A belföldi szállítási piac több évre szóló befagyasztását kéri a Fuvosz, hogy megszűnjön a kínálat miatti öngyilkos árverseny. A negyedmillió magyarországi haszongépjármű-állomány majd’ harmadát kellene kivonni a forgalomból, hogy helyreálljon a piaci egyensúly.
Kilátástalannak tűnik a belföldi árufuvarozók helyzete. Nem a bővített, még az egyszerű újratermelés is reménytelen, annyira nyomott a piac. A magyar gazdaság nem növekszik. Nem élénkül a beruházási kedv, amellyel ki lehetne használni a hatalmas szállítókapacitást, állítja Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A KSH legfrissebb jelentésében mintegy 250 ezer haszongépjárművet tart nyílván, miközben a magyar gazdaság kivitele, importja és a belföldi szállítás még 160-170 ezer haszongépjármű kapacitását sem használja ki. A Fuvosz felmérése szerint egy középkategóriájú 3,5 tonnás teherautónak kilométerenként 64 forint az önköltsége, az újratermeléshez legalább nyolcvan forintos tarifát kellene alkalmazni. Ám ezt nem hajlandó megfizetni a piac. Nyugat-Magyarországon is csak 70-80 forintos díjszabással számolnak a vállalakozók egy hattonnás járműnél, de keleten mindössze 45-50 forint a tarifa. A vállalkozók a megrendelőket támogatják azzal, hogy nem is számítanak fel amortizációt. Így azonban nem fogják sokáig húzni, véli a szakember.
Kevés ugyanis a szállítani való. Az árufuvarozók bevételei tovább csökkentek, miközben idén újabb megszorításokat vezetett be a kormány. Már az év elején rendkívül, 30-80 százalékkal megnőtt a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása. Egy hattonnás teherautónak évente már nyolcvanezer forint. Esetenként több száz százalékkal megemelkedtek a gépjárműadó tételei is. Egy 24 tonnás szerelvénynél például a fővárosban 600 százalékos az emelés, és 50 százalékkal növekedett a helyi iparűzési adó is. Még érzékenyebben érinti a fuvarosokat, hogy május végéig már 19 százalékkal drágult az üzemanyag. Ehhez társul a zöldek – Peredi Péter szerint is – jogos igénye, hogy környezetbarát járműveket állítsanak Magyarországon forgalomba, de az eszközbeszerzésre sem közvetlen sem közvetett támogatás nem jár.
Árnyalja a borús képet, hogy a belpiacon megjelenő vegyes vállalatok, külföldi vállalkozások élnek a viszonylag olcsó magyar munkaerő kínálta lehetőséggel. Megélénkült a kabotázsforgalom is. Ez azt jelenti, hogy a beérkező külföldi fuvarozók menet közben még lekanyarítanak egy kis Magyarországon belüli fekete fuvart, mielőtt kilépnek a határon. Mindennek eredményeként a belföldi szállításban csak nyolcvan százalékkal részesednek a magyar szállítók, a piac ötödét már a külföldiek szerezték meg. A külföldi szállításokban még rosszabb az arány. A közúti magyar export-import szállításokban csak 60 százalék maradt a hazaiaknak.
Június harmincadikáig kell letenni a szakma nagy “érettségiét”: a fuvarosok szakmai, pénzügyi vizsgáját. Az árufuvarozóknak eddig kell megkérniük a fuvarozási engedélyüket. Számot kell adni szakmai, vállalkozói felkészültségükről, és befizetni a tetemes pénzügyi letétet. Az árufuvarozói bérkocsik pedig ezután csak sárga rendszámmal közlekedhetnek.
A negyedmillió haszongépjárműből az évtized elején 80 ezer volt a bérfuvarozó, de tavaly már csak 40 ezer bejelentett bérfuvarost tartott nyilván a statisztika. Június elejéig pedig csak kevesebb mint húszezer bérfuvarozó járműre váltották ki a megkülönböztető sárga rendszámot. Minden bizonnyal nagy hajrá lesz a hónap vége felé, de az is elképzelhető, hogy sokan a terhek elől menekülve illegálisan akarják folytatni a fuvarozást. (Éppen az ilyenek kiszűrésére szolgál majd a sárga rendszám.) A szakembernek nincsenek illúziói, legalább hetven-nyolcvanezer teherautót ki kellene vonni a piacról, be kellene “olvasztani”, hogy helyreállhasson a kereslet és a kínálat egyensúlya. Peredi Péter szerint a kormánynak átmenetileg – három évig – fel kellene függesztenie az új, belföldi áruszállító fuvarozói engedélyek kiadását, illetve a jelenlegi vállalakozások kapacitásának a bővítését is. Erre egyébként a jogszabály lehetőséget ad, amíg az egyensúly nem áll helyre. Az áruszállításban előrehaladott európai harmonizáció, liberalizáció is ezt, a belpiac erőteljesebb védelmét indokolná a szakember szerint.
Meg kell majd értetni a vállalkozókkal, mit jelent az EU-csatlakozás. Ha elfogadják a fúziót, ez segítheti a szakma csatlakozását. A cél, hogy a magyar vállalakozók ne váljanak kiszolgáltatottá bérmunkássá, rabszolgává saját hazájuk piacán.
