Gazdaság

BANKI KÖZGYŰLÉSEK UTÁN I. – Nagykontroll

admin
admin

1996. 06. 05. 00:00

Hosszú idő után végre egyöntetűen sikeres esztendőről számolhattak be rendes évi közgyűléseiken az ország vezető pénzintézetei. Míg azonban a konszolidált nagybankok esetében a mélypont utáni kilábalást, addig a vegyes bankoknál még a korábbinál is nagyobb piaci térnyerést tükrözték vissza az eredményességi mutatók. Az 1995. évi mintegy 42 milliárd forintos pénzintézeti nyereség közel felét a külföldi tulajdonban lévő bankok érték el.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. adatai szerint a hazai piacnak jelenleg 70,8 százalékát a nagybankok uralják. Persze ezek, a legalább 100 milliárd forintos mérlegfőösszegű pénzintézetek korántsem azonos feltételekkel vágtak neki az 1995-ös évnek.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében egyáltalán nem meglepő, hogy valamennyi nagybank az elsők között próbálta megtisztítani az utóbbi években kissé “bepiszkolódott” hitelportfólióját, bár a konszolidált bankoknak ez ügyben vitathatatlanul több “mosószerre” volt szükségük.

A Magyar Hitel Bank (MHB) például az 1995 márciusában megválasztott új vezérigazgató, Járai Zsigmond irányításával két részre osztotta önmagát: a “jó bank” eladta a főként lejárt, felmondott, jövedelmet nem termelő követeléseit a “rossz bank” szerepére alapított Risk Kft.-nek, hogy értékesítse azokat. Ebből 1995 augusztusától az év végéig mintegy 10 milliárd forint bevételt sikerült elérni. A Kereskedelmi és Hitelbanknak (K&H) az adóskonszolidáció 1995. június 30-ig való meghosszabbítása nyomán ötven ügyféllel sikerült megállapodnia. Emellett közel 20 milliárd forint névértékű követelésen adott túl, és jelentős mennyiségű követelés térült meg a bank által indított végrehajtási eljárásokban.

Ahol viszont a követelések megtérülési esélye minimális volt, ott a céltartalék terhére leírt hitelezési veszteségek jelentettek összességében nemegyszer tízmilliárdos tételt a bankok számára. Eközben jelentős összegeket kellett fordítaniuk minősített kihelyezéseik utáni kockázati céltartalékképzésre is, részben a magyar gazdaságban lévő instabilitás, részben a hitelek mögött álló biztosítékok leértékelődése okán. Persze sokat hozott a konyhára a korábbi évekénél összehasonlíthatatlanul körültekintőbb vállalati hitelezési gyakorlat is.

A hatékonyság növelését szolgálták a különböző banki átszervezések is, amelyek a szerkezeti átalakítások mellett szigorú létszámgazdálkodást (értsd: elbocsátásokat) indokoltak. Az elmúlt évet még 4191 fővel kezdő MHB-nál például az új évre már csak 3095-en koccinthattak, míg a K&H vezetősége 483 fővel csökkentette létszámát. De még az igazán kiváló eredményeket felmutató, immár csaknem két éve részben (idén májustól pedig teljesen) magánkézben lévő Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) alkalmazotti létszáma is az egy évvel korábbi 1373-ról 1333 főre csökkent a “humán erőforrásokkal való tervszerű és racionálisabb gazdálkodás révén”. A jelek szerint csupán a Postabank engedhette meg magának a létszámnövelést: az év végi 2173-as személyi állomány 34 százalékkal, azaz 554 fővel volt több, mint az elmúlt év elején, “a hálózatbővítésre és az üzleti tevékenység szélesedésére” hivatkozva.

Az előzőekben említettek valamennyi bankban megfelelő eszközt jelentettek a fő cél – a piaci részesedés megszerzése, sőt esetleges növelése – megvalósításához. Ezen a téren a legnagyobb érvágást talán az MHB szenvedte el, amelynek csak az elmúlt év utolsó negyedében sikerült megállítania hitelállománya további zsugorodását, amely így a nem éppen szívderítő 8 százalék környékére zuhant. Igaz, ezt – többek között az ügyfélszerzés tempójának, a hitelbírálati rendszer felgyorsításának, rugalmasabbá tételének, valamint a korszerűsített eljárási rendeknek köszönhetően – a következő hónapokban már mérsékelt növekedés követte.

A Magyar Hitel Bank egyébként hiteleket és más hitel jellegű termékeket elsősorban a vállalkozói szektornak nyújt; költségvetési intézmények, önkormányzatok, alapítványok és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek hitelezésében csak igen szerény mértékben vesz részt. A hitelezett ügyfélkörön belül is jelentős súlyt képviselnek a nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedően fontos, nagy cégek. Ezek tevékenységét finanszírozzák éven belüli és éven túli lejáratú hitelekkel. Ugyanakkor az MHB-nak a kisvállalkozók között is igen nagyszámú, kisebb összegű hitelt igénybevevő ügyfele van. Ebből már látszik, hol szorít a cipő: a bank az ügyfélstruktúra tudatos alakításával a közepes méretű, dinamikusan fejlődő vállalkozások hitelezésében kíván egyre jobb pozíciókat szerezni. Az elmúlt év végi 29,9 milliárd forint értékű rövid lejáratú vállalkozói MHB-hitelállomány jelentős része a szállítás, hírközlés területén tevékenykedő országos jelentőségű cégekkel, továbbá gépipari, vegyipari, élelmiszer-ipari kliensekkel szemben állt fenn.

Utóbbiak (a mezőgazdaságiakkal karöltve) számítanak viszont a Kereskedelmi és Hitelbank hagyományos ügyfeleinek is. Ezt a tényt mi sem bizonyítja markánsabban, mint hogy a bank összes forinthitel-állományából együttesen 39,2 százalékkal, az éven belüli forinthitelekből pedig 51,3 százalékkal részesedtek. Ebben döntő szerepük van az állami kamattámogatás és garanciavállalás mellett nyújtott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari konstrukciós hiteleknek, amelyek jelentős – bár az 1994. évinél kisebb – hányadát, mintegy 32 százalékát a K&H folyósította.

Leginkább amúgy is az élelmiszeriparban tevékenykedők válogathatnak a banki hitelfeltételek között – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által készített, az üzleti szektornak nyújtott forinthitelek állományának ágazati megoszlását bemutató összesítésből. A Magyar Külkereskedelmi Bank is – az energiaipar, a telekommunikáció, illetve a vegyipar – mellett ebben az ágazatban bővítette legnagyobb mértékben a szolgáltatásait igénybe vevők körét. A vállalatfinanszírozásban piaci részesedését tavaly közel 2 százalékkal, 7,8 százalékra hizlaló MKB-nak egyébként változatlanul jelentős ügyfelei kerülnek ki a gyógyszeripari és a kereskedelmi ágazatokban működők köréből is.

A Budapest Bank (BB) követeléseinek kétharmada, mintegy 90 milliárd forint értékben, szintén a vállalkozói szektorral szemben állt fenn. A BB hitelpolitikájában is az elmúlt évben erősödtek a szigorító elemek, amelyek a portfólió minőségjavítását célozták. Ennek megfelelően a bank “a vállalkozói körben visszafogottan, erős szelekcióval és koncentrációval hitelezett, hogy ezzel biztonságosabb megtérülést valószínűsítő, jobb minőségű kihelyezésekkel töltse fel portfólióját”.

A közvéleményben ma még mindig szinte kizárólag lakossági bankként tisztelt OTP Bank is jelentős erőfeszítéseket tesz vállalkozói üzletágának fejlesztésére. Nem csoda, hogy a bank 1995. évi üzletpolitikájában kiemelt célként szerepelt a piaci részesedés növelése a vállalkozói hitelezésben, a hitelportfólió tisztítása, a hitelezési szabályzatok korszerűsítése. Ennek eredményeként a vállalkozói hitelek állománya az országost (17,5 százalék) meghaladó mértékben, 36 százalékkal növekedett, aminek következtében a bank piaci részesedése 10-ről 11 százalékra nőtt. A hitelállomány az év eleji 81,7 milliárd forinttal szemben az elmúlt év végére elérte a 111,3 milliárd forintot, miközben a minősített állomány aránya – a többi nagybankhoz hasonlóan – számottevően csökkent. Az a gazdálkodási múltú, stabil cégeket előnyben részesítő differenciált finanszírozási tevékenységnek tudható be, hogy míg ezek hitelállománya több mint 34 milliárd forinttal nőtt, addig a kisvállalkozóké 5 milliárddal csökkent. Az OTP Bank növekvő hiteleiből mindenekelőtt a kereskedelem, a feldolgozóipar és a villamosenergia-ipar részesedett.

A másik lakossági gyökerű pénzintézet, a Postabank viszont az előző évinél “csak” 24 százalékkal, vagyis 26,6 milliárd forinttal többet helyezett ki a gazdálkodó szervezetekhez 1995-ben. Viszont ez a pénzintézet is a mezőgazdaságnak juttatott sok forrást: az eseti hitelekkel együtt közel 68 milliárd forint értékben.

A magát a közép- és a nagy-, elsősorban vegyes vállalatok bankjaként aposztrofáló Unicbank 55 milliárd forintos nettó hitelállománya csaknem 70 százalékkal gyarapodott az elmúlt évben. Alig marad el ettől a teljesítménytől a 64 százalékos nettó hitelállomány-növekedést felmutató Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB), valamint forintműveleteket végző leánya, a CIB Hungária, amelynek 33,2 milliárd forintos elmúlt év végi állománya 53 százalékos növekedést takar. Ha velük nem is, de a többiekkel tartotta a lépést a Magyarországon beruházó tíz legnagyobb nemzetközi vállalat közül hatot, a száz legnagyobb magyar vállalat közül pedig harmincat ügyfelei között tudó Citibank Budapest, 22,3 százalékkal növelve hitelállományát az elmúlt évben.

A csak devizaműveleteket végző CIB említésével viszont már át is eveztünk a külföldi fizetőeszközökben nyújtott hitelek felségvizére. A bankok igyekezték kihasználni az új, kiszámítható árfolyamrendszer okozta hitelkereslet-növekedést, valamint a devizaszabályozás módosulása révén bővülő lehetőségeket, azaz, hogy nemcsak export-importhoz kapcsolódóan juthatnak devizahitelekhez a vállalkozások. Ennek köszönhetően növekedett dinamikusan az MHB éven belüli lejáratú devizahitel-állománya is 1995-ben. Ezek az összes rövid lejáratú hitelállományon belül 55 százalékos arányt, 16,2 milliárd forintot képviseltek. Az éven túli hiteleken belül a devizahitelek aránya az év eleji 10,5 százalékról az év végére 13,6 százalékra növekedett, ami azonban nagyjából változatlan összeget (5,9 milliárd forint) takar.

Az ugyancsak jelentősen bővülő K&H-devizahitelek esetében (jelenleg ezek 23,8 százaléka van külföldi fizetőeszközben kihelyezve) a forinthitelekhez hasonlóan az élelmiszeripar súlya a meghatározó: az összes devizahitelből 58, ezen belül az éven belüli devizahitelekből 64,6 százalék a részesedése. A Budapest Bank devizaalapú hiteltermékei a forinthitelek elmúlt évi 11 százalékos gyarapodásánál jóval gyorsabban, 32 százalékkal növekedtek. A devizahitelt igénylők a BB azon törzsügyfelei közül kerültek ki, amelyek exportjukkal jelentős devizabevételre számítanak.

Az MKB tavaly megerősítette korábban is jelentős szerepét a magyar export-import fizetési forgalom bankközi lebonyolításában, amelynek továbbra is az egyötödét tudja magáénak. A devizalevelezési forgalom egy év alatt 44 százalékkal növekedett, amiben mind a darabszám, mind az egy ügyletre jutó forgalom emelkedése közrejátszott. A külföldi pénzintézetekhez kihelyezett hitelek állománya egy év alatt 84 százalékkal gyarapodott.

A devizahitelek iránti kereslet a Postabankot sem hagyta érintetlenül: ezen állománya 10,4 milliárd forinttal nőtt, s így az év végén elérte a 14,3 milliárdot. A Unicbank 27 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszközt helyezett ki 1995-ben a vállalkozói szektornak.

A bankok figyelmének középpontjába az elmúlt évben mégis a lakosság került. Az OTP Banknak a rendkívüli mértékben fokozódó verseny ellenére sikerült megtartania piacvezető szerepét, sőt, egyes üzletágakban még meg is erősítette azt. A bank összes forrásán belül növekedett a 733,4 milliárd forintot kitevő lakossági betétek aránya, s elérte a 68,4 százalékot. Az összes lakossági betétállományon belül azonban a forintbetétek szerény mértékben emelkedtek, lévén, hogy a nem banki megtakarítási formák elszívó hatása 1995-ben is érvényesült. Jelentősen, 42,5 százalékkal nőtt a lakossági devizabetétek állománya. Nem mondható el ugyanez a hitelállományról, amely 8,4 százalékkal mérséklődött, azon belül az elsöprő hányadot kitevő hosszú lejáratú hiteleké 9, a fogyasztási hiteleké (jelesül a gépkocsihiteleké) pedig 6,1 százalékkal.

Fő versenytársáéhoz szinte hajszálra azonosan, a Postabank összes forrásainak 68 százalékát tették ki a lakossági források. Ám az összegben már jelentős az eltérés: a 1995. évi záróállomány 184,1 milliárd forint volt. Mindenképpen kedvező a bank számára, hogy nőtt a lakossági forintbetétek között a hosszabb lejáratúak aránya, amelyek már az összállomány több mint a felét adták. Gyarapodtak a devizaforrások is, az éven belüli lekötött és a látra szóló betétek a 35,8 milliárd forintos záróállomány 97 százalékára rúgtak.

Akár csak egy-két évvel ezelőtt is egyetlen kézlegyintéssel elintézhettük volna a többi bank lakossági üzletágát. Ma azonban a legerőteljesebb verseny éppen ezen a területen bontakozik ki. Itt az MHB saját lakossági bank alapításával próbálja megvetni a lábát; a Népbank 2000 fantázianévre hallgató effajta intézmény akár már a jövő év elején megkezdheti működését. Addig is a vezetőség azzal büszkélkedhet, hogy a lakossági devizaszámlák vezetése 1995-ben is a bank egyik legsikeresebb szolgáltatása volt, tekintve, hogy a 30,3 milliárd forintos év végi állománnyal a hazai bankok között továbbra is az élmezőnyben helyezkednek el.

A Kereskedelmi és Hitelbank társától eltérő utat választott: az Ibusz Bank ez év eleji beolvasztásával kívánt minél több magánügyfelet szerezni. Ehhez, a lakossági devizaszámlák 22,8 milliárd forintos elmúlt év végi állománya mellett, a különböző értékpapír-konstrukciók is jó alapot teremthetnek. A kihelyezési oldalt pedig a nemrégen meghirdetett lakáshitelek folyósítása erősítheti.

A Budapest Banknál a magánszemélyek devizabetétei 58 százalékkal nőttek, ami egyben a legnagyobb abszolút növekmény a BB betétei között. Így sikerült növelni a bank piaci részesedését ezen a területen.

Ma már az efféle “hóborttól” eddig mereven elzárkózó MKB is a lakosság kegyeit keresi. Üzletpolitikájuk eredményességét jelzi, hogy magánügyfeleik száma az utóbbi három évben megduplázódott, s 1995-ben már 53 ezer privát számlát vezettek. A forintkontók állománya 1995 végén kétszer nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a bank hagyományos devizaszámla-vezetési szolgáltatását pedig az 56 százalékos állománybővülés minősíti.

Az eddig említett körből – mint már utaltunk rá – csak a Unicbank tette egyértelművé, hogy nem szándékozik nyitni a lakosság felé. Nem így a CIB, amelynek Kincsemje a napnál is világosabbá teszi a bank szándékait, valamint a Citibank, amely lakossági bankja első évében közel 5 ezer ügyfél számára több mint 7 ezer számlát nyitott.

S még ennél is többen csatlakozhatnak majd a kártyaszolgáltatások igénybevételével. Az ugyanis kétségtelen, hogy a lakossági piacon folyó egyre ádázabb verseny a plasztiklapocskák terjedésében érhető tetten a legkézzelfoghatóbban. Nem véletlen, hogy ma már szinte minden, magára valamit is adó bank beszáll a kártya-üzletágba. Az OTP Bank ebben a műfajban is piacvezető: 1995 végén már 408 ezer kibocsátott készpénzkímélő eszközzel büszkélkedhetett. De éppen tavaly lépte át a 100 ezres határt a Budapest Bank, s a többiek is egyre jobban megközelíthetik majd e bűvös számot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.