A tőkejövedelmek jogosultjai számára borús jövő évet jósol a személyi jövedelemadó-törvény egy hét múlva a kormány elé kerülő tervezete. E jövedelmek adóterhelését ugyanis a pénzügyi kormányzat alacsonynak tartja, ezért emelni kívánja az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó mértékét. Szakértők szerint a tervezett lépés nem tesz jót a hazai tőkepiac fejlődésének.
Tavaly az egyéni vállalkozókra irányult az adórendszer alakítóinak minden figyelme. “Nem vesznek részt a közteherviselésben, harmadannyi jövedelmet vallanak be, mint az alkalmazottak, személyes fogyasztásaikat a vállalkozás költségei között számolják el” – hangoztatta a hivatalos pénzügypolitika. Az akkori pénzügyminiszter igyekezett ezektől az adóalanyoktól is néhány “adógarast” kicsikarni. Ezért azután, ahogy csak tudták, szigorították az egyéni vállalkozók költségelszámolásának szabályait. Megszüntették a nulla kulcsos adósávot, és soha nem látott ellenőrzési jogosítványokhoz jutott az adóhatóság.
Az idén új vezetői vannak a pénzügyi kormányzatnak, akiknek az egyéni vállalkozók mellett a betéti társaságok és a tőkejövedelmek – szerintük túlságosan kedvező – adóztatása sem tetszik. Meggyőződésük, hogy a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tulajdonosai a saját tevékenységükért járó munkajövedelme nagy részét tb-járulék-mentes osztalékként veszik ki a cégből. – Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy miközben a munkajövedelmek hatalmas adóteher alatt roskadoznak, a tőkejövedelmeket rendkívüli mértékben kedvezményezi az adórendszer – füstölögnek a kormányzat adózási szakemberei.
De nemcsak füstölögnek: kidolgozták a személyi jövedelemadó-törvény módosításának rövidesen kormány elé kerülő tervezetét, amely – az előzetes nyilatkozatokkal egybecsengően – igen borús jövő évet jósol a tőkejövedelmek jogosultjai számára. (Hogy a szándék valóra váljon, ahhoz persze az kell, hogy a pénzügyi tárca javaslataira rábólintsanak az országgyűlési képviselők is.)
Egyelőre úgy tűnik, hogy a tőkejövedelmek közül szinte csak a kamatjövedelmek sorsa nem alakul az ideinél mostohábban – de ez sem azért, mert a pénzügyi tárca így akarja. A PM-ből ugyanis még a tavasszal kiszivárgott, hogy 5 százalékos adót vetnének ki ezekre a jövedelmekre. A szakmai lobbyk azonban közbeléptek, s maga a miniszterelnök jelentette be: jövőre is nulla százalék marad a kamatból származó jövedelem adója.
A társasági adóalanyok számára 1995 elején bevezetett, s több adószakértő szerint nem igazán szerencsés “találmány”, a 23 százalékos kiegészítő adó januártól megszűnik, azonban lesz helyette a jelenlegit jóval meghaladó osztalékadó. Ugyanakkor a tervek szerint nem terheli majd osztalékadó azt a jövedelmet, amelyet a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó belföldi adóalany számára fizetnek ki, vagy más társaság alaptőke-emelésére fordítanak. Tehát csak akkor kell majd az osztalékadót megfizetni, ha a tulajdonos külföldre viszi, vagy a magánszemély személyes fogyasztásra fordítja az osztalékot.
Kedvezőtlen hír viszont, hogy a jelenleginél jóval nagyobb lesz az osztalék adója: a kivett osztalék és a magánszemély vagyoni betétje arányában 20, illetve 27 százalék. Bonyolult számítási módszer alapján kell majd megállapítaniuk az osztalékot fizető vállalkozásoknak, hogy kifizetőként mennyi adót vonjanak le. A törvényjavaslatban szereplő képlet alkalmazása majdnem olyan nehézkes, mint a személyi jövedelemadó-rendszerben az idén bevezetett adójóváírás, amelyről még a pénzügyi kormányzat sem állította, hogy jól sikerült megoldás volt…
A társas vállalkozások adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagja részére kifizetett osztalékhoz hasonlóan adózik majd az ügyvédi irodák tagjának osztaléka és az egyéni vállalkozók osztaléka is. E két utóbbi esetben akkor kell a 27 százalékos osztalékadót megfizetni, ha az osztalékként kivett összeg meghaladja az ügyvédi iroda tagja vagy az egyéni vállalkozó által személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem 50 százalékát. A pénzügyi kormányzat ugyanis feltételezi, hogy a vállalkozók a személyes közreműködésért járó díjat nem tb-köteles munkajövedelemként, hanem tb-járulék-mentes osztalékként, minimális közteher mellett veszik ki a cégekből. Ezért is tervezik, hogy azt a jövedelmet, amelyet 18 százalékos társasági adó és 27 százalékos osztalékadó sújt, még tb-járulékkal is megterheljék.
Adószakértők máris rámutatnak: ilyen feltételek mellett a vállalkozások valóban nem fognak osztalékot fizetni, mert különben csődbe mennek. Ezzel a szabállyal azonban megint csak azt éri el a kormányzat, hogy a legális vállalkozások egy része a feketegazdaság felé terelődjön, ahelyett, hogy a feketegazdaságot terelnék a legális szféra irányába – érvelnek a szakértők.
Minden hiába: a pénzügyi tárca a statisztikákra mutogat. Az 1995-ös személyi jövedelemadó-bevallások közel 90 százalékának feldolgozása során az APEH szakemberei megállapították: a társas vállalkozásból származó jövedelmet és osztalékot is vallók körében az osztalék aránya csaknem 50 százalék volt. Véleményük szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a munkajövedelmeket osztalékágon fizetik ki az egyes vállalkozások. Megállapították azt is, hogy a magánszemélyek esetében az összes megszerzett jövedelmen belül az osztalék aránya jóval kisebb, mint a vállalkozóknál. Végül az is kiderült, hogy a vállalkozók osztalékjövedelmének átlaga több mint 60 százalékkal nagyobb, mint a magánszemélyek esetében. Az adóhatóság szakértői szerint mindez arra utal, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozók közül az eredményesek az átlagosnál jóval nagyobb osztalékot vettek ki. Az adóhatóság egyébként több mint kétmillió önadózó adóbevallása alapján azt is megállapította, hogy miközben a bevallott osztalék összege az 1994. évinek több mint háromszorosára növekedett 1995-ben, az osztalékjövedelemmel rendelkezők száma csak alig 50 százalékkal nőtt.
A tőkejövedelmeken belül az osztalék után tavaly az értékpapírból származó jövedelmek tették ki a legnagyobb összeget (az eddig feldolgozott bevallásokban). Jövőre változás várható e jövedelmek adózásában is, mivel a pénzügyi kormányzat úgy tartja: más jövedelmek adójához képest ezeknek is alacsony az adójuk. Jövőre ezért a jelenlegi 10 százalékos árfolyamnyereség-adót 20 százalékra emelik. Ráadásul – szemben az idei szabályozással – az adót a tőkeszámlán nyilvántartott befektetések után is meg kell majd fizetni. Igaz, a kifizető által ily módon levont adót a következő évi adóbevallásban a magánszemély visszaigényelheti, feltéve, hogy 1997-ben befektetési adóhitelt vesz igénybe, vagy nem csökkenti adóhitel-állományát. Ezzel tehát az állami büdzsé “kamatmentes hitelhez” jut a következő év márciusáig. Az viszont már kedvezőbb hír, hogy a tőkeszámlán nyilvántartott befektetések esetén az árfolyamveszteség levonható az árfolyamnyereségből, s csak a kettő különbsége számít jövedelemnek. Az értékpapírpiac szereplői már régóta szorgalmazták, hogy – a legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan – az árfolyamveszteséget is vegye figyelembe az adótörvény.
A tőkejövedelmek adóztatásában tervezett, a tőzsde által ismert javaslatok közül szinte ezt az egyet tartja pozitívumnak Kasza Zsuzsanna, a Budapesti Értéktőzsde jogásza, az egyéb tervezett változtatásokról viszont meglehetősen borúsan nyilatkozik. Véleménye szerint nem távolítani, éppen ellenkezőleg: közelíteni kellene a banki betétek, az állampapírok és a tőkepiac értékpapírjainak adóterhelését. Miközben a banki betéti kamatok adója nulla százalék, az árfolyamnyereség-adót 20 százalékra kívánják emelni. Ezzel csak tovább erősítik azt a mai állapotot, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része elkerüli a tőkepiacot. Az sem vívta ki az értéktőzsde szakértőjének szimpátiáját, hogy az árfolyamnyereség-adót a jövő évtől a tőkeszámlán lévő értékpapírokra is kiterjesztik. Hiába rendelkezik korlátlan betekintési joggal az adóhatóság a tőkeszámlába, ennek ellenére ezt is meg kívánják adóztatni, amit Kasza Zsuzsanna kifejezetten helytelenít. Azt sem érti, a pénzügyi tárca miért nem kívánja megengedni, hogy külföldön bejegyzett társaság értékpapírjait, amelyeket bevezettek a magyar tőzsdére, tőkeszámlára lehessen tenni. Hogy tudatosan vagy sem, azt nem tudni, de az adótörvény jövőre sem foglalkozik a külföldi értékpapírok adóztatásával, amit ugyancsak nem helyesel a szakértő, aki azonban bízik abban, hogy a törvénymódosítás során a tőzsde észrevételeit figyelembe veszik az illetékesek.
