Gazdaság

HITELESÉLYEKRŐL ŐSZINTÉN – Szárnyoldalak

admin
admin

1996. 08. 14. 00:00

A jobbára néhány éve működő koncessziós társaságoknak a jelek szerint nem okoz gondot a finanszírozáshoz szükséges összegek előteremtése. Egy részüknek az anyacég holtbiztos forrásai, másik részüknek a nemzetközi fejlesztési intézmények valamivel drágább, de ugyancsak könnyen elérhető hitelei jelentik első szárnycsapásaik zálogát.

Az csak természetes, hogy valamirevaló tulajdonosi háttér nélkül a távközlésben (is) elképzelhetetlen a hatékony működés. Ez pedig mindenekelőtt külföldi befektetők bevonását jelenti, hiszen Magyarországon még mindig talán a mozgósítható (értsd: kockáztatható) tőkéből van a legkevesebb. Nem csoda, hogy a koncessziós távközlési társaságok is mind jobb nevű cégekkel tették meg első lépéseiket. A különbség csupán az, hogy a földkerekség mely részéről jöttek. Így a tulajdonosok között találhatók franciák, amerikaiak, németek, hollandok és svájciak éppúgy, mint az ágazatban egyre jobban előretörő skandinávok.

A neves multinacionális cégekből álló tulajdonosi háttérrel aztán a hazai távközlési társaságok is a siker reményében jelenhettek, illetve jelenhetnek meg a nemzetközi pénzpiacokon. A hitelező bankok ugyanis a kérelem kézhezvételét követően mindenekelőtt az anyacéget informálják le, s ha annak szénája nagyjából rendben van, magyarországi leánya is számíthat a kedvező minősítésre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szokásos távközlési paraméterek (vonalszám, beruházási költség/vonal, illetve bevétel/vonal) ne lennének fontosak.

A kedvezőbbnek tűnő körülmények ellenére az érintettek – jó magyar szokás szerint – nem feltétlenül elégedettek a kapott hitelek feltételeivel. Persze, már aki hajlandó effajta ügyekben felfedni kártyáit. A többség ugyanis azzal hárította el a Figyelő érdeklődését, hogy hiteleik feltételei nem publikusak. Ez természetesen jelzésértékű, hiszen a nemzetközi pénzpiacokon egyre jobb kondíciókkal forráshoz jutó hazai pénzintézetek szinte a tinta megszáradásának pillanatában sietnek világgá kürtölni a számukra kedvező hitel-megállapodás hírét. Alkalmasint az előző okfejtést támasztotta alá a Monor Telefon Társaság illetékese is, aki hitelfelvételük feltételeit nemes egyszerűséggel nagyon keménynek titulálta. A szabályt erősítő egyik kivételt a – igaz, a többi koncessziós társasághoz képest kicsit más kategóriába tartozó – Pannon GSM jelenti, amelynek szakértője kölcsöneinek kondícióit kedvezőnek minősítette. Langsteiner Marianne pedig cége és a távközlési ágazat rendkívül kedvező megítélésével magyarázza, hogy a hitelnyújtó bankok nem igényelték a Westel Rádiótelefon Kft. tulajdonosainak garanciavállalását. Ezt tükrözi a hároméves futamidejű, ám közös megegyezéssel további két évvel meghosszabbítható hitel kamatának viszonylag alacsony – ám az ágazat “hagyományaihoz” hasonlóan szintén titkolt – mértéke is.

A hitelnyújtók hovatartozása egyébként nemegyszer rímel a hazai távközlési társaságok tulajdonosainak nemzetiségére. A svájci Swiss PTT Telecom mellett ugyancsak 50 százalékban a holland PTT Telecom Netherlands által birtokolt JászTel Rt. kizárólagos külső finanszírozója például szintén a tulipánok őshazájából érkezett: az ING Bank három alkalommal, összesen 370 millió forintot volt hajlandó kölcsönözni, méghozzá hosszú lejáratra.

A többség azonban nem egy, hanem több bank alkotta konzorciumnak tartozik. A Pannon GSM két (115, illetve 175 millió dolláros) méltán óriásnak nevezett hitelének finanszírozói névsora meglehetősen tekintélyes: az ING Bank hívó szavának a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank, valamint a Unicbank mellett többek között a Creditanstalt, a Dresdner Bank, a GiroCredit sem tudott ellenállni. Szintén többen, a Citibank által szindikált amerikai és európai bankok adják össze a UTI Kft.-nek szeptember végén folyósítandó 130,5 millió dolláros hitelt. A Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) által vezetett bankkonzorcium tavalyi 25 millió dolláros hitele pedig a Westel Rádiótelefon Kft. kevésbé kedvező feltételű, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD); a Világbank leányvállalatától, a Nemzetközi Pénzügyi Társaságtól (IFC); valamint az Első Magyar Alaptól korábban felvett kölcsönét váltotta ki.

Akadnak azonban, akik továbbra is a nemzetközi fejlesztési intézményekre próbálnak támaszkodni. Ez utóbbiak közül is az EBRD-re, amely a Szeged-Szentes körzetet birtokló Déltáv Rt. mellett a Vác-Gödöllő térségben működő Digitel 2002 Rt. beruházási elképzeléseiben is fantáziát látott. A palettát színesíti az amerikai magánvállalkozások tengerentúli beruházásait védőszárnyai alá vevő kormányszerv, az OPIC, amely a Monor Telefon Társaság beruházási lehetőségein lendített 30 millió dollár erejéig.

Első ránézésre kicsit meglepő, hogy a holtbiztosnak tűnő tulajdonosi finanszírozói háttér előnyeit – legalábbis a lapunknak adott nyilatkozatok szerint – csupán a JászTel Rt. aknázta ki. A svájci és holland tulajdonos ugyanis valamivel több mint 2,5 milliárd forint hitelt nyújtott leányának, egy, a magyar céggel kötött belső megállapodás alapján. Mint megtudtuk, a felek azért választották ezt a megoldást, mert Magyarországon nemigen jutottak volna hitelhez. A távközlési beruházás ugyanis csak középtávon térül meg, tőkeigényes, ezért a hazai bankok olyan szigorú feltételeket szabnak, amelyek nehezen teljesíthetők.

Korántsem mindegy azonban, hogy mikor próbálnak forráshoz jutni az országhatárokon túl. Más ágazatokéhoz hasonlóan a távközlési hitelfelvételek lehetőségeit is erősen befolyásolja a kormány gazdaságpolitikája, az ország eladósodottsága, a költségvetési hiány mértéke, az infláció alakulása, no meg az, hogy az országnak van-e éppen érvényes hitel-megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal – hogy csak a legfontosabb szempontokat soroljuk.

Ez még akkor is igaz, ha például Rudolf Fischer, a UTI Kft. vezérigazgatója szerint a külföldi pénzintézetek hitelnyújtási készsége 1993-96 között nem változott, a bankok még a jelenlegi, általa átmenetinek nevezett időszakban is potenciális hitelpiacnak tekintik Magyarországot. A saját értékelése alapján a régióban elsőként hitelhez jutott Monor Telefon Társaság külkapcsolatokért felelős igazgatója, Steinreich Péter viszont úgy véli, a hitelek feltételei nem olyan jók, mint amikor ők kezdték. (Az más kérdés, hogy a MonorTel az egy szem említett hitelén kívül e formában nem vont be újabb forrást.) A jelek szerint jóval kevesebb fejtörést okoz ez a kérdés a Déltáv illetékeseinek, akik “amikor próbálkoztak, rögtön hozzá is jutottak a hőn áhított forráshoz”, valamint a JászTel vezetőinek, akik ezt firtató kérdésünkre nem tudtak válaszolni, mondván: ilyen igényük, tevékenységük nem volt…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.