Gazdaság

Jövedéki ellenőrzés: Fekete profit

admin
admin

1996. 07. 24. 00:00

(Figyelő 1996/27.)

Komoly hiányérzet fogott el, amikor a jövedéki termékek forgalmazásának s forgalmazásuk utáni adózásának hatósági tapasztalatairól szóló cikket elolvastam. Épp az Önök lapja tette szóvá korábban, hogy az illetékes hatóságok nem mutatkoztak túl következetesnek az ilyen típusú köztartozások behajtásában.

A nyilvánosság számára hozzáférhető az a jelentés, amit az Állami Számvevőszék készített a Vám- és Pénzügyőrség működéséről. A dokumentum az 1995 elejéig végzett hatósági munkát értékelte. Mindennél árulkodóbb az rész, amely a jövedéki körben végzett VPOP-s ellenőrzésekről, továbbá a kiszabott bírságokról és azok behajtásáról szól. Eszerint a jövedéki körben kiszabott és jogerőssé vált bírságok alig egy tizedét fizették be önként az államkasszába az adósok. Ilyenkor nyilván végrehajtást rendel el a hatóság. A gyakorlatban ez nem volt ilyen nyilvánvaló, ugyanis az derült ki, hogy a VPOP többnyire elmulasztotta megindítani a végrehajtási eljárásokat. Ennél szomorúbb az, hogy emlékezetem szerint még egyetlen nyilvános fórumon sem számoltatták el a VPOP vezetőit arról, hogy miért voltak ilyen elnézőek az adósokkal. Ebben a helyzetben tulajdonképpen csak a kockázatvállalási hajlandóságtól, a kalandvágytól függ, hogy valaki belevág-e egy kis jövedéki bizniszbe.

Számtalan nyilatkozatot ismerünk, amelyben politikai vezetők a feketegazdaság elleni küzdelemről beszélnek. Akkor lehetne igazán komolyan venni a nyilatkozatokat, ha azokat egymással koherens döntések követnék. A jövedéki termékek körében, az azokkal való kül- és belkereskedésben ráadásul nem is lenne boszorkányos dolog az ellenőrzés szigorítása. Nyugat-Európa több államában már a cégbejegyzés alkalmával, a tevékenységi körök meghatározásánal megszűrik azokat, akik bizonyos, államilag fokozottan ellenőrzött termékkörrel foglalkoznak. A minimum több esetben az, hogy be sem jegyzik azoknak az alapítóknak a cégét, akiknek korábban az állammal szemben tartozásuk volt, s ezt a tartozást hatósági úton kellett behajtani tőlük. Az is a lehetséges megoldások között van, hogy a jövedéki termékkel foglalkozó cégek bejegyzési feltétele, hogy kiterjedt engedélyezési eljáráson essenek át. Aztán szóba jöhetne megfelelő zálogtőke elkülönítése vagy bizonyos tőkeméret az alapításkor, s ezzel megelőzhetnék azt, hogy 1 millió forintos törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságok tízmilliárdos havi tételekben kereskedjenek kőolajjal, majd egyik napról a másikra “kiürüljenek”.

Hosszan lehetne példálózni a lehetőségekkel. Talán fölösleges. Alig látni olyan jelet, amely azt mutatná, hogy az állami döntéshozók hasonló alternatívákat mérlegelnének. Az állam úgy viselkedik, mintha eszköztelen lenne a jogsértőkkel szemben, miközben egyáltalán nem az. Legfeljebb nem akar tanulni a mások példájából, vagy fantáziátlan. Rosszabbra nem is merek gondolni.

KÁLMÁN FERENC, BUDAPEST

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.