A legnagyobb magyar vállalkozások köre – hasonlóan a megelőző évhez – 1995-ben sem változott meg látványosan. A dobogós helyeken három éve a Mol, az MVM és a Matáv áll, a negyedik helyre pedig a fokozatosan fejlődő Opel Járműgyártó jött fel – derül ki egyebek közt a 200 legnagyobb hazai vállalatot bemutató, s immár 17. alkalommal megjelenő figyelős toplistából. A magyar élmezőny egyébként tavaly összesen 3679 milliárd forintos árbevételre tett szert.
Makrogazdasági szinten az elmúlt esztendőt az egyensúlyteremtést célzó stabilizációs intézkedéscsomag jellemezte. A vállalatok gazdálkodásának feltételeit a minden korábbinál kedvezőbb társaságiadó-törvény javította, rontották viszont a stabilizációs intézkedések, mindenekelőtt az importvámpótlék és a hazai piac drasztikus szűkülése. A Figyelő TOP 200 elemzéseiből kirajzolódnak ennek az ellentmondásos évnek a vállalatok gazdálkodására gyakorolt hatásai. Kitapintható például, hogy zömében azok a vállalatok voltak képesek talpon maradni, azok tudták árbevételüket számottevően növelni, amelyek versenyképes termékeket tudtak exportálni, illetve új külföldi piacokat hódítottak meg (lásd táblázatunkat).
A vállalatok átalakulásának hulláma lassul. Így van ez a legnagyobb vállalkozások körében is, ahol évek óta csökken az új alapítású cégek száma: tavaly már csak 7 új vállalkozás került be a legnagyobbak közé. A ’94-es adatokat feldolgozó toplista óta – akkor 30 cég nem járult hozzá adatai közléséhez – némileg nőtt a zárkózottság: az idén 35 vállalkozás adatai hiányoznak a listáról.
Tavaly 6 milliárd feletti árbevételre volt szükség ahhoz, hogy egy cég bekerülhessen a Kétszázak klubjába; ’94-ben 4,7 milliárd forint kellett ugyanehhez. A 28 százalékos növekedés nagyjából megfelel az áremelkedés mértékének, azaz reálértékben körülbelül ugyanakkora árbevétel kellett a bekerüléshez, mint egy évvel korábban. 32 százalékkal, tehát reálértékben is nőtt viszont a 200 legnagyobb vállalkozás által átlagosan elért árbevétel.
A legnagyobbakon belül is jelentősek azonban a különbségek. 1995-ben már öt vállalkozás – a Mol, az MVM, a Matáv, az Opel Járműgyártó és a MÁV – árbevétele is meghaladta a 100 milliárd forintot, ’94-ben ez még csak az olajtársaságnak sikerült. A kétszázas lista második fele korábban 8, tavaly pedig 11 milliárd forint alatti árbevételt ért el.
A Kétszázak szám szerint az összes adóbevallást készítő, kettős könyvvitelt vezető cég elenyésző részét, mindössze 0,2 százalékát adják, ugyanakkor ez a kör érte el az összes árbevétel egyharmadát, az exportárbevételnek pedig a 45 százalékát. Az átlagos statisztikai állományi létszám közel negyede dolgozik ezeknél a vállalatoknál, s kirívóan magas a saját tőke aránya is: az összes saját tőke több mint fele itt található.
A kettős könyvvitelt folytató nem pénzügyi vállalkozások tavalyi hozzáadott értéke 2291 milliárd forint volt, a Kétszázak ennek 38 százalékát állították elő – ez nagyjából megfelel az egy évvel ezelőtti részesedésnek. Az élmezőny tagjainak aránya kiugróan magas a posta- és távközlésben: meghaladja a 90 százalékot. E kör vállalkozásai a hozzáadott értéknek körülbelül háromnegyedét termelik a dohánygyártásban; a vegyiparban; a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban; valamint a kőolaj-feldolgozás területén.
