Gazdaság

INGATLAN- ÉS VAGYONADÓ – Sarckészültség

admin
admin

1996. 10. 09. 00:00

A közeljövőben senkinek nem kell tartania vagyonadó vagy kötelező ingatlanadó bevezetésétől. Még azt sem támogatja a kabinet, hogy jövőre az önkormányzatok új ingatlanértékelési rendszer alapján vethessenek ki az ingatlanok után valamilyen sarcot. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóját viszont 1997-ben a jelenleginek a kétszeresére növelik.

Annak érdekében, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, Borsod megyei MSZP-s képviselők ismét felvetették a vagyonnyilatkozat bevezetésének szükségességét, amelyet szerintük az alkotmányban is rögzíteni kellene. A szociálliberális kormány megalakulása óta gyakran felmerül hol a vagyonadó, hol a vagyonnövekedési adó, hol az ingatlanadó, hol pedig a vagyonnyilatkozat bevezetésének gondolata.

“A vagyongyarapodás után bizonyos értékhatár fölött vagyonadó jellegű illeték kifizetésére kerüljön sor. Indokoltságát a szélsőséges vagyonkülönbségek, valamint a vállalkozói jövedelmek jelentős részének eltitkolása, továbbá a közterhekhez való arányos hozzájárulás elvének érvényesítése is indokolja” – szögezték le a szocialisták választási programjukban. A vagyongyarapodás után fizetendő adó egyik szószólója a pénzügyminiszteri bársonyszéket már kétszer is “megült” Békesi László volt.

Választási program ide vagy oda, Horn Gyula nem rajongott a vagyonnövekedési adóért; inkább a vagyonadó bevezetését támogatta. Ennek felvetése lakossági fórumokon, nagygyűléseken a miniszterelnök kedvenc húzása volt. A szakszervezetekkel karöltve Horn Gyula lényegében egy egyszeri vagyonadó bevezetése mellett kardoskodott, amelyet viszont mind Békesi, mind a koalíciós partner szabaddemokraták elvetettek.

A miniszteri bársonyszékben Békesit követő Bokros Lajos sem a vagyonnövekedési, sem a vagyonadót nem támogatta; ezek helyett ingatlanadó bevezetését helyezte kilátásba. Bokros azzal érvelt, hogy a létező vagyontárgyak közül az ingatlan az, amelynek adóztatása a legkevésbé sértheti a gazdasági hatékonyságot, miközben jelentősen szolgálja a társadalmi igazságosságot. A volt pénzügyminiszter azért is menedzselte az ingatlanadó bevezetését, mert szerinte a személyi jövedelemadó rendszere nem tud mit kezdeni a láthatatlan jövedelmekkel. Kinevezését követően Bokros rögtön ki is adta az utasítást a pénzügyi apparátusnak: dolgozzák ki az új adó formáját és feltételeit.

Tavaly nyárra el is készült az ingatlanadó első tervezete, amelynek lényege az volt, hogy az idén rendbe teszik az ingatlan-nyilvántartást, 1997-től pedig már be is vezetik az új adót. Két megoldás merült fel: az ingatlanvagyonra korlátozódó vagyonadó, illetve a vagyoni típusú tárgyi adó lehetősége.

Az ingatlanvagyonra korlátozódó vagyonadó azt jelenti, hogy az adóalany tulajdonában lévő összes ingatlant együtt veszik figyelembe az adóalap meghatározásakor. Egy ilyen típusú adó bevezetésének előfeltétele egy központi ingatlan-nyilvántartási rendszer, amelyből könnyen megállapítható, hogy egy adott személynek hol, mennyi és milyen ingatlana van. Vagyoni típusú tárgyi adó esetén viszont az adóalany tulajdonában lévő minden ingatlan önállóan lenne tárgya az adónak. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy ahhoz a jelenlegi nyilvántartási rendszer is elég lenne. A különböző szakmai anyagok elkészítése ellenére már ez év elején úgy döntött a pénzügyi tárca, hogy az ingatlanadót 1997-től nem vezetik be. Ezt egyrészt azzal magyarázták, hogy az ingatlanadóztatáshoz először a technikai feltételeket, az infrastruktúrát kell megteremteni. Az ingatlanadó bevezetésének elhalasztása mellett szólt az is, hogy az új adófajtát csak a központi adók mérséklésével párhuzamosan lehetne kivetni, azonban a költségvetés jövő évi helyzete miatt erről szó sem lehet.

Mindezek ellenére a pénzügyi tárca szakapparátusa kidolgozta az ingatlanértékelésre vonatkozó szabályrendszert, amely a későbbiekben esetleg alapja lehet egy kötelező jelleggel bevezetendő, a helyi önkormányzatok által beszedendő ingatlanadónak. A jelenlegi szabályozás szerint helyi adóként az ingatlanok után kétféle módszer alapján lehet adót szedni. Az egyik esetben az ingatlan nagysága, a másik esetben pedig a korrigált forgalmi értéke az adó alapja. A most kidolgozott új ingatlanértékelési rendszer arra adna lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy a mainál jóval szélesebb körben éljenek a korrigált forgalmi értéken alapuló adóztatás módszerével. Eddig ugyanis az önkormányzatok többsége – már ahol egyáltalán szednek adót az ingatlanok után – a négyzetméterenkénti adóztatást választotta. A korrigált forgalmi értéken alapuló új adóztatási forma lényegében egy háromlépcsős szabályozást jelentene. Az első szint a törvény lenne, amely településenként meghatározná a kivethető adó alsó és felső határát. A második szint az önkormányzat rendelete, amely a településen kivethető adót határozná meg. A harmadik lépcsőben pedig az ingatlan egyedi jellemzőit – például komfortfokozatát, luxusberendezéseit, korát – figyelembe véve állapítaná meg az adót az önkormányzat. Ezen új ingatlanértékelési rendszer révén az önkormányzatok áttérhetnének a vagyoni típusú adóztatásra, s ez az első lépcsőt jelenthetné az értékalapú adóztatás felé.

A pénzügyi tárca szakembereinek javaslatát azonban nem fogadták kitörő örömmel. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselői egyenesen arra szólították fel a PM-et, hogy a teljes javaslatot felejtsék el. Szerintük az abban foglaltak a magánszemélyek terheinek jelentős növekedését okoznák. Az önkormányzatok ugyanis anyagi forrásaik szűkössége, alig-alig növekvő költségvetési támogatásuk miatt egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy az ingatlanok után valamilyen sarcot kivessenek.

Az ÉT-ülés után a kormány is úgy döntött: nem adja meg még a lehetőséget sem az önkormányzatoknak a helyi adó új módon történő kivetésére. Politikai döntést hozott a kormány – vélekednek a szakértők -, a választások közeledtével nem merte megkockáztatni, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat érintő helyi adóval “keresztbetegyenek” a kabinetnek. Egyúttal azonban a kormány még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy ilyen gondolatok fogalmazódjanak meg. Éppen ezért úgy határozott: jövőre, más adónemekkel összefüggésben, át kell tekinteni az ingatlanok adóztatását, az ingatlan-nyilvántartás fejlesztését.

Bár kötelező ingatlanadó jövőre még nem lesz, az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adója a jelenleginek a kétszeresére emelkedik.

A mai szabályozás szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 10 százalék, s azt a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és megfizetnie. A pénzügyi kormányzat azonban úgy ítélte meg, hogy ez a 10 százalékos adó igen alacsony, ezért annak mértékét 1997. január elsejétől 20 százalékra növelné.

Szigorítás vár azokra is, akik önkormányzati lakásokat megvásárolnak, majd továbbértékesítenek. A törvény szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből – többek között – az annak megszerzésére fordított összeget is le kell vonni. Amennyiben a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakást a bérlő magánszemély megvásárolja, a megszerzésére fordított értéken a helyi önkormányzat által megállapított – kedvezményekkel nem csökkentett – teljes forgalmi értéket kell tekinteni, akkor is, ha ez az összeg a két fél szerződésében nem szerepel. Jövőre a szabályozás kedvezőtlenebbé válik: a megszerzésre fordított értéken a ténylegesen kifizetett összeget kell érteni. Így a mainál nagyobb lesz a jövedelem, s a fizetendő adó is.

Az ingatlanok adóztatásában jövőre tervezett szigorítások ellenére egyre nyilvánvalóbb: a választások közeledtével mind kisebb az esélye annak, hogy a koalíciós pártok 1998-ig bármilyen típusú vagyonadó, esetleg ingatlanadó bevezetése mellett döntenének.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.