A pénzügyi intézményrendszer átalakítását célzó, jelenleg a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatok: az új értékpapír-, illetve hitelintézeti törvény az eddigieknél hatékonyabb érdekvédelmet igyekeznek nyújtani a bankok és a brókercégek ügyfeleinek. Így a hitelintézeti törvény 29. fejezete a fogyasztóvédelem címet viseli, s benne az összefoglalóan pénzügyi intézmények néven emlegetett bankok, lízingcégek és más pénzügyi vállalkozások elnevezésével, hirdetéseivel, valamint a bankbetétesek tájékoztatásával kapcsolatos előírások találhatók. Az új értékpapírtörvény ugyancsak a pillanatnyilag hatályban lévő elődjénél részletesebben foglalkozik az ügyfelek – itt befektetővédelem néven szereplő – érdekvédelmével. Ezt részint, a hitelintézeti törvényhez hasonlóan, a megfelelő tájékoztatást megkövetelve igyekszik megvalósítani, részint létrehozatja a brókercégekkel az úgynevezett Befektetővédelmi Alapot. (Ennek a brókercégek köztudomásúlag nem kifejezetten örülnek, hiszen ez számukra – s így végső soron ügyfeleik számára – évente milliós nagyságrendű többletköltséggel jár.) Az Alap feladata az ügyfelek részleges kártalanítása követeléseik esetleges nem teljesülése esetén.
Az új értékpapírtörvény másik célkitűzése a tőkepiaci felügyeletet ellátó intézmény jogi kompetenciájának növelése. Így például a felügyelet az eddigieknél szélesebb jogkört kap majd a kibocsátási tájékoztatók elbírálásánál, a félrevezető tájékoztatással kapcsolatos eljárás-kezdeményezési joga azonban a törvénytervezet szerint furcsa módon megszűnik az intézménynek.
