Gazdaság

NEMZETKÖZI HITELMINŐSÍTŐK – B-közép

admin
admin

1996. 09. 04. 00:00

Hitelminősítésünk javulását várják a Magyar Nemzeti Bankban a Standard & Poor‘s két hét múlva esedékes felülvizsgálatától. A vérmesebb remények befektetési fokozatra szólnak, melynek “odaítélésével” az amerikai cég az idén immár az ötödik volna a hitelminősítők sorában.

A Standard & Poor’s szeptember 18-20. között Budapesten vizsgálódó stábja kiváltképp a strukturális reformokra kíváncsi. – Az “érdeklődési kör” ugyan megegyezik az elmúlt négy évben követett sémával, a hangsúlyok azonban mindig követik a változásokat – szögezi le Helena Hessel, a társaság nemzetközi pénzügyekért felelős vezetője. Így, noha az elemzők igyekeznek valamennyi gazdasági, stabilizációs folyamatot nagyító alá venni, az idén mindennél nagyobb figyelmet kapnak majd a szerkezeti átalakítások. A legutóbbi felülvizsgálat alkalmával a pénzügyi rendszert és annak változásait értékelték kiemelkedő fontosságúnak és vizsgálták meg részletesen.

A Standard & Poor’s először 1992-ben vette szemügyre a magyar gazdasági folyamatok alakulását. Ekkor az ország BB+ fokozatra érdemesült, azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőbeni kilátások pozitívak, azaz – a minősítésben is – javulás várható. Ez pedig eggyel magasabb fokozatra utal, ami immár befektetési kategóriát jelent. Azaz jelentett volna, 1994-ben ugyanis a folyó fizetési és a költségvetési hiány elmélyülése nyomán – jóllehet a BB+ megmaradt – a besorolás szöveges része stabilra “apadt”. Ezt az áprilisi döntést szeptemberben újabb felülvizsgálat – majd ne feledjük, a mexikói válság és ezzel az éppen kibontakozni kezdő új tőkepiacok iránti bizalom megrendülése – követte, ami 1995 elejére a Standard & Poor’s Magyarország “jövőjére” vonatkozó véleményét, továbbra is BB+ mellett, negatívra változtatta.

A társaság besorolásában az ország újra a “stabil kilátások” megjegyzésre tornászta fel magát, a befektetési fokozathoz ez azonban még csak alig vitt közelebb. Ráadásul időközben a régióbeli versenytársak közül Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovénia is befektetési fokozatot kapott a Standard & Poor’s-tól, igaz, máshol Magyarország is tett szert ilyenekre. Magunkénak tudhatjuk az Egyesült Államok harmadik legnagyobb hitelminősítője, a chicagói központú Duff & Phelps befektetési fokozatát; Európa legnagyobbja, az IBCA Bank Analysis hasonló vélekedését; a Japan Credit Rating Agency (JCRA) ilyen értelmű minősítését; valamint a londoni Thomson BankWatch úgymond elismerését.

Közép-Kelet-Európában elsőként Magyarország külföldi kötelezettségeit sorolta be a Duff & Phelps idén nyáron, és rögtön BBB- fokozatot adott – mondja Andres O’Byrne, a társaság elemzője. E lépését a cég nyári elemzésében azzal magyarázza, hogy a külső adósság miatti kockázat ugyan magasabb, mint a többi, befektetési fokozattal honorált országban, ezt azonban bőven ellensúlyozza, hogy Magyarország mindig pontosan teljesíti adósságszolgálatát, és elkötelezettséget mutat az európai integráció és a strukturális reformok végrehajtása iránt.

Az IBCA a privatizáció felgyorsulásának és az egyensúlyi mutatók javulásának eredményeképpen honorálta a jegybank hiteleit BBB- fokozattal – mondja Paul Rawkins, a cég Magyarországgal foglalkozó elemzője. A JCRA pedig a korábbi, ugyancsak befektetési, BBB fokozatot javította augusztusban BBB+-ra. A távol-keleti szigetországban egyébként hagyományosan magasabb a besorolásunk, hiszen ott az MNB számos kötvénnyel jelen van, másodlagos piac híján pedig nem kell hirtelen árfolyamváltozásokra számítani. A szuverén kockázat szempontjából Magyarországot ezenkívül a Thomson BankWatch is minősítette, amely a januári BB+ értékelés után júliusban BBB- fokozatot adott – elsősorban a korábbi hónapokban a deficit csökkentése terén elért eredményeket elismerve. Agatha Pontiki, a társaság illetékes elemzője azonban siet felhívni a figyelmet arra, hogy a szociális ellátórendszerek reformja mellett bőven van még tennivaló, kiváltképp a bérkiáramlás és az energiaárak terén.

A Standard & Poor’s-é mellett hiányzik azonban a sorból fő riválisa, az MNB hiteleit egyébként elsőként besoroló Moody’s befektetési kategóriája. A társaság már 1989-ben mérlegelni kezdett, mégpdig teljesen önszántából, a külföldi befektetői érdeklődéstől vezérelve, tehát nem megrendelésre. Az akkori besorolás a hízelgő Baa2 volt; ilyen jót az országkockázatot illetően azóta se kapott az MNB az amerikai cégtől. Ez a befektetői fokozatot jelölő betű-szám kombináció alig egy évig tartotta magát, 1990 nyarán ugyanis a Moody’s Ba1-re faragta le hitelminősítésünket. A lefokozás mögött főként annak eshetősége állt, hogy a KGST felbomlásával elhatalmasodnak a finanszírozási problémák.

A Moody’s-féle besorolás azóta mit sem változott, a felülvizsgálatokon tehát a befektetési kockázati rangsorokat készítő intézménynél rendre ugyanez az eredmény jön ki. Így volt ez az elemzők legutóbbi, májusi budapesti látogatását követően is, azaz – csakúgy, mint egy évvel korábban, amikor a bizonyítvány esetleges további rontásáról keltek szárnyra hírek – most sem teljesültek az előzetes várakozások. Idén tavasszal persze – a frissiben megkötött nemzetközi megállapodásokkal felvértezve – javításról, újfent befektetői fokozatról szóltak a remények, ám egyelőre mindhiába. A Moody’s egyébként – legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják – hosszabb távra adja minősítéseit, miközben a Standard Poor’s féle, a jövőbeni kilátásokra vonatkozó “pántlikázással”sem él. Értékelésében ugyanakkor nagyobb helyet kapnak a politikai szempontok, míg a vetélytárs – bár hangsúlyozza, hogy nem csupán adatokat, hanem szubjektív elemeket is számításba vesz – elsősorban a gazdasági tendenciákra figyel.

A piac mindeközben, úgy tűnik, a két nagy minősítő nélkül is megszavazta a befektetési fokozatot, az MNB idei kötvénykibocsátásai és hitelei legalábbis erről árulkodnak. A legutóbbi, hatéves futamidejű, 500 millió márkás kötvény 90 bázisponttal a Libor felett látott napvilágot, ám a kamat azóta még alacsonyabbra, Libor plusz 70-72 bázispontra zsugorodott. Ugyancsak alacsony kamattal, Libor plusz 50 bázisponton került piacra a múlt hónapban egy 250 millió dollárra tervezett szindikált hitel, amely végül, miután több mint kétszeresen túljegyezték az érdeklődő bankok, mintegy 350 millió dolláros kibocsátást ért meg.

Ez azonban, akárcsak más hitelminősítők döntései, a Standard & Poor’s-t nem érdekli – hangsúlyozza Helena Hessel. Mint mondja, a piacok gyakran eltérnek a hitelminősítők javaslatától. Most Magyarországot felülértékelik a cég által adott besoroláshoz képest, de volt ez már fordítva is. Például tavaly februárban, amikor a BB+ besorolás ellenére a befektetők puszta B-ként kezelték az országot.

Hogy a szuverén kockázatot illetően egy ország mégis a Moody’s és a Standard & Poor’s befektetési fokozatára áhítozik, azt jórészt az amerikai intézményi befektetőket kötő szabályok magyarázzák. Az egyesült államokbeli nyugdíjalapok ugyanis csak az e hitelminősítők befektetői elismerésével rendelkező befektetési formákat vehetik igénybe, ez pedig sok ezermilliárd dollárral nagyobb potenciális befektetői kört jelent. Ahhoz, hogy a magyar hitelfelvételek az Egyesült Államokban valamennyi intézményi befektető számára kellően biztonságosnak ítéltessenek, a jegybanknak az úgynevezett NAIC2 fokozatot kell elérnie. A NAIC az Értékpapír és Tőzsdei Bizottság (SEC) által elfogadott biztosítótársasági szövetség jele, az utána következő szám pedig azt mutatja, hogy az ugyancsak a SEC által elismert hitelminősítők közül az adott országot hány ítéli befektetésre érdemesnek. A NAIC2-höz az MNB-nek a két nagy amerikai minősítő közül már csak az egyik befektetési kategóriájára van szüksége – ez tehát a Standard & Poor’s-nál minimum BBB- -t, a Moody’s-nál Baa3-t jelent -, a SEC ugyanis az európai IBCA-t is “teljes értékű” hitelminősítőnek tartja.

Feltehetőleg ez is oka annak, hogy idén a Magyarországot minősítők sora kissé felszaporodott, és hogy a jegybank mint külső hitelfelvevő két új intézményt is felkért, adjon besorolást. A szuverén kockázat megítélésére tehát jelenleg öt minősítő céggel van keretszerződése, amelyet évente újítanak meg, míg a hatodik említett társaság, a Thomson BankWatch nem felkérésre, hanem saját kontójára adott az idén máris két besorolást.

Azt természetesen, hogy milyen lesz a Standard & Poor’s véleménye, egyelőre csak találgatni lehet. Szakértők alapvetően két eshetőséggel számolnak. Történhet, hogy az amerikai társaság két lépésben vezeti el az MNB-t a befektetési fokozatig, először csak a kilátásokat módosítva pozitívra; szerencsésebb esetben pedig a BBB- besorolás egyetlen ugrásból meglesz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.