Gazdaság

TRENDEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN – Felépülőben

admin
admin

1996. 10. 02. 00:00

Oszlanak az építőipar feje felől a zivatarfelhők, de a napsütésre még nem számíthat az ágazat. Az 1995-ben indult zuhanás 1996 első félévének végéig tartott, azóta azonban élénkülés tapasztalható, amelynek a közületi szféra mellett a kereskedelem és az ipar megrendelései az okozói.

Az építőipar teljesítménye az év első felében tovább zsugorodott. Az előző év azonos időszakához képest az év első negyedében 11,4, a második negyedében 7,6 százalékkal esett vissza az ágazat tevékenysége. Júliusban és augusztusban némi élénkülés mutatkozik, a megkötött szerződések pedig azt jelzik, hogy az év végéig csekélyke növekedéssel számolhatunk. A statisztikával persze hadilábon áll az ágazat: szakmai berkekben egyelőre az sem világos, hogy vajon mekkora volt valójában az építőipari ágazat tavalyi teljesítménye. Az eltérések tekintélyesek, hiszen míg a KSH 339 milliárd forint értékűre becsüli az 1995-ben elvégzett munka nagyságát, a Bau-Data közel 600 milliárdra taksálja ugyanezt. A különbség oka Horváth Sándor, az ipari tárca főosztályvezető-helyettese szerint főleg az, hogy a KSH-adatban nem szerepel a lakossági építkezés és a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége. Ezzel együtt a statisztikusok számításai alapján 430 milliárd forint értékű volt tavaly az építőipari teljesítmény. Amennyiben ehhez hozzátesszük az 50-100 milliárd közöttire becsülhető feketemunka nagyobb részét is, akkor a tavalyi országos építés 450-500 milliárd forintra tehető.

Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy az ágazat túljutott a mélyponton. A termelés 1990-91-es 20 százalékos csökkenése és az ágazat szerkezetének alapvető átalakulása, magánkézbe kerülése után 1992-1993-ban konszolidálódott a helyzet. Aztán 1994-ben szinte mindenki igyekezett bepótolni, amit az előző években elmulasztott; így 12,1 százalékkal meglódulhatott a termelés. Ez voltaképpen azt jelentette, hogy a kilencvenes évek derekára visszaállt a piacgazdasági átalakulás kezdetének építőipari teljesítménye. Új utak, vasútvonalak, közművek, hidak, ipari-, kereskedelmi-, igazgatási létesítmények épültek. A tavaly tavaszi gazdasági megszorító intézkedések utóhatása – a szakemberek előrejelzésének megfelelően – az idei építési szezonban jelentkezett. Minden elkészült, aminek el kellett készülnie, ám az idén mindössze néhány infrastrukturális beruházás lendülete maradt fent – a távközlési koncessziós teljesítési rohamnak köszönhetően.

A kimutatások szerint ez év elején az ágazaton belül a mélyépítők aránya 31 százalékos volt, a szakszerelőké 37, a magasépítőké 27, az épületfenntartásé és felújításé pedig 5 százalékot ért el. A KSH jelentése alapján az idén az év első felében regisztrált pangás júliusban is folytatódott. Ebben a hónapban a legnagyobb, 16,8 százalékos visszaesés a mélyépítőiparban volt. Ezt az alágazatot 16,7 százalékos visszaeséssel szorosan követi az épületfenntartás, felújítás. Valamelyest, 3,8 százalékkal emelkedett a magasépítők teljesítménye. A legnagyobb fejlődést, 10,8 százalékos növekedést az építési és szerelőipar mutatta fel. Pontos adatok augusztusról még nem állnak rendelkezésre, de vélhetően ezek sem térnek el sokban az előző hónapok irányzatától.

Mindent egybevetve arra lehet számítani, hogy az idén az építőipar 390-400 milliárd forintot állít elő, ami a feketemunkával együtt mintegy 550 milliárdot érhet el. Horváth Sándor úgy látja, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazásában bekövetkezett néhány hónapos csúszása után most már érezhetővé válik ennek az új jogintézménynek a jótékony hatása. Kormányzati törekvés az infrastrukturális beruházások lendületbe hozása is. A gazdaság élénkülésébe vetett hitet jelzi, hogy a kereskedelmi hálózatok ugyancsak nagyléptékben bővülnek, gombamód építik az üzletközpontokat, hipermarketeket, áruházakat. Ilyesmibe vállalkozó józanul csak akkor fog bele, ha számít a fizetőképes kereslet javulására.

Az év második felére nézve biztatónak látszik, hogy országosan is jóval több a beadott pályázat, az előkészített versenytárgyalás, az építési célú közbeszerzési pályázat, mint az év első felében. Elsősorban az önkormányzatok terveznek nagyobb számban és értékben beruházásokat, de nőtt a központilag tervezett építkezések száma is.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint az idei építőipari teljesítmény 3-4 százalékos értéknövekedési üteme jövőre is megmarad. Termelésbővülés csupán 1998 után várható. Akkortól az ezredfordulóig évente átlagosan 5-7 százalékkal nőhet az építőipar. A szakmai szervezet azt reméli, hogy végre megszületnek a négyéves kormányzati-, önkormányzati választási ciklusokon túlmutató közép- és hosszú távú térségi és településfejlesztési koncepciók. Csak ettől és természetesen a GDP éves növekedési ütemének gyorsulásától függ, hogy milyen lesz a hazai építési piac.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.