Az október 17-i tenderbontáson versenyben maradt holland ABN Amro Bank és az osztrák Creditanstalt (CA) közül mindenekelőtt az a pénzintézet lehet a befutó, amelyik a legmagasabb árat ajánlja a részvényekért. Értesüléseink szerint éppen ez okból a hollandok tűnnek árnyalatnyival esélyesebbnek arra, hogy a lapunk megjelenésének napján sorra kerülő értékelést követően megkezdhessék az üzleti tárgyalásokat az eladóval. (Az értékelőbizottságban egyébként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., a Pénzügyminisztériurn, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Bankfelügyelet mellett a bank privatizációs tanácsadója, a brit Barclays de Zoete Wedd képviselője kapott helyet.)
A vételárnál sokkal kisebb súllyal esik latba, hogy a későbbiek során az új tulajdonos mennyivel hajlandó emelni a bank alaptőkéjét, s milyen stratégiát kíván követni. A reménybeli új tulajdonosok közül például a CA azt fontolgatja, hogy az MHB-t összeolvassza 1990-ben alapított magyarországi leánybankjával. (A Creditanstalt Rt. az idei első háromnegyed évben a bankrendszer átlagát jelentősen meghaladó növekedést ért el. Mérlegfőösszege 35 százalékkal emelkedett, s meghaladja a 100 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig túllépte a 2 milliárd forintot. Az ügyfelek száma, a hitelek, illetve a betétek mennyisége egyaránt számottevően bővült. A nagyszabású fiókfejlesztési programba fogott cég – Győr és Pécs után – a múlt héten adta át szombathelyi fiókját, de hamarosan Székesfehérváron és Zalaegerszegen is újabb egységei nyílnak.) Az összevonási elképzelés egyúttal befolyásolhatja azt is, hogy a jelenlegi vezetőség avagy egy új formáció próbálja megvalósítani a stratégiát. Mindenesetre a mostani első ember, Járai Zsigmond mellett szól, hogy 1995 márciusától kezdődő vezérigazgatósága alatt az MHB többek között folyamatosan megtisztult kétes követeléseitől: a nettó értéken 16 milliárd forintos állomány utolsó adagját éppen az elmúlt héten értékesítette a bank kizárólag e célra létrehozott cége, a Risk Kft.
Persze a tervezett stratégiát a szakmai befektetőnek minden bizonnyal egyeztetnie kell majd a pénzügyi invesztorokkal is, lévén, hogy legutóbbi információink szerint továbbra sem került le a napirendről a Magyar Külkereskedelmi Bankban, illetve a Budapest Bankban korábban már részesedést szerzett Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonása, akár a Nemzetközi fémügyi Társasággal (IFC), akár anélkül.
