Gazdaság

A KÚTVÖLGYI KÓRHÁZ ÁTALAKÍTÁSA – Klinikai halál

admin
admin

1996. 10. 09. 00:00

A SOTE a rájutó ágyszámcsökkentési kvótát budai intézményei zömének felszámolásával, illetve azoknak a SOTE oktatókórházába, a közismert Kútvölgyibe való átköltöztetésével oldaná meg – döntött a múlt héten az Egyetemi Tanács. A tervezett intézkedés gyakorlatilag szétrobbantaná a patinás kórházat.

A Kútvölgyi kórház – jelenleg 170-180 ágyon működő – belgyógyászatától minden feladatot átvenne az odaköltöző III. számú belgyógyászati klinika, amelynek svábhegyi épülete így felszabadulna (ugyanakkor az új belgyógyászat immár 30 ággyal kisebb lenne). A Karolina úti ortopédiai klinikának – amely ugyancsak a budai kórház épületébe költözne – jelentősen csökkentenék a kapacitását. Eközben a Kútvölgyi útra költözne át az eddig a János kórház épületében működő két SOTE-tanszék (a sebészeti és az aneszteziológiai) is. A tervek szerint az átszervezés áldozatai a kis osztályok lesznek – így például megszűnne a fül-orr-gégészet és az urológia, ám biztosan megmaradna az egyetemi klinika rangjára emelt sebészet és az intenzív osztály. Nem érintenék a változások a nagy forgalmú ambulanciát sem, s a SOTE szerint a járó- és fekvőbeteg-ellátás színvonala sem romlik. Az Egyetemi Tanács döntése a törvény által előírt ágyszámcsökkentésre hivatkozik, amely 600 ágy megszüntetését kényszeríti az egyetemre.

Súlyos dilemma elé kerültünk: el kellett döntenünk, hogy a leépítéseknél a tudományos és oktatómunkában élenjáró, kiváló szakembergárdát felvonultató klinikákhoz vagy az oktatókórházhoz nyúljunk-e – nyilatkozta a Figyelőnek Romics László, a SOTE rektora. Annyi mindenesetre világos volt, hogy a városban szétszórt klinikák nem működtethetők gazdaságosan. A dilemma megoldására az egyetem vezetősége egyetlen utat látott: a SOTE a rárótt ágyleépítési kötelezettség egy részét – nagyjából felét – a Kútvölgyi ágyainak leadásával oldhatja meg.

A Kútvölgyi úti kórházat egy 1991-es, a Központi Állami Kórház megszüntetéséről és intézményeinek további sorsáról döntő rendelet csatolta oktatókórházként az egyetemhez. Márpedig a SOTE igen szorult pénzügyi helyzetben lévő gazda: tavaly a kifizetetlen számlák összege Romics László szerint 800 millió forintot tett ki. Az egyetem tartozásait részben a konszolidációs hitelpályázat révén óhajtja kiegyenlíteni, amelyen mintegy 600 millió forint értékben pályáztak. (A tartozások legalább negyede olyan különleges, egyedileg támogatott gyógyellátásokból, műtétekből származik, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem értékükön finanszírozott.) Noha a gazdaságos működést lehetővé tevő struktúra és üzemméret megteremtése a konszolidációs pénzek elnyerésének is feltétele, a rektor állítása szerint a Kútvölgyi átalakításáról szóló terv nem ebből a célból született. A fő motívum sokkal inkább az, hogy az egyetem a legfontosabbnak a tudományos és oktatási színvonal megőrzését tartja. A rektor már azt is hibának nevezte, hogy az egyetem korábban megtűrte a Kútvölgyi önállóságát, s nem olvasztotta azt magába: így maradhattak fenn olyan finanszírozási különbségek, amelyek a kórház számára voltak kedvezőbbek. A döntést szerinte alapos egyeztetés előzte meg, amelyben a Kútvölgyi főigazgatója is részt vett.

Ezzel együtt, László Előd főigazgató szerint, az említett intézmények betelepítése gyakorlatilag a kórház megszüntetésével egyenértékű, hiszen a szóban forgó klinikák létszáma meghaladja az itt működő osztályokét. A kórháznak saját autonóm működési szabályzata és önálló tb-szerződése van, így László Előd szerint a SOTE és a biztosító a fejük felett, a szabályzat megváltoztatása nélkül nem állapodhat meg. A költözés költségeit illetően a főigazgató amúgy is szkeptikus: a megszűnésre ítélt Karolina úti létesítményben például éppen a közelmúltban avatták fel az új, s nyilván jelentős ráfordítással kialakított műtőt. A Kútvölgyi főigazgatója azt is hangsúlyozza, hogy a kórház nincs közös kasszán az egyetemmel, így nem is vett részt a tetemes adósság felhalmozásában – nem volna tehát etikus a SOTE gondjainak megoldásakor éppen az oktatókórházat feláldozni. Az átalakítás több száz ember utcára kerülésével járna, aminek viszont sok száz millió forintos anyagi vonzata van – ennek fedezete erősen kétséges. Ami pedig a szakmai érveket illeti: a Kútvölgyi 350 ágyon, 80 százaléknál magasabb átlagos kihasználtsággal, 8 napnál rövidebb átlagos ápolási idővel dolgozik – azaz olyan szolgáltatási szinten, amit a biztosító elvár egy kórháztól. A főigazgató szerint a 350 ágyon gyakorlatilag 500 ágynak megfelelő ellátást nyújt a kórház, amely összesen 75 ezer embert lát el – egyharmadukat a területi ellátási kötelezettség alapján, a többiek pedig külön kérték magukat az intézménybe.

A vitát és feszültséget kiváltó helyzet kialakulásában a főigazgató szerint közrejátszott, hogy a működési kapacitásokat meghatározó törvény hatása előbb jelentkezik, mint az egészségügyi intézmények működésének szakmai minimumfeltételeiről intézkedő népjóléti rendeleté. Így könnyen elképzelhető, hogy olyan kórházakat, kapacitásokat szüntetnek meg, amelyek fenntartása szükséges volna, miközben esetleg olyan intézmények maradhatnak meg, amelyek nem tesznek eleget a szakmai minimumfeltételeknek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.