Gazdaság

AZ ÁSZ A BANKKONSZOLIDÁCIÓRÓL – Visszatapsolt milliárdok

admin
admin

1996. 08. 28. 00:00

Több esetben személyi felelősségrevonást, illetve a konszolidációs szerződések részleges felülvizsgálatát javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a – várhatóan lapunk megjelenésekor a kormány elé kerülő – jelentésében, amelyet a hitel-, bank és adóskonszolidáció kapcsán a Magyar Hitel Banknál (MHB), a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknál (MBFB) és a Konzumbanknál tapasztaltakról készített. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során a számvevők számos törvénysértésre utaló jelet találtak – különösen az 1992-93-as hitelkonszolidáció lebonyolítása körül voltak gyakoriak a visszásságok.

Az Országgyűlés még tavaly döntött egy, a bankkonszolidáció körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról, amely az ÁSZ segítségét is kérte a munkához. A számvevők ez év március 15. és június 15. között a konszolidációban részt vett 18 pénzintézet közül az MHB, a Konzumbank és az MBFB konszolidációval kapcsolatos tevékenységét vizsgálták. Tételesen több száz egyedi szerződést és közvetve mintegy 140 milliárd forint állami pénzforrás felhasználását tekintették át. Ez hozzávetőleg a konszolidációra fordított teljes összeg 40 százaléka.

A hitelkonszolidáció során az állam az 1991. december 31-e előtt keletkezett és 1992. december 15-én is fennállt rossz minősítésű követeléseket 50 százalékos, az 1992 folyamán rossz minősítésűvé váltakat pedig 80 százalékos árfolyamon vásárolta meg. (Az ÁVÜ és az ÁV Rt. által megjelölt állami vállalatok rossz minősítésű hiteleiért 100 százalékot fizetett.) A vizsgálat során azonban kiderült: az 1991. december 31-én rossz minősítésű hitelek 1992. évi kamata vételárának meghatározásakor a pénzintézetek nem a szerződésben előírt számítási módot alkalmazták, és a Pénzügyminisztérium (PM) által előírt adatlapokon sokszor 50 százalék helyett 80 százalékos árat állapítottak meg. Ezen eltérés miatt a költségvetésnek 1,3 milliárd forinttal több kötelezettsége keletkezett a szükségesnél.

Az MHB-nál ráadásul a követelések minősítése sem a törvényi előírásoknak megfelelően történt: egyes – 1991-ben felszámolás alatt lévő – cégek adósságát és a 360 napon túli tartozásokat csak 1992-ben sorolták be a rossz minősítésűek közé. Ez az ármegállapításnál 30 százaléknyi vételártöbbletet okozott, s közel 2,1 milliárd forintot hozott a banknak. (Ez a lépés ráadásul a pénzintézet fontosabb mutatóit is megszépítette: az MHB problémás követeléseinek céltartalék-igénye 20,6 milliárd forintról 15,8 milliárd forintra “csökkent”, a megképzett 7,2 milliárd forintnyi céltartalék a kimutatott 46 helyett csak 35 százalékra adott fedezetet.) Az ÁSZ szerint a bank igazgatóságát és felügyelőbizottságát, illetve az elnök-vezérigazgatót és a konszolidációért felelős banki vezetőket közvetlen felelősség terheli a hatályos törvények be nem tartásáért és a jogosulatlan államkötvény-mennyiség átvételéért. Ezért javasolja az MHB-nak, hogy kezdeményezzen felelősségrevonást velük szemben.

Az már csak hab a tortán, hogy közben a PM és a követeléseket megvásároló MBFB is nagyot vétett a hitelkonszolidációt szabályozó rendelet előírásai ellen. Szabálytalanul megvásárolták ugyanis az Ybl Bank 2,6 milliárd forintos követelését, annak ellenére, hogy arról a kormányhatározat nem rendelkezett. Ennek tükrében aztán nem meglepő, hogy néhány takarékszövetkezet és pénzintézet a konszolidáció során az Ybl Banknak nyújtott bankközi hitelét is elszámolta, jóllehet, a határozat szerint a konszolidációba nem kerülhetett érvényes működési jogosítvánnyal rendelkező pénzintézetnél elhelyezett betét és az annak nyújtott bankközi hitel sem. Így az állam valójában kétszer fizetett a bank ügyeiért, és ez végeredményben 5,3 milliárdnyi többletkiadást okozott.

Összességében a kormány által meghatározott feltételek be nem tartása, valamint az Ybl Bank hitelkonszolidációba vonása miatt 8,7 milliárd forint névértékű konszolidációs államkötvény került jogosulatlanul a pénzintézetekhez. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ többek közt azt javasolja a PM-nek: tárja fel, milyen belső szervezeti, személyi okok okozták az állam számára előnytelen szerződéseket. Ugyanakkor tegyen intézkedéseket az e kötvények után fizetett kamatok “visszaszerzésére”, és szükség esetén kezdeményezzen felelősségrevonást. Az ÁSZ a felelősségi kérdések megállapításához indokoltnak tartotta, hogy tapasztalatairól a Legfőbb Ügyészt is tájékoztassa.

A bankkonszolidáció előkészítése az ÁSZ szerint gondosabb volt, mint a hitelkonszolidációé. Az MHB esetében viszont elmarasztalóan nyilatkozik arról, hogy a pénzintézet a tulajdonában álló Leumi Hitel Banknál nem kezdeményezett személyi felelősségrevonást a pénzintézet nem megfelelő hitelezési gyakorlata miatt. További hiányosság volt, hogy a konszolidációs szerződésben foglaltak teljesülését a bank belső szervezési, szabályozási és irányítási problémák miatt 1994 áprilisát követően lényegében nem vizsgálta.

Az adóskonszolidáció vizsgálata során a számvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a kormányzati előkészítés rövid, erőltetett, és – mint utóbb bebizonyosodott – végeredményben betarthatatlan határidőket szabott a résztvevők számára. A nem kellően átgondolt kormányzati szabályozás mellett az eljárás szabályozott menetét tovább befolyásolta a résztvevők speciális helyzete, érdeke. Ráadásul az eljárás jószerével teljesen ellenőrzés nélkül zajlott: az 1994 januárjában megalakult, a reorganizációt felügyelő bizottság ugyanis egy év után megszűnt, így nem is tudta a konszolidációs egyezségekben foglaltak betartását ellenőrizni. Összességében megállapítható, hogy az adóskonszolidáció a kívánt hatást nem érte el – fogalmaz az ÁSZ jelentése.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.