Gazdaság

MAGÁNHÁLÓZATOK: MVM, MATÁV – Alternatív távközlés

admin
admin

1996. 10. 23. 00:00

A villamostársaságok távközlési szakemberei e hét elején tanácskoznak arról, hogy egységesen csatlakozzanak-e a Magyar Államvasutak nevével fémjelzett úgynevezett Alternatív Távközlési Szolgáltatóhoz (ATSZ; Figyelő 1996/33. szám). A Magyar Villamos Művek Rt.-t az egyeztetéseken Bély András, a társaság Országos Villamos Távközlési Szolgálatának vezetője képviseli.

A villamos szektor 18 szereplője szerződéses keretek között készíti elő az iparág távközlési rendszertervét és annak megvalósíthatósági tanulmányát. Bély András lapunk érdeklődésére elmondta: álláspontja szerint az MVM, amennyiben a feltételek megfelelőek lesznek, a szektor többi szereplőjével együtt vagy akár nélkülük is – csatlakozni kíván az ATSZ-hez, a MÁV-GYSEV-Unisource társaságához. Az alakulóban lévő társaságban az MVM jelentős befolyást biztosító tőkehányadot szeretne, de Bély jobbnak látná az esélyeket, ha az MVM a szektor többi szereplőjével közösen szállna be az üzletbe. A privatizált villamos szolgáltató társaságok külföldi tulajdonosai, mint például a német Bayernwerke, az RWE vagy a Magyarországon ugyancsak érdekeltségeket szerzett finn IVO hazájukban már nagy lépéseket tettek a távközlés felé – mondja Bély.

Fél év előny

Ezek a társaságok e célra már cégeken belüli elkülönített társaságokat is létrehoztak, és ez hamarosan az MVM-nél is megtörténik. A tapasztalatok szerint a külföldiek saját igényeiket messze meghaladó fejlesztésekbe fogtak, ami egyértelműen jelzi szándékaikat, hogy készülnek az európai távközlési piac 1998-as liberalizációjára. A piacra már kilépett alternatívok között Bély az angol vasútból kinőtt Mercury társaságot említi, az energetikával foglalkozó, ugyancsak angol National Grid pedig már nagyobb tőkearányos nyereségre tesz szert a távközlésből, mint hagyományos tevékenységéből.

Az alternatív szolgáltató szerepére a nyugati tapasztalatok alapján Magyarországon leginkább a MÁV, a Mol és az MVM (illetve a villamos szektor) pályázhat, együtt vagy külön-külön. Bély úgy véli, hosszabb távon a Matáv mellett csak egy alternatív szolgáltató marad majd a piacon. A verseny potenciális győztesei egyelőre külön utakon járnak. Mindhármuk nagy esélye az országos hálózatban és a nyomvonalak meglétében rejlik. A hosszabb ideje tartó előkészületek után a MÁV lépett először, és Bély szerint mintegy fél év előnyre tett szert. Az MVM és az ATSZ oldaláról közelítve a kérdést az igazi áttörést a villamosenergia-szektor egységes csatlakozása jelentené. Az MVM fejlesztései egyelőre saját igényeinek kielégítésére irányulnak, de a lehetőség adott a bővítéshez. A szektor egységes csatlakozásakor viszont a helyi szolgáltatók révén gyakorlatilag a fogyasztók, a leendő partnerek elérése is megoldható, és ez adná a közös fellépés átütő erejét.

Az egyelőre külön-külön megvalósuló fejlesztésekkel többletkapacitások ma még nem jöhetnek létre, mivel az igények messze meghaladják a jelenlegi hálózatok teljesítőképességét állítja az MVM szakembere, és megjegyzi: a különböző nyomvonalak hurkos felépítése a szolgáltatás biztonságát növeli, így annak hasznát elsősorban a fogyasztók élvezik.

Útvonalválasztó

A privát hálózatok kiépítését többnyire a szükséges feladatok, illetve a költségek indokolják. Persze nem minden nagyvállalatnak és nem minden jelentős távközlési forgalmat lebonyolító cégnek van belső hálózata: a Matáv például nem rendelkezik ilyennel. Kisebb-épületeken, ágazatokon belüli – távközlési hálózatai természetesen vannak, de a társaság zömmel azokat a vonalakat használja, amelyeket mindenki más: a közcélú telefonvonalakat. A belső informatikai hálózat a Matáv gerinchálózatára épül. Az informatikai hálózat meghatározó eleme a 2 Mbit/sec-os, PCM csatlakozós és 6.703-as in terface – mondta kérdésünkre Panka Zsolt, a részvénytársaság informatikai igazgatóságának infrastruktúra-fejlesztési irodavezetője. Tájékoztatása szerint a Matáv informatikai hálózatában úgynevezett multiprotokolláris routereket (útvonalválasztókat) használnak, összesen mintegy százat, és ezekhez kapcsolódnak a helyi hálózatok, többnyire épületeken, telephelyeken belül. Tulajdonképpen csak ebben különbözik a Matáv és más cégek magánhálózata, hiszen az útvonalválasztó többnyire a Matáv telephelyén, tehát házon belül működik, így az – más cégek gyakorlatától eltérően – nem köthető össze helyi hálózattal.

Internet-telügyelet

A hálózatot IBM NETview 6000-es központ vezérli (szaknyelven szólva menedzseli), és a rendszerhez nyolcezer IBM PC-kompatíbilis munkaállomás kapcsolódik. A felhasználók e munkaállomásokon keresztül érhetik el a központi Matáv-alkalmazásokat is. A legtöbb felhasználói állomás a vezérigazgatóságon van (közel 1600), a vidéki, helyközi, budai és pesti igazgatóságokon pedig három-négyszáz számítógép alkotja a helyi informatikai hálózatot. Ezeken fut például a távközlési szolgáltatást támogató OSS-rendszer, a főkönyvi- és a treasury-rendszer is. A belső levelezési lehetőségekhez mintegy háromezer helyen juthatnak hozzá. Ugyanezeken a helyeken alkalmazhatók a multimédia eszközei, továbbíthatók a dokumentumok, és szükség esetén videotelefon-konferenciát is tarthatnak. A levelezési rendszer számos helyen az Internethez is csatlakozik – egyrészt kutatási céllal, másrészt a külső kapcsolattartás érdekében. (Az Internetkapcsolat miatt fokozott biztonsági rendszerre van szükség, de az üzemeltetési problémák többsége a központból megoldható, vagy legrosszabb esetben 6 óra alatt az ország bármely pontján orvosolható. Mivel a rendszer éjjel-nappal működik, ezért ilyen a rendszer felügyelete is.

A jelenlegi rendszer 1993-ban váltotta fel a korábbi, legfeljebb 64 kbit/sec-os átvitelre alkalmas hálózatot. A rendszer akkor csak az igazgatóságokon (és azok között) működött. A mai rendszer országos lefedettséget teremt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.