A hazai bankrendszer helyzete az 1992-94-es konszolidációs lépéseket követően az elmúlt évben tovább stabilizálódott. A fúziók, felszámolások, felvásárlások következtében 1995-ben megindult a bankpiac tisztulása és egyfajta koncentrációja – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most publikált éves jelentéséből.
A kilencvenes években igencsak elszaporodtak a pénzintézetek Magyarországon: 1989-ben még mindössze 26 cég (22 kereskedelmi bank és 4 szakosított pénzintézet) rendelkezett banki jogosítvánnyal, az elmúlt évet viszont már 42-en (34 kereskedelmi bank és 7 szakosított pénzintézet mellett 1 befektetési bank) zárták. A takarékszövetkezetek körében ezzel ellentétes folyamat játszódott le: a 260 effajta intézményből az elmúlt évre csak 248 maradt, ráadásul ebből négyen a hitelszövetkezetek 1994-től kialakuló táborát gyarapítják (Figyelő, 1996/ 22. szám).
A privatizációs akciók és a tőkeemelések mellett a konszolidált bankok többségénél végrehajtott tőkeleszállítás is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly december végére a közvetlen állami tulajdon 40 százalék alá csökkent, s a külföldi tulajdonosok részesedése már meghaladta a – nemzetközi megítélés szerint magasnak számító – 35 százalékot. Az egyes bankcsoportok üzleti potenciálját összehasonlítva pedig az állami részvénytöbbségű bankok az elmúlt év végén mindössze 25 százalékos sajáttőke-részesedéssel bírtak.
Miközben a többségi állami tulajdonú nagybankok teret veszítettek, az állami tulajdonú kis- és középbankok piaci részesedése lényegében nem változott. Az átrendeződés elsősorban a magánkézben lévő kis- és középbankok javára történt, de a privát nagybankok, ha kisebb mértékben is, de ugyancsak növelték részesedésüket.
A külföldi tulajdonú közép- és nagybankok egyre erőteljesebb versenyt kényszerítenek ki a hazai piacon. Ez a folyamat különösen az elmúlt évben erősödött fel, amikor a vállalatok a devizában történő eladósodást részesítették előnyben. Így azok a piaci szereplők tudták jelentősen növelni üzleti aktivitásukat, akik a devizafinanszírozásban komparatív előnnyel rendelkeztek.
Bár a bankrendszer egészének, s azon belül a piaci szereplők többségének tőkeellátottsága és jövedelmezősége javult, az egyes bankok likviditásában továbbra is erős eltérések mutatkoztak. 1995-ben a konszolidációval és válságkezeléssel összefüggő feladatként jelentkezett a bankok negatív eredménytartalékának leírása, jegyzett tőkéjük terhére. Gyorsuló ütemben folytatódott – a már meglévő tartalékok rovására – a befagyott hitelek, nem jövedelmező befektetések leírása, eladása. Megkezdődtek a konszolidált állami bankok hatékony működéséhez szükséges belső racionalizálások, amelyek nem egy esetben létszámleépítésekkel is jártak.
A forráshelyzetükben beállt változások miatt a pénzintézetek tavaly a korábbiaknál is jobban igyekeztek odafigyelni a színvonalas lakossági szolgáltatásokra, számlavezetésre. Ha lassan is, de néhány vegyes bank tovább folytatta fiókhálózatának bővítését. Egyre inkább kezdett elterjedni az úgynevezett electronic banking, amikor is a bankok közvetlen számítógépes kapcsolatot létesítenek ügyfeleikkel.
Erősödik a verseny a lakossági piacon, ahol a vegyes bankok részvételével elsősorban a magas jövedelmű ügyfelek megszerzéséért folyik a harc. A bankok többsége a magánszemélyek által vásárolt banki értékpapírok kibocsátásának nagyarányú növelésével bővítette forrásait. Emellett jelentősen gyarapodott külföldről felvett hiteleik állománya is.
