Az Egyesült Államokban jobban félnek az adóhatóságtól, mint a szövetségi nyomozóhivataltól. Németországban híres sztárokat is pillanatokon belül előzetes letartóztatásba helyeznek már adócsalás gyanúja esetén is. Mindkét országban különleges jogosítványai vannak az adóhatóságnak. Januártól valami nálunk is megkezdődött, bár az új szabályok a gyakorlatban alig érnek valamit.
A feketegazdaság elleni harc jegyében fogakat adunk az adóhatóságnak – ezzel a jelszóval idén január elsejétől, az adózás rendjéről szóló törvényt módosítva, új ellenőrzési jogosítványokhoz jutott az adóhatóság. Az adóalanyok szempontjából első ránézésre ijesztőnek látszó eszközök nagy részéről mára kiderült: nem is olyan félelmetesek; az akkori pénzügyminiszter és a politikusok által oly nagy jelentőségűnek beharangozott jogosítványok az ellenőrzés mindennapjaiban nem sokat érnek.
Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője is azt állítja: ezek az eszközök a vártnál kevésbé segítik az adóhivatal munkáját. Mert ugyan a törvényhozók igyekeztek az adócsalók elleni harcban néhány jogosítványt megadni az adóhatóságnak, ezzel egy időben azonban a tisztességes adóalanyok jogait is igen pontosan körülbástyázták. A törvény e törekvése pedig odavezetett, hogy bizonyos eszközök szinte semmire sem alkalmazhatók, vagyis segítségükkel nem érhetők utol a jelentős adócsalást elkövetők.
Tipikus példa erre a fuvarellenőrzés, a helyiség és üzlethelyiség átvizsgálása. Mint a főosztályvezető elmondta: nagyon sokat vártak ettől a jogosítványtól, végül azonban olyan lett a szabályozás, hogy az elmúlt fél évben az egész országban alig ötször alkalmazták. Ezt az ellenőrzési eszközt a törvény szerint akkor veheti igénybe az adóhatóság, ha feltételezhető, hogy az adóalany jelentős tárgyi bizonyítékot elrejt. A vizsgálathoz minden esetben az állami adóhatóság vezetőjének aláírására is szükség van. Hajdú Miklósné szerint ez a jogosítvány azért nem lehet valóságos eszköz az APEH kezében, mert csak az ellenőrzés folyamatában, nem pedig azt megelőzően alkalmazhatja. Az ellenőr ugyanis egy bevallással lezárt, múltbeli időszakot vizsgál (az idén például az 1994-es vagy az 1995-ös évet). S ehhez nem nyújt információt, hogy 1996-ban az adóalany mit visz a gépkocsijában. Akkor érne valamit ez a jogosítvány, ha az APEH az ellenőrzést megelőzően, adat- és információgyűjtés céljából használhatná.
Hasznos lenne, ha a fuvarellenőrzéshez nem volna szükség minden esetben az adóhatóság vezetőjének határozatára. Jelenleg ugyanis az ellenőr nem teheti meg, hogy kiáll az út szélére, és minden arra haladó gépjárművet megvizsgál; csak azt az egy vagy két járművet állíthatja meg, amelyre a megbízólevele szól. Mindezek miatt Hajdú Miklósné szerint ez az eszköz csak egy “látszatjogosítvány”.
A fuvarellenőrzéshez hasonlóan nem nagy segítség az adóhatóságnak egy másik új jogosítvány, a foglalás sem. Ez azt jelenti, hogy ha az ellenőr valamely bizonyíték elrejtésétől, megsemmisítésétől tart, lefoglalhatja azt. Az elmúlt fél év során az adóhatóság ezt az eszközt is alig alkalmazta, hiszen az iratokat az ellenőr eddig is el tudta vinni az adóalanytól. Ugyan az év elejétől minden tárgyi bizonyítási eszközt el lehet vinni, azonban az adóhatóságnak igazából a dokumentáció a fontos.
Január óta, amennyiben az adóalany többszöri felszólítás ellenére sem jelenik meg az adóhatóságnál, elvileg a rendőrség általi elővezetésre is számíthat. Az első félévben 75 esetben indítványozta az adóhatóság valamely adóalany elővezetését, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy arra mindannyiszor sor is került volna. Előfordul, hogy az adóalanyt még a rendőrség sem találja meg. Az is megtörténik, hogy az ügyész nem adja meg az engedélyt az elővezetéshez. Szabolcs megyében például 23 esetben kérték az elővezetést, de azt az ügyész csak 3 esetben hagyta jóvá. A néhány ezer vagy tízezer forintra rúgó adóhiányt ugyanis – érthetően – nem tartja olyan súlyúnak az ügyész, hogy jóváhagyja az adóalany elővezetését.
Az új jogosítványok közül az adóhatóság az első félévben a nyilatkozattételi felhívással élt a leggyakrabban. Eddig mintegy 600 esetben történt meg, hogy az adóalannyal kapcsolatba került magánszemélyek nyilatkozatot tettek az adóhatóságság kérésére. Mint Hajdú Miklósné elmondta: a fogadtatás eltérő volt. Vannak magánszemélyek, akik segítségére vannak az adóhatóságnak, olyanok is akadnak azonban, akik a tanúvallomást megtagadják. Vannak olyan megyék, ahonnan azt jelentették az APEH-központba, hogy az emberek kizárólag a haragosukra hajlandók bármit is mondani, de később még attól is visszakoznak. A dolgot az teszi nehézkessé, hogy a tanú meghallgatásakor az ellenérdekelt fél is ott lehet. Így nehezebb kihúzni az igazságot bárkiből – állítja a főosztályvezető.
Összességében pedig az a véleménye, hogy a fél éve megkapott új ellenőrzési jogosítványok némileg csakugyan segítik munkájukat az adócsalók, az adóeltitkolók elleni harcban, jelentőségüket azonban nem szabad túlbecsülni. S hogy milyen új eszközökre lenne szükségük ahhoz, hogy hatékonyabban ki tudják szűrni – különösen – a nagy adócsalókat? Hajdú Miklósné szerint még az adóvizsgálat előtt több megfigyelési lehetőséget kellene teremteni számukra. Hasznos lenne az is, ha gyakrabban készíthetnénk fotókat. Ezzel összefüggésben az APEH még nem mondott le véglegesen arról, hogy nyomozati jogkört kapjon. Ez a főosztályvezető szerint nem jelentené azt, hogy átveszik a nyomozóhatóság szerepét, hanem csupán az ellenőrzéshez szükséges mértékig vizsgálódnának az adóalany körül.
A konkrét ellenőrzési jogosítványok mellett a legnagyobb segítség az lesz, hogy jövőre 2400 fővel bővülhet az adóhatóság létszáma, ami a gyakorlatban főleg ellenőrök felvételét jelenti majd. Ma valamivel többen, mint nyolcezren dolgoznak az adóhatóságnál, de ebből csupán kétezer az ellenőrök száma. 1988-ban még a létszám 40 százaléka ellenőr volt. Később azonban olyan új feladatokat kapott a hivatal, amelyek miatt egyre több, egyéb területen dolgozó szakemberre volt szüksége. Ám az elmúlt évek alatt ugrásszerűen megnőtt a vállalkozások száma, miközben az ellenőröké változatlan maradt – így az ellenőrzöttségi szint egyre alacsonyabb lett. Az egyetlen kivételt a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek jelentik, amelyeknél tavaly fél százalékkal, közel 10,3 százalékra nőtt a helyszíni ellenőrzés alá vont vállalkozások aránya (lásd a grafikont). De még ebben a körben sem sikerült általánossá tenni az ötévenkénti vizsgálatokat. Egyébként az ezeknél az adóalanyoknál végzett vizsgálatok a “leghatékonyabbak”, hiszen tavaly egy ellenőr egy cégnél átlagosan 290 ezer forint adóhiányt tárt fel. A többi adóalany esetében az adózók kevesebb mint három százalékát ellenőrizték a helyszínen a revizorok. A főosztályvezető bízik abban, hogy a létszámbővítés révén az ellenőrzöttségi szint a jelenlegihez képest legalább 50 százalékkal nőhet – ám még az is elmarad a fejlett országokétól.
