Gazdaság

A BANKÜZEM – Átmenetelés

admin
admin

1996. 10. 02. 00:00

A Budapest Bank külföldi tulajdonosai nem terveznek lényeges átalakításokat a banküzemben. Ez persze nem zárja ki a jövedelmezőséget növelő új pénzügyi szolgáltatások meghonosítását, elsősorban a lakossági és a kisvállalati szektorban. Singlovics Béla vezérigazgatótól lapunk azt is megtudta, hogy mind a GEC, mind az EBRD hosszabb távú befektetésnek tekinti banki részesedését.

A privatizáció óta eltelt csaknem háromnegyed évben meglehetősen keveset lehetett megtudni a Budapest Bank gazdálkodásáról. Jóformán csak a bank májusi éves rendes közgyűlése, majd a szeptember elején az első félévi eredményekről az MTI-nek eljuttatott közlemény törte meg ezt a viszonylagos csendet.

A BB vezetőségétől (s tegyük hozzá: tulajdonosaitól) származó hírek hiányában viszont egyáltalán nem csoda, hogy bankárkörökben a legkülönfélébb találgatások keltek szárnyra a versenytárs irányváltásáról. Az egyik szélsőséges nézet szerint a bank a megerősödött szakmai befektetői háttérrel úgymond letarolja a magyar bankpiacot, annak is alapvetően a lakossági részét, komoly versenyre késztetve az ezen a téren mindmáig majdnem egyed- uralkodónak számító OTP Bankot. A másik véglet hangoztatói viszont azt feltételezték, hogy a bankkal kapcsolatos titoktartás egész egyszerűen a stratégia hiányára vezethető vissza: a szakmai befektető korántsem tervez hosszabb távra, éppen ellenkezőleg: a lehető legrövidebb idő alatt kívánja jövedelmezően továbbpasszolni tavaly év végén megszerzett banki részesedését.

“Az esküvők után szokásos házastársi ismerkedéssel töltöttük az első fél évet” – jegyzi meg a Figyelő érdeklődésére Singlovics Béla, a BB vezérigazgatója. Afelől viszont az új tulajdonosok szinte már az első percektől nem hagytak kétséget, hogy hosszú távú befektetésben érdekeltek. Ugyanakkor a frissen szerzett bankjukkal szembeni jövedelmezőségi elvárásaikat is megfogalmazták. Ezek szerint a (közép)távlati cél az adózott eredmény 15 százalékos évenkénti növelése, reálértéken. Ám azt is belátták, hogy ez az elvárás az idén még nem teljesíthető, sőt, reálisan 1997-ben is csak 8-10 százalékos gyarapodás várható.

Éppen ez utóbbi szempontjából tartják biztatónak, hogy a BB az év első hat hónapjában pontosan akkora adózás előtti eredményt ért el, mint tavaly – tizenkét hónap alatt. Mérlegfőösszege nagyjából stagnált, saját tőkéje viszont tovább hízott. A banknak – saját értékelése szerint – sikerült megőriznie piaci részesedését, miközben ügyfeleinek száma 50 ezerrel gyarapodott, és megközelítette a 340 ezret.

A pénzintézet jövedelmezőségének növekedésében jelentős szerepet játszott, hogy minősített kintlévőségei után az elmúlt évi teljes összegnek csupán egynegyedét kellett megképeznie céltartalékként. Ugyanakkor a működési költségek is a tervezett keretek között maradtak. A bank szervezetének átalakításával párhuzamosan egyes területeken létszámleépítésre, máshol a létszám átcsoportosítására került sor. A pénzintézet likviditása az év első felében mindvégig stabil maradt, miközben tartalékolási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

A jövőre vonatkozó stratégiát Singlovics Béla tömören úgy jellemezte: “megőrizve továbbfejlesztés”. A bank nyereségének döntő részét adó, klasszikus kereskedelmi bankári tevékenységeket mindenképpen meg kívánják tartani. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a tulajdonosok nem tervezik lényegesen átalakítani a Budapest Bank üzemét. Mivel azonban a tapasztalatok szerint a klasszikus kereskedelmi banki területen a BB-vel szembeni jövedelmezőségi elvárásoknak nem lehet megfelelni, az eddig is folytatott számlakezelési, különböző kereskedelmi bankári, valamint kockázati jellegű ügyletek mellett új pénzügyi szolgáltatások kifejlesztésére törekednek – különösen a lakossági és a kisvállalati (de nem a magyarországi értelemben vett kisvállalkozói) szektorban. Emellett meg kívánják tartani a kártya-üzletágban kivívott piacvezető pozíciójukat. A mintegy 120 ezer kártyát kibocsátott BB már ma is a hazai bankkártyapiac 10 százalékát mondhatja magáénak.

A vezérigazgató azonban szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tevékenységi kör kiszélesítése nem jelenti a hazai bankok többsége által megcélzott univerzális pénzintézetté való átalakulást. Még akkor sem, ha más nagybankhoz hasonlóan a BB-nek is van saját tulajdonú brókercége, valamint befektetésialap-kezelője: az általános irányzattal szemben biztosítói babérokra ma még nem törnek. Azt a pénzügyi körökben meglehetősen furcsállott hírt pedig, hogy a General Electric Capital inkább az eddigi egyik legnagyobb hazai versenytárs, a Magyar Hitel Bank biztosítóalapítási elképzeléseit támogatja – nemcsak szakmai tanácsokkal, hanem természetesen tőkével is -, Singlovics Béla nem tartja megalapozottnak. Már csak azért sem, mert a GEC szakértői a magyarországi biztosítási piacot ma még eléggé kiforratlannak, tartják, amelyet meglehetősen hektikus mozgások jellemeznek.

Mindazonáltal a BB még keresi helyét a piacon; úgy is mondhatni, hogy jelenleg az átmenet idejét éli. Ha mégis meg kell határozni, akkor elsősorban az electronic banking szolgáltatással, a kártyaüzletággal, valamint az alapkezeléssel foglalkozó pénzintézetek tekinthetők fő versenytársaiknak.

A vezérigazgató elismeri, hogy az előrelépés legfőbb záloga a portfóliókezelés. Ebből a szempontból korántsem mellékes, hogy a céltartalékképzésben – éppen a szigorúbb hitelezési előírások bevezetése, valamint a pénzintézeti kockázatkezelés jelentős megerősítése hatására – a BB-nek már nem kell számolnia az előző évek terheivel. Ezzel párhuzamosan a bank – többi állami tulajdonú társához hasonlóan – folyamatosan értékesíteni igyekszik kétes és rossz minősítésű hitelezési és befektetési portfólióját.

Persze a nagyobb tulajdonosok mértéktartóbb (értsd: türelmesebb) jövedelmezőségi elvárásai korántsem találkoznak az általában rövidebb távra tervező kisebb befektetőkével, akik összességében a bank alaptőkéjének több mint tizenöt százalékát jegyzik. Különösen igaz e megállapítás azok után, hogy már évek óta – éppen a banküzem rendbetétele okán – nem jutottak osztalékhoz. Ráadásul az árfolyamnyereség sem kárpótolhatta őket, lévén, hogy a BB részvényeinek jegyzése a tőzsdén kívüli kereskedelemben sokáig meglehetősen nyomott volt, s csak a legutóbbi időkben került mind a vételi, mind az eladási oldal az 1995 januárja óta nem látott 80 százalékos szint fölé.

Ami viszont változatlan, az a részvények hivatalos tőzsdei bevezetésének lehetősége. A tulajdonosok ugyanis még mindig nem látják elérkezettnek az időt erre, olyannyira, hogy a vezérigazgató szerint ez a kérdés még nem is került igazán szóba a privatizáció óta eltelt időben. Mint ahogy az sem világos, hogy az állam mikor szándékozik – a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz hasonlóan – teljesen kivonulni a BB-ből. Ennek módja egyébként a jelek szerint csak 23 százalék körüli részesedésének eladása lehetne. A tulajdoni hányadnak az alaptőkeemeléses privatizációval való automatikus lemorzsolódása ugyanis a BB esetében nem valószínű – tudjuk meg a vezérigazgatótól -, lévén, hogy a bank tőkemegfelelési mutatója június végén meglehetősen magas volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.