Gazdaság

KERESKEDELMI KIRENDELTSÉGEK HATTYÚDALA – Egyet fizet, kettőt kap

admin
admin

1996. 08. 28. 00:00

Pont került a Külügyminisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) közötti többéves huzavona végére: 1997. július elsejétől megszűnnek a hagyományos értelemben vett kereskedelmi kirendeltségek. A gazdaságpolitikai és -diplomáciai feladatok ennek nyomán az ipari tárcától a Külügyminisztériumhoz (KüM) kerülnek át.

Mekkora hozadéka lesz a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek egybeolvasztásának? – erről szólt az a vita, amely több esztendőn keresztül zajlott a kormányzaton belül. Az összevonás mellett kardoskodók első helyen a néhány milliárdos költségvetési megtakarítást emelték ki, de meg kívánták szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a nagykövetségeken és a kereskedelmi kirendeltségeken párhuzamos gazdaságdiplomáciai tevékenység folyt. A gazdaságdiplomáciát amúgy sem indokolt leválasztani a diplomáciáról, annál is kevésbé, mivel ez egyre nagyobb teret nyer a diplomácián belül.

A külön kirendeltség mellett érvelők viszont azt hangsúlyozták, hogy a gazdasági diplomáciát igenis el kell választani a külpolitikától, hiszen a szervezeti elkülönüléssel elszigetelhetők a gazdasági érdekütközések, és nem mérgezik a politikai kapcsolatokat. Éppen ezért – szólt ez utóbbi érvelés – a nagyobb politikai súlyú tárgyalópartnerekkel szemben kisebb a külügyi apparátus lehetősége a hazai gazdasági érdekek képviseletére.

A másik oldal képviselői erre azt válaszolták, hogy a magáncégek kapcsolatainak térnyerésével a hagyományos és állami cégek által bonyolított külkereskedelmi ügyletek az utóbbi időben háttérbe szorultak, ez pedig megkérdőjelezi a zömében erre szakosodott kirendeltségek létjogosultságát. Replikaként még egy érv az ellentáborból: nem célszerű a kereskedelempolitikát és annak eszközrendszerét elválasztani egymástól, hiszen az ronthatja a hatékonyságot. Egy technikai probléma is felmerülhet: a külképviseletek néhány városban nem az üzleti negyedekben, hanem kertvárosi kerületekben találhatók, ami megnehezítheti az üzletemberek (spontán) információszerzését a magyarországi kereskedelmi és befektetési lehetőségekről.

A vitapartnerek igyekeztek adatokat is felhasználni igazuk alátámasztására. Az 1996-os költségvetésben a Külügyminisztérium 5 milliárd forintos támogatást kapott a 89 külképviselet fenntartásához, és 3,3 milliárdot tesz ki a saját bevétel. Ezzel szemben az IKM-nek a 75 kirendeltség működtetéséhez 1,8 milliárd forintot folyósítottak, a hálózat saját bevétele pedig elérheti a 2,2 milliárd forintot. A KüM statisztikái szerint 1996-ban az egy főre jutó költség a külügyi kiküldöttek esetében 10,3 millió forint volt, míg az IKM-alkalmazottak 12,2 millió forintba kerültek az államkasszának. A KüM-tól 802-en, az IKM-től 334-en dolgoznak külföldön. Az IKM adatai azt hangsúlyozzák, hogy a 334 főből csupán 250 a kiküldött, 84-en pedig részmunkaidős hozzátartozók. (Természetesen, ha 250 kiküldöttel számolunk, akkor az egy főre jutó költség nagyobb lesz.)

A vitában aligha merülhetett fel mindent elsöprő érvként a nyugati gyakorlat. Ugyanis ahány ország, annyi szokás. Az osztrák kirendeltségek esetében például a kamarák foglalkoznak kereskedelempolitikával. Olaszországban – a KüM információi szerint – hamarosan újjászervezik a két intézményrendszert, amit Csehországban már korábban megtettek. Dániában, Finnországban vagy éppen Ausztráliában a külügyminisztérium felelős a külgazdaság-politikáért is. Az Egyesült Államokban, Japánban és néhány EU-országban viszont különválik a külkapcsolatok kezelése: más tárcák felelnek a kül-, s mások a külgazdaság-politikáért.

A mindkét oldalról számokkal és külföldi példákkal is megtámogatott vitára a két héttel ezelőtti kormánydöntés tett pontot, amely még egy szűk évet adott a kereskedelmi kirendeltségeknek. A jövő évi költségvetés még külön-külön tartalmazza a KüM-nek és az IKM-nek szánt támogatást, hiszen fél évig az eddigi gyakorlat folytatódik.

A jövő júliusi összevonásokról Havasi Béla, a KüM helyettes államtitkára a Figyelő kérdésére elmondta: miután a kereskedelmi kirendeltségek eddig kettős, részben állami, részben üzleti feladatot látnak el, a változás is két irányban zajlik. A gazdaságdiplomáciával és a fogadó ország gazdaságának elemzésével foglalkozó munkatársak átkerülnek a KüM állományába, irodájuk pedig a nagykövetség épületébe. Így megszűnik a kirendeltségeken és a követségeken folyó párhuzamos diplomáciai és elemző munka.

Az üzletszervezéssel, vállalati közvetítéssel foglalkozók sorsa azonban egyelőre bizonytalan. Elképzelhető, hogy ezeket a feladatokat némi állami segítséggel a kamarák vállalják át, az is lehetséges azonban, hogy a vállalatok maguk szervezik meg majd a külhoni információáramlást. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az állam ebből a tevékenységből nem kíván aktív szerepet vállalni. Becslések szerint az egyes kirendeltségeken dolgozóknak mintegy 50-60 százalékát érinti az utóbbi forgatókönyv, tehát az ő munkájuk részben vagy egészében a magánszférába terelődik majd át.

Az illetékesek úgy vélik: az összevonásból jövőre aligha érhető el lényeges megtakarítás, sőt egyesek 1997-ben még többletkiadásokkal számolnak. Ez azért is valószínű – mutatott rá Havasi Béla -, mert a bérleti szerződések idő előtti felmondása és a várható végkielégítések kifizetése további költségeket jelent. Ezek az intézkedések később viszont azt eredményezik, hogy már 1998-tól a büdzsé valóban megtakarít majd néhány milliárd forintot.

Nem tisztázott, hogy mi lesz a ma még a kereskedelmi kirendeltségekhez tartozó idegenforgalmi irodákkal. A korábban az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz, most pedig az ipari tárcához tartozó külhoni idegenforgalmi hivatalok azonban maradnak az IKM fennhatósága alatt. Ilyen irodák működnek például Bécsben és egyes német városokban, ott tehát, ahonnan jelentős turizmusra számíthatunk.

Havasi Béla cáfolta azokat híreszteléseket, hogy a katonai attaséi hivatal és a kulturális intézmények is átkerülnek a KüM fennhatósága alá. Ezek az intézmények továbbra is a Honvédelmi, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak majd, úgy, hogy a katonai attasék általában a nagykövetségek épületében, a kulturális központok pedig azon kívül helyezkednek el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.