Kizárható, hogy szakmai alapú döntéssel emelje a kormány a villamos- és gázenergia fogyasztói árát. Az ügyben eljáró kormánybiztos nem energetikai vizsgálatot tart, hanem az eddig keletkezett iratokat tekinti át.
Kormánypárti politikus kapta a miniszterelnöktől a megbízatást, hogy október elejéig vizsgálja meg: mekkora lehet az indokolt energiaár-emelés. Karl Imre MSZP-s országgyűlési képviselő előtt kormánybiztosként kettős akadály áll. Egyfelől nem építhet önálló stábot. Az energetikában jártas szakemberek java része vagy az eredeti, s a kormány által elutasított áremelési javaslatot készítő Magyar Energia Hivatalban (MEH) dolgozik, vagy maguknál a külföldi tulajdonosok érdekeltségében lévő energetikai cégeknél. Másfelől a kormánybiztos felhatalmazása nem elegendő arra, hogy felülbírálja azt a nevezetes jogszabályi klauzulát, amely a saját vagyon 8 százalékának megfelelő profitot szavatoló fogyasztói árformulát tartalmaz, pontosabban ígér 1997. január 1-jétől. A felülvizsgálat eredményét vetíti előre az a tény, hogy a MEH-en kívül egyetlen, hatáskörrel felruházott szervezet sem készített hatékonysági vizsgálatokat az erőművekben és a szolgáltató cégeknél. A más forrásból származó esetleges adatok hitelességét kétségessé teszi az a körülmény, hogy az energetikai cégek a MEH-en kívül senkivel sem működtek együtt hasonló vizsgálatokban.
Kormánykörökből származó információnk szerint Karl képviselő mandátuma mégsem korlátozott, s nem csupán az áremelés ügyében eddig született dokumentumok átforgatására terjed ki. Horn Gyula miniszterelnök felhatalmazást adott arra is, hogy a kormánybiztos alkuba bocsátkozzék a külföldi cégtulajdonosokkal. Az alku tárgya lehet az, hogy egy szolidabb (15-20 százalékos) áremelés mellett miféle más jogcímen lehetne mintegy kompenzálni a befektetőket. A magyar fél álláspontja az, hogy az antiinflációs és a szociális szempontok most egy irányba mutatnak: a magasabb, 40 százalék körüli áremelés elkerülésére.
A kormányzati tervek, tárgyalási javaslatok állítólag széles kínálatot tartalmaznak. Fölmerült, hogy a nagyobb befektetői csoportok más üzletkötések alkalmával előnyös kondíciókat nyerhetnének el a magyar államtól. A tárgyalásokon a villamosipar folytatódó privatizációja, valamint a Paksi Atomerőmű Rt. sorsa is szóba kerülhet.
Az ügy politikai velejárójaként értékelhető, hogy a kormány Karl bevonásával egyszersmind a parlamenti frakciót is bevonta az ügybe. Ellenzéki kezdeményezésre várható, hogy szeptemberben eseti parlamenti bizottság készít majd jelentést az energetikai privatizáció első felvonásáról. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága nem éppen hízelgő idevágó jelentésének ismeretében (Figyelő, 1996/35. szám) konfliktus nélkül vélhetőleg nem lehet majd megúszni egy ilyen vizsgálódást.
A külföldi befektetők és a magyar állam képviselői (Suchman Tamás és Karl Imre) közötti, múlt heti tárgyalásokon a külföldiek annak szóbeli megerősítését kérték, hogy a jövő év elejétől mégis olyan villany- és gáztarifák lépnek hatályba Magyarországon, amelyek 8 százalékos profitot garantálnak a cégeknek. A befektetők nem kaptak egyértelmű válaszokat. A magyar felek diplomatikus megfogalmazásai után az Édász és a Démász Rt.-ben érdekelt Electricite de France menedzsmentje felgyorsította azokat a tárgyalásokat, amelyek 47,55, illetve 47,71 százalékos részvénypakettjük részbeni eladására irányulnak.
A legtöbb tőkét befektető csoport, a német RWE-EVS képviselői viszont egyelőre tartózkodnak a sarkos nyilatkozatoktól, s nem jelentek meg az első egyeztetésen sem.
