Gazdaság

VERSENYHIVATALI LEHETŐSÉGEK – Rájárnak a multik

admin
admin

1996. 07. 03. 00:00

Jelentősen megváltozott a Versenyhivatal megítélése a hazánkba települt multinacionális cégeknél. Legalábbis erre utal az, hogy míg korábban némelyikük értetlenkedő elszenvedője volt egy-egy eljárásnak, addig ma már esetenként maguk keresik sérelmük orvoslását a versenyfelügyeletnél. Az elmúlt években persze nemcsak a hivatal megítélése, hanem a versenykörülmények is átalakultak.

A Gazdasági Versenyhivatal (Vh) elemzése szerint az elmúlt évben a termék- és szolgáltatáspiacok többsége túljutott a piacgazdasági átalakulás fontosabb lépcsőin. Jórészt létrejöttek azok a piaci szerkezetek (üzem- és cégméretek, piaci részesedési arányok), motivációk (megtérülés, részesedés növelése, gazdagodás), amelyek esélyt adnak a cégek számára a nemzetközi versenyképesség eléréséhez, illetve fenntartásához. A hivatal szakemberei úgy látják: a bankok, nagyobb iparvállalatok privatizációjának gyorsulása az egész gazdaság hatékonyságnövelési kényszere szempontjából jelentős. Részben mert e cégek kifogásolható hatékonysága szétsugárzik a gazdaság többi szereplőjére, részben mert az állami beavatkozásra, reorganizációra számítva ez a kör képes elfedni mások rossz hatékonyságát is.

Állami leértékelés

A Vh megállapítása értelmében tovább tart egyfajta sajátos szelekció, mely szerint az állami tulajdon folyamatosan leértékelődik. Ez különösen szembetűnő ott, ahol a piacon magán és állami cégek versenye zajlik. Az elértéktelenedés viszonylag gyors azon állami tulajdonú vállalatoknál, ahol évek óta likviditási gondok jellemzőek, s valami miatt a privatizáció elmaradt. E cégek rendszerint a többletkapacitással bíró szakmákban találhatók, ahol általában az állami tulajdonos nem vállalta ennek reális szintre csökkentését, a vállalatvezetés pedig az eddig el nem következett privatizációban bízott. E várakozás odavezetett, hogy több cég nem tudja már elkerülni a felszámolást.

A tisztességes verseny egyes szakmákban sérül és torzul a feketegazdaság miatt. A Vh-val szemben is van bizonyos elvárás, hogy vegyen részt a feketegazdaság elleni küzdelemben, több piaci szereplő kezdeményezett a hivatalban ilyen ügyben eljárást. A hivatal vezetői azonban arra hívják fel a figyelmet: a versenytörvény alapján nem lehet a feketegazdaság ellen fellépni, az a legális gazdaság törvénye. Eljárási jogosultságuk csak a versenytörvényben tilalmazott magatartással kapcsolatban van, anonim vállalkozó ellen nem lehet vizsgálódni. Gyakran előfordult, hogy legális piaci szereplő ellen kezdeményeztek vizsgálatot a Vh előtt azon a címen: a vám-, adó-, termékfelelősségi vagy más törvény megsértésével a vállalkozó versenyelőnybe került a törvényeket betartókkal szemben. Az ilyen ügyek azonban nem vonhatók ki a konkrétan megsértett törvények eljárás- és szankciórendszere alól, akkor sem, ha egyben versenysérelmet okoznak. A hivatal szerint ezeket a törvényeket kell alkalmassá tenni arra, hogy szankciórendszerükkel elvegyék a törvénysértéssel okozott tisztességtelen versenyelőnyt is.

Barátságtalan bandy

Akadnak azonban olyan esetek is, amikor egy ágazat – nem elsődlegesen versenyjogsérelmen alapuló – generális problémaira igyekszik orvosságot nyújtani a Vh. Ilyen határterület a szesziparban tapasztalható termék-megjelölési és címkehasználati gond. Már 1995-ben is foglalkozott ilyen üggyel a versenyfelügyelet, amikor a Diamark Hongrie Bt.-t eltiltotta Cordonier Napoleon termékén használt címkéjének alkalmazásától, mivel azzal megtévesztette a fogyasztókat. A címkehasználati problémák megoldatlanságát idén is jelezte a versenyhivatali barométer: a Győri Likőrgyár kérelmére indult a Kakukkhegyi Kft. ellen, amely “kommersz bandy” felirattal olyan kommersz brandyt forgalmazott, amelyet a jogszabály szerint már nem lehet. A Vh végül is tisztességtelen piaci magatartás miatt marasztalta el és bírságolta meg a céget, azonban az ügy ismét rávilágított arra, hogy a szeszpiacon forgalomba kerülnek megtévesztő, más céget vagy terméket utánzó, nem világos tartalmú címkék is, és ez a verseny egyik legfontosabb eszközévé vált az elmúlt időszakban az ágazatban.

A Vh összegzése szerint azonban az utóbbi években a tisztességes verseny valódi értékké kezd válni. Az mindenesetre tény, hogy azok a piaci szereplők, akik tartósan építenek a magyar piacra, figyelik versenytársaikat, s ha azt tapasztalják, a versenytörvényt megsértve próbálnak előnyhöz jutni, eljárást kezdeményeznek a hivatalnál. Ezeket az indítványokat szinte minden esetben megalapozottnak találta a hivatal. Alig fordult elő, hogy egy komoly versenytárs csupán a hatósági eljárással akar riválisának kellemetlenségeket okozni. A ritka elutasításra példa a Stollwerck ügye: a multinacionális cég a szintén külföldi tulajdonban lévő vetélytársa, a Győri Keksz ellen kezdeményezett eljárást. A Stollwerck azt sérelmezte: konkurense visszaélve erőfölényével olyan magas árengedményt adott a kereskedőknek háztartási kekszére, hogy azzal versenytársa számára indokolatlanul hátrányos helyzetet teremtett. A Versenyhivatal azonban nem osztotta ezt a vélekedést. A versenybírók szerint a győri cég magatartása nem volt tisztességtelen, sőt: éppen a piacgazdaság igényelte cselekmény, amelyet egy szóval “versenyként” lehet kifejezni. Tavaly olyanra is akadt példa, amikor kis magyar cég szaladt neki a multiknak. Klapka György emlékezetes hagyományos mosópor kezdeményezését azonban nem honorálta a Vh. A Henkel és a Procter and Gamble elleni kérelmét egyaránt elutasította. Klapka cége, a Hagyományos Mosópor Kft. azt sérelmezte, hogy a multik reklámjaikban a hagyományos mosóporral történő összehasonlítással megtévesztik a fogyasztókat, és ez ráadásul hátrányosan érinti a kft. ezen a néven forgalmazni kezdett termékét. A Vh az összehasonlítás elemzésébe már bele sem bocsátkozott határozatában, mivel megállapította: a Hagyományos Mosópor megjelenése után a multik rövid időn belül elhagyták reklámjaikból és csomagolásukról a vitatott kitételt, így nem sértették meg a verseny szabályait.

Korántsem került ki ilyen patyolattisztán a Procter egy másik vitasorozatból. A multinacionális cégek verseny-felügyeleti magatartásának megváltozását legszebben mutató fogkrémháborúban a Colgate-Palmolive és a Procter and Gamble magyar leányvállalata háromszor vitte egymást a Vh színe elé. Mindhárom esetben a konkurens fogkrémreklámjának valamely állítását tartotta megtévesztőnek az eljárást kezdeményező fél. Az ügysorozatot a Colgate indította, ennek nyomán a Versenytanács 20 millióra bírságolta a Proctert. Ezt követően a Procter visszavágott: kérelmére 30 milliós bírsággal sújtották a Colgate-ot. A világcég viszont kiegyenlítette a számlát, hiszen újabb eljárást indítatott konkurense ellen, amiben 10 milliót sóztak a Procter magyar leányvállalatának nyakába. A vita utolsó darabja már 1995-re húzódott át, és jellegében hasonló volt a előzőekhez. Ezúttal a Procter állította fogkréméről, hogy az valamely tulajdonságában jobb a többinél. A reklám szövege szerint a legtöbb fluoridos fogkrémnél a Blend-a-med kétszer több fluoridot épít a fogakba. A Versenytanács korábbi döntéseiben már leszögezte, a hatóanyagok elsőbbségének kérdése nem eldöntött, és ilyen körülmények között a hatékonysági vitát nem engedi versenyjogellenesen felhasználni a hirdetésekben. A versenybírók a legutolsó ügyben sem foglaltak állást a fluorid-beépüléssel kapcsolatos tudományos vitában, kimondták viszont, hogy egy el nem döntött szakmai kérdésben az egyik állítást megtévesztésre alkalmas módon hirdették. A bonyolult többmenetes csata mindenesetre a reklámszövegek finomodásához vezetett.

Új, pozitív tendencia a multik részéről, hogy esetenként az elmarasztalást követően nem fordulnak jogorvoslatért bírósághoz, hanem elismerve a jogsértést befizetik a bírságot. Így tett a dél-afrikai SAB tulajdonában lévő Kőbányai Sörgyár is, amely ellen ugyan külföldi kézben lévő vetélytársa, a Borsodi Sörgyár kezdeményezett eljárást. A Vh elmarasztalta és kétmillió forintra büntette a céget megtévesztésre alkalmas reklámja miatt. A Kőbányai Sörgyár befizette a bírságot, és Dreher sörét módosított reklámmal és címkével hozta forgalomba.

Ennél nagyobb gombócot nyelt le az Unilever, amelyre 30 millió forintos bírságot szabott ki a Versenytanács. A versenybírók úgy ítélték meg: a világcég magyar leányvállalata a Rama-margarin zsírtartalom-csökkentéséről nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat. Az Unilever a pereskedés helyett szó nélkül fizetett, ezzel egyben bírságbefizetési csúcsot is döntött a Vh történetében.

A nyugtázásnál és végrehajtásnál már csak azt szereti jobban a Versenyhivatal, ha az egymással kapcsolatos problémáikat maguk rendezik a versenytársak. Mind gyakrabban előfordul, hogy a piaci szereplők a szakmai szövetségeik keretében maguk léptek fel az üzleti etika szabályait sértő, félrevezető reklámozással szemben. Több szakma – egyesek az új kamarai szerveződést felhasználva – megalkotta vagy újjáalkotja az etikai kódexeit. Ezek közül nagy nyilvánosságot kaptak például a biztosítók és a cigarettagyártók kódexei, amelyek megalkotásukkor esetenként a törvényalkotás illetve ennek hiánya miatt kialakuló űrt is igyekeztek kitölteni. Ezeknek a szabályoknak a fejlett országokban is komoly szerepe van, egyes szakmákban hatásuk kiemelkedően fontos, mivel a versenytörvényben foglalt rendelkezések nem tudják kellően átfogni a szakma sajátosságait, üzleti koordinációs kereteit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.