Egy valamirevaló vásár megszervezése, mondják, olyan, mint a repülőgép elindulása. Van egy pont, amely után már nem szabad behúzni a féket, s a gépet akkor is a levegőbe kell emelni, ha a pilóta inkább leszállna. A vásárszervezők szerint ugyanez a szabály érvényesül a nemzetközi kiállítások esetében is: egy bizonyos határon túl akkor sem lehet lemondani a programot, ha előre tudni lehet, hogy a kiállítás veszteséget hoz.
Az 1996-os tervek összeállításakor a korábban megszokottnál vékonyabban fogott a kiállítás-szervezők ceruzája. Bár a nagyobb nemzetközi vásárokat idén is megrendezik, több belföldi kiállítást mégis töröltek a programból. A 94-es nagy boom után a tavalyi év keserű tapasztalatokkal szolgált. Lehet, hogy egy ekkora országban sok az évi 240-250 szakkiállítás és vásár? A múlt évi tapasztalatok szerint a dömping az erők szétforgácsolódását eredményezi. Gaskó Viktória, a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének titkára úgy látja, a hazai piac nem képes eltartani ennyi rendezvényt. Ilyen egyszerű volna a magyarázat?
Remélhetőleg a piac előbb-utóbb szabályozza majd, hogy milyen kiállításokra és vásárokra lesz szükség.
A tavalyi rendezvényeken az is kiderült, hogy elsősorban nem a kiállító cégek száma csökkent, hanem a cégek által bérelt felület nagysága. Azt ugyanis kevés vállalat engedheti meg magának, hogy egyszerre távol maradjon a nagyszabású seregszemlékről. Lehet, hogy a megszokott száznégyzetméteres pavilon helyett csak húsznégyzetméteres jelenik meg, ezt azonban a legtöbb cégvezető még elviselhető presztízsveszteségnek tartja.
A Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének tizenhét tagja 1996-ban 86 rendezvényt jegyeztetett be a vásárnaptárba. A lista természetesen nem tartalmazza az összes kiállítást, vásárt és konferenciát, hiszen a szervező cégek közül sokan nem tagjai a szövetségnek. A 86 kiállítás és vásár közül 67-et vidéki városokban rendeznek. Augusztustól év végéig még 38 program van hátra, melyek közül csupán hétnek ad otthont a főváros.
A vásári idény utolsó harmadában a kiállítás-szervezők nagy része már elszámolt az év elején kapott állami támogatással. A szervező cégek a gazdaságfejlesztési alapból kaphattak hozzájárulást rendezvényeikben. A pályázatot minden évben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) írja ki.
Az idei pályázatot három kategóriában hirdették meg, ezek a következők voltak: általános vásárok, szakvásárok és szakkiállítások, termékbemutatóval egybekötött üzletember-találkozók. A három kategóriában összesen 140 pályázat érkezett. A támogatások mértékéről tárcaközi bizottság döntött. Ebben az évben 41 nyertes pályamunkát részesítettek támogatásban. A vásárok költségeihez összesen 73 és fél millió forinttal járult hozzá a gazdaságfejlesztési alap. (A korábban kereskedelem-fejlesztési, majd gazdaságfejlesztési alap neve ettől az évtől gazdaságfejlesztési céltámogatás.)
Miután állami támogatásról van szó, a bírálók magasra helyezték a mércét – mondta érdeklődésünkre Halla Lászlóné, az IKM kereskedelem-fejlesztési és kereskedelem-ösztönző főosztályának vezetője. – Alapelv, hogy csak nagy jelentőségű és nívós rendezvények részesülhetnek támogatásban. Előnyt élveznek a nemzetközi kiállítások, illetve az olyan üzletember-találkozók, amelyek exportszerződéseket eredményezhetnek. A legfontosabb követelmény azonban a rendezvény színvonala. Egy olyan kiállítással, mint például a Miskolci Ipari Vásár, jó eséllyel pályázhatnak a szervezők. Bár a követelményszint magas, az odaítélhető támogatás összege korlátozott. A pályázaton nyertes cégek egy-egy jogcímhez köthető költséget nyernek meg, például mondjuk a konferenciaterem bérleti díját. Ez is mutatja, hogy kiállítást semmiképpen sem lehet csupán a támogatásból megrendezni: a pályázaton nyert összeg minden esetben csupán a költségek egy kisebb tételére elég. A költségek pedig más megoszlásban jelentkeznek vidéken, mint a fővárosban. A vidéki városokban ugyanis nincs állandó kiállítócsarnok, a vásárok helyszíneit minden egyes alkalommal újra és újra be kell rendezni. A helyszíni kiállításokhoz szükséges berendezéseket, tájékoztató táblákat, feliratokat, elektromos szerelvényeket, vízvezetékeket oda kell szállítani, a végén pedig szét kell szerelni és visszaszállítani. Ha mindehhez a tolmácsok, hostessek, plakátok, szóróanyagok, valamint a kiállítók megnyerésére és a látogatók tájékoztatására fordított reklámköltségeket is hozzászámítjuk, kiderült, hogy a kisebb vidéki kiállítások húsz-, a nagyobbak ötvenmillió forintba kerülnek. Hogy milyen szervezőmunkára van szükség, azt jól mutatja az idén negyedszer rendezett “Vásár Agriában”, melynek az egri sportközpont ad otthont. A hatnapos kiállítás és vásár után három nap áll rendelkezésre, hogy a kiállítók által elfoglalt területet ismét alkalmassá tegyék labdarúgó mérkőzések megrendezésére. A rendezvények helyszíne még az olyan nagy hagyományokkal rendelkező városban is fejtörést okoz, ahol már 120 éves hagyományai vannak a vásárszervezésnek. A csongrádi megyeszékhelyen júliusban rendezett tíznapos vásár idén is a Mars téren kapott otthont. A kiállítási terület 30 ezer négyzetméteres volt, melyen 250 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Ez alkalommal is képviseltette magát a térségben fellelhető valamennyi iparág, bár az ipari kiállításnál most nagyobb teret kapott az Agóra élelmiszer-ipari és mezőgazdasági, valamint az Oázis lakberendezési és építési kiállítás. A nagyszabású seregszemlén finn, vajdasági és szlovákiai cégek is megjelentek. A vásár alatt rendezték meg az amerikai Hét kulturális és sport programjait is.
Ha éppen nincs nemzetközi kiállítás, a szegedi Mars téren a város legnagyobb piaca működik. Az önkormányzat illetékesei a közeli buszpályaudvar elköltöztetését fontolgatják, ezáltal lehetőség nyílna a Szegedi Nemzetközi Vásár áthelyezésére. A döntésre egyelőre várni kell, a képviselőknek azt kell mérlegelniük, akarják-e, hogy Szegedből – kihasználva a határ közelségéből adódó lehetőségeket – igazi vásárváros legyen. A koncepció szerint 3 ezer négyzetméteren kellene megfelelő, vásári infrastruktúrát kiépíteni.
A megújulás lehetőségeit más irányban keresik a pécsi vásárszervezők, akik a legutóbbi Pécs-Expón egy új, nemzetközi szervezetet hoztak létre, melynek neve: Kelet-közép-európai Vásárvárosok Szövetsége. A júniusban kötött megállapodást nyolc város képviselői írták alá. Az Eszék, Kolozsvár, Krakkó, Ostrava, Plovdiv, Pordenone, Újvidék és Pécs kiállítás-szervezői kölcsönös segítségnyújtást ígértek egymásnak. A cél az, hogy a nyolc város rendezvényein a lehető legmagasabb legyen a nemzetközi részvétel aránya. A programokat egyeztetik, s egymás rendezvényeit a hazai partnereik körében is népszerűsítik. Az együttműködés első eredményei az itáliai Pordenone őszi vásárán mutatkoznak meg.
Szerényebb keretek között rendezik július 25 és 28 között a harmadik Ipoly-parti Vásárt. Balassagyarmaton. A Balassagyarmat és Térsége Fejlesztéséért Alapítvány valamint az Integrál Kereskedelmi és Építési Társaság meghívóira félszáz cég válaszolt. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kéttucatnyi kisebb vállalkozás bemutatkozását teszi lehetővé. Az alapítvány azoknak a vállalatoknak biztosít kedvezményes kiállítást, amelyek sikerrel pályáztak mikrohitel felvételére. A szervezők a közeli szlovákiai városok kiállítóira is számítanak. A vásárhoz szakmai programok is kapcsolódnak, az ipari tárca előadói és néhány nagykövetség kereskedelmi tanácsosai térségfejlesztési fórumokon vesznek részt.
Ugyancsak harmadik alkalommal rendezik meg Szekszárdon az Alisca Expót. A szüreti fesztivállal összekapcsolt négynapos rendezvénysorozat az előző két évben is több mint száz kiállítót és több ezer látogatót vonzott. Az idén olasz és angol vendégekre is számítanak a szervezők. A vásár ideje alatt több szakmai fórumot is rendeznek, melyek közül kiemelkedik a IV. Országos Vállalkozásfejlesztési Konferencia. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: jó ötlet volt a kiállítás és a szüreti fesztivál összekapcsolása.
A vásárok – legalábbis ha jó a szervezés – alaposan felbolygatják a vidéki városok életét. Szolnokon még a főutat is napokra lezárják. Aki a megnyitó napján kap észbe, már hiába próbál szállodai szobát szerezni, az éttermek megtelnek, a kulturális és szabadidő központok látogatottsága egyből megugrik, a taxiállomásokról elfogynak a sorban álló autók. A nyitónap előtti hetekben teljes kapacitással dolgoznak a nyomdák, a helyi lapokban és a városi televízióban megnő a hirdetések aránya. Egy tapasztalt rendezvényszervező szerint a kiállítók és a közönség egy hét alatt lejárja a várost, a záróra utáni nagytakarítást és romeltakarítást éppúgy meg kell szervezni, mint az összes többi programot.
Egerben augusztus 27 és szeptember 1 között negyedik alkalommal rendezik meg a “Vásár Agriában”-fantázianevű általános kiállítást és vásárt. A rendezvény helyszíne ez alkalommal is városközpontban található Érsek-kert lesz. A kiállítók a sportcsarnokban, az ahhoz hozzáépített edzőteremben, illetve a szabadtéri salak és betonpályákon kaphatnak helyet. Az összesen 7000 négyzetméteres kiállító felületen minden hely elkelt, a várakozólistára került cégek arra várnak, hátha valaki az utolsó pillanatban visszamondja a részvételt.
A vásár kezdeményezője az Egri Megyei Jogú Városi Önkormányzat és a Heves Megyei Önkormányzat – mondja Kiss János, aki az utóbbi hivatalban az elnöki iroda irodavezetői tisztét tölti be. – Az első kiállítást 1993-ban rendezték. Előtte úgy vélték, hasonló, nagyszabású vásárt minden második évben rendeznek majd. Az első alkalom azonban olyan kirobbanó sikert hozott, hogy azóta is minden évben megrendezik. A környék vállalkozói úgy tartják, a vásárban kötelező megjelenni, aki elmarad, találgatásokra, feltevésekre ad alapot. A sportcsarnokot és a pályákat úgyszólván teljesen átalakítják. Néhány kiállító a számítógépes hálózat adta lehetőségekkel is élni kíván, a telefonvonalak előteremtése azonban csak egy a szervezők ilyen irányú feladatai közül. Az élelmiszer-ipari kiállítóknak és a vendéglátóknak víz- és csatornahálózatra van például szüksége. A pavilonok és a többi felszerelés, valamint az árukészlet ideszállítását úgy kell megoldani, hogy közben az Érsek-kert parkosított területei ne szenvedjenek károsodást és még sorolhatnám a teendőket.
A két önkormányzat másfél-másfél millió forintot ad a költségekhez, melyek tavaly tizenegymilliót tettek ki. A házigazdák a rendezvény megszervezésével és lebonyolításával, a Glahé International Kft.-t bízták meg. A vásár rendezését támogatja a gazdaságfejlesztési alap. A költségvetés megközelítőleg nullszaldós. Tavaly hetvenezer látogatója volt az egri vásárnak.
A belépőjegyekért idén is száz forintot kérnek, tudtuk meg Nagy Gábortól, a Glahé International ügyvezető igazgatójától. A sportcsarnokban tízezer forint egy négyzetméternyi terület (az ár installációval és világítással értendő), az edzőteremben kétezerrel olcsóbb, a szabad területen pedig 3300 forint a terület bérleti díja.
