Gazdaság

FEJLESZTÉSEK A BÉT-EN – Kedvező fogadtatás

admin
admin

1996. 09. 18. 00:00

Az elmúlt hét eleje óta megszűnt a “kiabálás” a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacain, és a korábban megosztott részvénypiacot is összenyitották. Ám a piaci szereplők tetszését is elnyert módosítások sem kínálnak gyógyírt az emberi tévedések ellen.

Hosszas előkészítés után szeptember 9-ével megszűnt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) azonnali piacain a nyílt kikiáltásos kereskedési forma: eztán – a rendkívüli esetektől eltekintve – csupán a határidős piacon születnek üzletek az ajánlatok nyilvános bekiabálása útján. Bár a részvények túlnyomó többsége eddig is az 1994 elején bevezetett, majd fokozatosan fejlesztett automatikus kereskedésben cserélhetett gazdát, néhány kevésbé likvid részvényt csupán a nyílt kikiáltás keretében lehetett adni-venni.

Az automatikus kereskedésben korábban egy időben csak 7-8 részvényre tehettek ajánlatot a brókerek, azaz a részvénypiac több periódusra bontva működött. A múlt hét elején életbe lépett módosításokkal ez a megosztottság is megszűnt, 11,30 és 13,15 óra között a BÉT-re bevezetett összes részvényre születhetnek üzletek az automatikus kereskedés keretében. A kereskedési rendszer megváltoztatása során eltörölték a könyvár és a limitár fogalma közötti különbséget, azaz a részvénykönyvbe betett ajánlat egyben a bróker limitára is. (A brókerek egymás között látható ajánlatainak árfolyama egyben az általuk elfogadható maximális vételár, illetve minimális eladási ár.)

Az egyes részvények kereskedési idejének meghosszabbításával teret engedtek a kereslet és a kínálat időbeli szétszóródásának, azaz az eddig megszokottnál számottevően nagyobbak lehetnek az egy napon belüli árelmozdulások. Ezt az első hét tapasztalatai is igazolják: egy-egy részvény árfolyama egy napon belül akár 4-5 százalékkal is eltérhet. Ezért a közeljövőben várhatóan megnő a napi spekuláció népszerűsége, ami a piac likviditására is jótékony hatással lesz. A részpiacok összenyitása emellett azzal az előnnyel is jár a határidős piacon üzletelők számára, hogy az index értékének állandó (on-line) számításával a korábbi becslések helyett pontos érték is rendelkezésükre állhat döntéseikhez.

Az üzletkötők bizonyos körében ennek ellenére kezdetben fenntartásokkal fogadták a javaslatot, mondván: a tőzsde-boxonként rendelkezésre álló egyetlen monitor nem teszi lehetővé, hogy a kereskedésben részt vevő összes papír áralakulását figyelemmel kísérjék. A könyvár-limitár fogalmának egységesítésével viszont átláthatóbbá váltak az egyes részvények piacai, s egyúttal megszűnt az a kényszer, hogy az összes papírra betett ajánlatokat árgus szemmel figyelni kellett a megbízások minél előnyösebb teljesítéséhez. A könyvár és a limitár azonossága miatt az üzletkötők mind a keresleti, mind a kínálati oldal tényleges árajánlatait láthatják. Korábban féltek egy-egy ajánlatot bevinni a számítógépbe, mivel csak becslésekbe lehetett bocsátkozni a valós vételi, illetve eladási ajánlatokról – most ez a bizonytalansági tényező megszűnt. Az éppen legfontosabb részvényekre közölt vételi és eladási ajánlatok ráférnek egyetlen képernyőre, a többi papír esetén pedig a megbízások azonnali felvitelével elkerülhető az, hogy az időközben “elszaladó” árak miatt lemaradjon valaki egy kedvező üzletről. Ez egyben előrevetíti a gyorsabb üzletmenetet is, ami kedvező hatással lehet az egyes papírok likviditására.

A könyvár és limitár azonosságával megszűnt a brókereknek az a lehetősége, hogy a számítógépes algoritmus ismeretében a piacnyitáskor – minimális kockázattal – befolyásolni tudják az üzletek sorrendjét. A vevőket és az eladókat párosító algoritmus az időrend során figyelembe vette a limitárat is, azaz a piacitól elszakadó limitárakkal adott ajánlatokkal előrébb lehetett kerülni a sorban. Ez természetesen magával hozta annak kockázatát is, hogy megfelelő ellenajánlat esetén a piaci árszinttől elrugaszkodott áron kössön üzletet a számítógép. A 32 Skála-Coop-részvényre a nyár elején több százezer forintos áron kötött üzlet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szerencsétlen spekulatív ajánlat akár a tőzsdei elszámolás biztonságát is veszélybe sodorhatja.

Az emberi tévedések kiküszöbölésére a kereskedési rendszer természetesen továbbra sem alkalmas. Szeptember 17-én száz BorsodChem-részvény ötforintos árfolyamon cserélt gazdát, összesen mintegy 300 ezer forintnyi veszteséget okozva az eladónak. A piacnyitáskor alkalmazott algoritmus alapján ugyanis az első üzletet a legalacsonyabb áron eladó, illetve a legmagasabb áron vevő között köti meg a gép, az eladó által bevitt árfolyamon. Feltehetőleg a kereskedési rendszer hiányos ismerete miatt írta be számítógépébe az eladó bróker az ajánlatát ötforintos könyv- és limitáron – ezzel ugyan az üzletkötések sorrendjében előresorolta őt a számítógép, ám az üzlet árfolyama is az általa megadott árszint volt.

Az elkövetkező időszak piacfejlesztési elképzelései szerint hamarosan lehetőség nyílik a távkereskedésre, amit a tőzsdeterem szűkössége és a későbbiekben meghosszabbítandó nyitvatartás tesz szükségessé. A távkereskedés során az egyes brókercégek az irodájukban elhelyezett számítógépen keresztül is megtehetik vételi, illetve eladási ajánlataikat.

A határidős piacon új termékeket vezetnek be a következő hetekben. Az egy és három hónapos bankközi hitelkamatokra (Bubor), a dollár/márka keresztárfolyamra és a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozamára már a közeljövőben is tehetnek fogadásokat az alkuszok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

kiadó (kiadó)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.