Gazdaság

FINNORSZÁG: STRATÉGIAI DÖNTÉSEK – Start a startvonalra

admin
admin

1996. 08. 07. 00:00

A bénító recesszióból való kilábalás nyomán és a tartósan magas munkanélküliség ellenére Finnország új, nagyra törő gazdasági célt tűzött ki maga elé: az Európai Monetáris Unió alapító tagja szeretne lenni. Az utóbbi hetekben erősödik az a várakozás Helsinkiben, hogy a szociáldemokraták vezette nagykoalíció megteszi az első nagy lépést ebbe az irányba: az 1992 szeptembere óta lebegő árfolyamú márkát 1996 végére beviszi az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM).

A kormány úgy véli, hogy éppen a szigorú EMU-követelmények – a féken tartott közkiadások, az alacsony infláció, az alacsony kamatok és a stabil valuta – megvalósításával lehet a munkanélküliséget felszívó, hosszú távú gazdasági növekedést elérni. Helsinki attól tart: ezeket a fontos feltételeket sokkal nehezebb lenne tartósan megőrizni, ha Finnország, amely tavaly csatlakozott az Európai Unióhoz, annak gazdasági belső körén kívül maradna. Johnny Akerholm, az EMU-ügyekkel foglalkozó pénzügyminisztériumi tisztviselő a következőképpen fogalmazott a Financial Times hasábjain: – Természetesen tudjuk, hogy nagyon kemény dió bejutni az EMU-ba. De nagyon fogunk fázni, ha kívül maradunk.

Amennyiben az EMU létrejön a tervezett 1999-es időpontban, a finn tagsághoz vezető utat akkor is egy sor tényező zavarhatja meg, ha az ország megfelel a technikai előírásoknak.

Paavo Lipponen miniszterelnök és konzervatív pénzügyminisztere, Sauli Ninisto egyaránt EMU-párti. A baloldali és zöldpártokat is magában foglaló úgynevezett Szivárvány koalícióban azonban vannak, akik aggódnak, hogy az EMU-ra szabott politika megnehezíti a munkanélküliség csökkenését. (Az állásnélküliek aránya még mindig 17 százalék körül van.)

Legalább ennyire fontos szempont, hogy Finnországot komolyan befolyásolja majd Svédország álláspontja. Az erős finn cellulóz- és papíripari lobby ellenzi az EMU-belépést, sőt az ERM-csatlakozást is – ha a svédek kívül maradnak. Attól tartanak ugyanis, hogy finn csatlakozás és svéd kívülmaradás esetén a korona leértékelésével a svéd ipar jelentős exportelőnyt szerezhet bizonyos iparágakban, például a fafeldolgozásban.

Márpedig a svéd szociáldemokrata kormány egyelőre, az európai politikával kapcsolatos párton és országon belüli megosztottság miatt, óvatos álláspontot fogalmaz meg. Könnyen lehet, hogy Stockholm se az ERM-hez, se az EMU-hoz nem csatlakozik, akkor pedig Finnországnak el kell döntenie, hogy egyedül belép-e.

Ez a lehető legrosszabb eset – nyilatkozta Juha Niemalä, az UPM-Kymmene, Európa legnagyobb papír- és cellulózipari csoportja vezérigazgatója a Financial Times-nak. – Reméljük, hogy Finnország és Svédország egyformán dönt majd.

Ami az EMU-hoz szükséges gazdasági alapfeltételeket illeti, azok jól alakulnak Finnországban. A GDP 1991 és 1993 közötti 15 százalékos csökkenését kétévi erőteljes növekedés követte. Igaz, 1996-ban a növekedési ütem lassult. Vezető közgazdászok kétlik, hogy a kormány által prognosztizált 3 százalékos növekedés tartható. Maga a bővülés azonban biztosnak látszik: a termelés végre ismét eléri az 1990-es szintet.

A kormány szigorúan kezeli az államháztartást. 1992 óta a kiadások lefaragásával az éves GDP 8 százalékának megfelelő összeget vontak ki a költségvetésből. Ennek eredményeképpen jövőre a GDP 1 százalékának megfelelő költségvetési deficit várható, ami már jóval alatta marad az EMU-normának.

A GDP 63 százalékát kitevő államadósság még magasabb ennél, de folyamatosan csökken. A prognózis szerint a többi fontos mutató könnyedén eléri majd a megkívánt szintet. Jövőre az infláció 2 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg pedig várhatóan továbbra is többletet mutat, amit a finn márka erősödése és az alacsony kamatlábak magyaráznak.

A finn gazdaság felett azonban ott lebeg a munkanélküliség réme. Az összfoglalkoztatottság az 1991-es 2,5 millióról 1994-re alig 2 millió fölé zuhant. A legfrissebb előrejelzések szerint a foglalkoztatottak száma a gazdasági növekedés mellett 1997-ben is csak 2,15 millió lesz. (A fellendülés elsősorban a tőkeigényes exportágazatokat érintette, míg a belföldi ágazatokban, például a bankszektorban, még ma is vannak elbocsátások.)

A Szivárvány-kormány az idén lépéseket tett a merev munkaerőpiac rugalmasabbá tételére. A szociális juttatások szabályait megszigorították: csökkentették az ellátások időtartamát, és korlátozták a jogosultságot. (Korábban például az is lehetséges volt, hogy valaki a megelőző fizetésének több mint száz százalékát kapja munkanélküli-segélyként.) Nem terveznek viszont olyan alapvető munkaerő-piaci változásokat, amelyek nyomán alacsonyabb béreket lehetne fizetni a potenciális húzóágazatokban. Ezt elsősorban az erős szakszervezetek és a Szociáldemokrata Párt ellenállása gátolja.

Ezzel szemben a kormány stratégiája: bevenni az EMU fiskális gyógyszerét. Azután várni a gazdaság reakcióját, beleértve azt is, hogy az ERM- és az EMU-csatlakozás közeledtével a magas munkanélküliségi arány miatt az ellenállás minden bizonnyal erősödni fog. (A finn illetékesek a leggyakrabban Írország példájára hivatkoznak, ahol megállították az évtizedes pénzügyi válságot, és az ország az EU leggyorsabban növekvő gazdasága lett. Igaz azonban, hogy a munkanélküliségi ráta még ma is kétszámjegyű Írországban.)

Lehet, hogy ha Svédország a kívülmaradás mellett dönt, akkor a finn kormány nem tudja majd legyőzni ezt az ellenállást. Egyelőre azonban elszántan készül az EMU-klubba való belépésre.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.