Az Országgyűlés még június elején döntött arról, hogy szoros határidőt szab a tb-önkormányzatok számára: július 31-ig kell benyújtaniuk a jövő évi költségvetésről szóló tervezetüket a kormánynak. Információink szerint az önkormányzati közgyűlések által megszabott irányelvek alapján, egy-két nappal a határidő letelte előtt, el is készül a tervezet.
Még a télutón nyújtották be Kiss József szocialista és Matyi László szabaddemokrata képviselők azt az önálló indítványukat, amellyel a társadalombiztosítónál zajló költségvetési munkát szerették volna szigorúbb kontroll alá helyezni. A képviselők indoklásukban hivatkoztak arra is, hogy az eddig hatályos, 1991-es keltezésű törvényről már az Állami Számvevőszék is többször megfogalmazta kritikáját. Az ÁSZ szerint – hangzik az indoklás – a hatályos törvény nem biztosítja a társadalombiztosítási alapok költségvetésének “az államháztartásról, illetve a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban történő, gördülékeny elfogadását”. Így a képviselők módosító indítványukban megoldást kerestek azon helyzetre, amikor az önkormányzatok és a kormány között nem alakul ki konszenzus. A javaslat augusztus 30-i (sic!) határidőhöz kötötte volna az eddigi gyakorlatot: eszerint az önkormányzatok önállóan döntöttek költségvetési javaslatukról és azt egyszerűen megküldték a kormánynak – ama meghagyással, hogy terjessze azt az Országgyűlés elé. Ha viszont a határidőig nem alakul ki egyetértés, fogalmaz Matyi és Kiss képviselő, úgy a kormány a saját javaslatát terjeszti be – egy időben az állami költségvetésről szóló törvénnyel. A javaslat szerzői világosan megfogalmazták, hogy annak elfogadása esetén erősödne a társadalombiztosítási alapok parlamenti és kormányzati ellenőrzése. Az eredeti javaslat szerint amennyiben a biztosítási önkormányzatok az előírt határidőn belül nem juttatják el a költségvetésükre vonatkozó törvényjavaslatot, úgy a kormány köteles szeptember 30-ig előállni saját javaslatával, majd beterjeszteni a biztosítási önkormányzatok által késve elkészített törvényjavaslatot is. A Kormány akkor lett volna jogosult az általa kidolgozott törvényjavaslat beterjesztésére, ha a tb-javaslatokban foglaltakkal nem értett volna egyet.
A számos (elfogadott) módosító indítvány után némileg átformálódott, “finomodott” a törvényszöveg: a végleges, a Magyar Közlönyben is publikált változat például kimondja, hogy amennyiben a tb költségvetési javaslatai illetve a kormány által benyújtott javaslat között eltérés van, akkor a (mindenképpen a kormány által elkészítendő) törvényjavaslat indoklásában a kormány köteles pontról pontra feltüntetni, mely kérdésekben tért el a biztosítási önkormányzatok eredeti javaslatától, mi volt az eredeti tb-álláspont és köteles megindokolni az eltérés okait is. A megszabott határidők ellenben szigorodtak: a tb- önkormányzatoknak július 31-ig kell beterjeszteniük javaslatukat a kormány elé, majd a kormány figyelembe véve a javaslatot saját törvénytervezetet dolgoz ki a biztosítási alapok költségvetésére, s azt legkésőbb a központi költségvetéssel együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A megelőző évre vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot legkésőbb augusztus 31-ig terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, s itt a kormány köteles beszámolni a tb-önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban elvégzett vizsgálódásairól is. Az Állami Számvevőszéknek további hatvan nap áll rendelkezésére, hogy elkészítse saját jelentését.
A nyári törvényhozási szabadság valójában csak az országgyűlési teljes ülések szünetelését jelenti, a frakciók szakértői végigdolgozzák a nyarat. A koalíciós képviselőcsoportok közös államháztartási előkészítő ad hoc bizottságában a szeptemeberig hátralévő hat hét alatt egyezségre kívánnak jutni az egészségügyi s a nyugdíjellátás finanszírozásának módosításáról. A szabaddemokraták azt szorgalmazzák, hogy a nyári állásfoglalásoknak már az 1997. évi központi költségvetésben tükröződjenek a következményei. Az MSZP körében egyelőre az az álláspont, hogy 1998 előtt ne változzék jelentősen a nyugdíjfinanszírozási modell, az egészségbiztosításban pedig újabb miniszteriális háttérszámításokra várnak.
Az államháztartási átalakítás sorsára is hatással lehet annak a különvizsgálatnak az eredménye, melynek során az egészségbiztosítási pénztár gazdálkodását ellenőrzik a honatyák. Az eddig napvilágra került információk a tb-ágazatra nézve elmarasztaló megállapításokat valószínűsítenek.
