Többhetes habozás után az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága a múlt héten határozott az állam kisebbségi érdekeltségei egy részének egységes eladásáról. A zártkörű pályázatra hat magyar céget hívnak meg.
Az állam képviselőjeként 283 gazdasági társaságban birtokol kisebbségi részesedést az ÁPV Rt. A holding vezetői egy hónapja arra készültek, hogy a portfólióba rendezett kisebbségi paketteket minden különösebb árnyalás nélkül, egyfordulós, zártkörű pályázattal értékesítik. A döntés előkészítésekor mérlegelt jogi buktatók (Figyelő, 1996/31.) kikerülése érdekében az ÁPV Rt. igazgatósága három héten át halogatta a portfólió összeállítását és pályáztatását.
Végül a múlt heti ülésen döntött a testület: az ÁPV Rt. a 283 kisebbségi érdekeltség közül 119-et privatizációs portfólióba különít el. Első lépésként az egyes cégek többségi tulajdonosai számára ajánlják fel a tulajdonrészeket. Elutasító válasz esetén a tulajdonrészek bennmaradnak a portfólióban. Az így véglegesülő csomagot egyfordulós, meghívásos pályázaton értékesítik. A Figyelő parlamenti forrásból származó értesülése szerint a hat meghívott cég a következő: a Dunaholding Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Kvantumbak Rt., az MBFB Rt., az OTP Rt. és a Postabank Rt. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy az egy hónappal ezelőtti elképzelés szerint az OTP és az MBFB még nem szerepelt volna a meghívottak között.
Szintén fontos rámutatni, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága számára készült első előterjesztés tanúsága szerint a pályázók limitár nélkül ajánlhattak volna vételárat a portfólióért. A pályázat nyertesének a vételár 15 százalékát kellett volna készpénzben, 85 százalékát kárpótlási jegyben fizetnie. Az időközben lezajlott szakmai és politikai vita következtében a fizetési feltételeket megváltoztatták. Ezek szerint limitár ugyan továbbra sem kötelezi a vásárlót, azonban a vételárnak 50 százalékát kell készpénzben, 50 százalékát pedig kárpótlási jegyben leróni.
