A fejlett piacgazdaság kiépítésének egyik kulcskérdése, hogy a vállalatok irányítói ismerik-e a korszerű vezetési elméleteket és módszertant. A Total Quality Management (TQM) az egyik legszélesebb körben elfogadott és használt vállalatvezetési filózófia és eszközrendszer. Nem régóta hazánkban is vannak diplomásai e diszciplínának.
Kiosztották az első TQM-diplomákat Magyarországon. Most végzett ugyanis az első évfolyama annak a posztgraduális oktatási programnak, amely a holland Zeeland Polytechnic és az angol University of Humberside know-how-ja alapján a holland kormány támogatásával 1994 szeptemberében indult a Külkereskedelmi Főiskola és a ConsAct Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda szervezésében.
Az oktatási know-how kidolgozói szerint a TQM a vállalati filozófia része, korszerű management eszközöket és módszereket tartalmaz, és nem szűkíthető le a termelésre, a folyamatok minőségi kérdéseire. Alapjában a minőség olyan átfogó megközelítését tartalmazza, amely a szűkebben vett termelési, illetve szolgáltatási folyamaton túl magában foglalja a teljes logisztikai rendszert, az összes vállalati funkció minőségét, figyelembe véve a fogyasztói minőségkép alakulását is. Az ilyen minőségfelfogás a minőségre épülő versenystratégia alapja. A TQM kulcstényezői: a fogyasztói elégedettség, a vállalat alkalmazottainak lehető legteljesebb bevonása, a vállalati folyamatok hatékony és szabályozott irányítása, illetve a folyamatos fejlesztés.
A Külkereskedelmi Főiskola 1994 szeptemberében beindult TQM-képzés szakmai színvonalának megalapozása az oktatási know-how átvételével kezdődött 1994 februárjában. A kurzusnak magának is megvan a “minőségbiztosítási” rendszere. Ennek működéséről a magyar előadók hollandiai felkészítésük során maguk is tapasztalatokat szerezhettek. A dokumentum az angol University of Humberside hasonló anyaga alapján készült.
– Ez a “Kézikönyv” a képzés általános bemutatásán és a nemzetközi környezetbe helyezésén túlmenően tartalmazza az előadások óraszámát, felépítését, tematikáját, az oktatókkal szemben támasztott követelményeket, a záródolgozatok javasolt témáit. A magyarországi oktatási anyag az angol-holland tematikán alapul, ám tekintettel a hazai körülményekre, számos részletében eltér ettől – hallottuk Szabóné Streit Máriától a Külkereskedelmi Főiskola tanszékvezetőjétől, a kurzus irányítójától.
A holland gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is moduláris a felépítés, az előadók a meghatározott szakmai kereteket saját maguk töltik ki, így a képzés színvonalát az oktatói kör határozza meg elsődlegesen. Az oktatók kiválasztására kiemelt figyelmet fordítottak. – Több mint 60, a hazai minőségügyben érintett szervezettel (hatóságok, társadalmi szervezetek, tanácsadók) vettük fel a kapcsolatot és a tematika pontos megjelölésével kértünk javaslatokat az oktatói körre – tudatta Krämer Tamás, a ConsAct Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója, a program egyik főszervezője. Az oktatók számára követelmény volt az is – lévén, hogy a témának Magyarországon még idegen nyelvű szakirodalma is alig van, magyar nyelvű pedig szinte egyáltalán nincs -, hogy az általuk előadott tematikában tananyagokat írjanak a hallgatók számára. Az eddig elkészített többszáz oldalas anyag európai színvonalú. A hallgatók körében minden modul végén rendszeresen felmérést végeztek az oktatói munka színvonalának (oktatónként külön-külön is) értékelésére.
– Azon szerencsében, illetve szerencsétlenségben volt részem, hogy az első évfolyam hallgatója lehettem. Szerencse volt abban az értelemben, hogy átfogó minőségügyi szakképesítést elsők között szerezhettem Magyarországon, a szerencsétlenséget az jelentette, hogy minden új képzési, illetve oktatási formának (még megfelelő előkészítettség esetén is) megvan a kísérleti jellege, így ez sem volt mentes az ebből adódó kiforratlanságtól. A műszaki és mérnöki tanári végzettség, valamint a minőségügyben és piackutatásban végzett többéves munka során megszerzett tudás és tapasztalatok alapján, illetve jelenlegi feladatkörömmel kapcsolatos követelmények és elvárások miatt úgy éreztem, hogy mindenképpen hasznos lesz számomra a TQM szakosító képzésben való részvétel. S végül is a kitűzött céljaim elérését elősegítette – fejtette ki Budaházy Éva, aki az ÉDÁSZ minőségügyi titkáraként volt hallgatója a képzésnek.
Induláskor a céljait, elvárásait a legtöbb hallgatóhoz hasonlóan a következőkben határozta meg: A minőségügy terén szerzett ismeretek kiegészítése, a minőségügyhöz kapcsolódó területeken (vállalat-gazdaságtan, marketing, emberi erőforrás-management, pénzügy-számvitel stb.) szükséges alapismeretek terén meglévő hiányosságok pótlása és aktualizálása, illetve általános tájékozottság megszerzése. A vállalati működés területei közötti kapcsolódások tudatosítása, az egész rendszerbe foglalása, ami a stratégiai gondolkodás alapját teremti meg.
– Munkahelyemen támogatták az iskolába történő jelentkezésemet, mert felismerték, hogy az ott kínált ismeretek a piaci versenyre való felkészülésben ma már nélkülözhetetlenek. Kezdetben komoly fenntartásaim voltak a képzés minőségügyi részét illetően. Aggodalmaim végül is alaptalannak bizonyultak. Amit nem vártam: az iskolának a hazai minőségügyi szakemberek színe-javát sikerült megnyernie előadónak. Ez kellemes meglepetés volt egyrészt az oktatás színvonalát illetően, másrészt megerősítette azt a hitemet, hogy hazánkban is vannak kiemelkedő felkészültségű, európai szintű szakemberek akiktől érdemes és lehet is tanulni – ismertette tapasztalatait Éles Zoltán, a Matáv minőségbiztosítási szakértője.
– Közvetlen kapcsolatom nem volt a szakterülettel. A minőségügyről, TQM-ről ugyan néhány dolgot már hallottam, ugyanis cégünknél két évvel ezelőtt világbanki kölcsönből már sor került egy konzulensi projektre, amely a társaság szolgáltatás minőséggel kapcsolatos tevékenységének fejlesztésére, minőségügyi eszközrendszerének bővítésére volt hivatott. E program keretében a tanácsadóktól sok információt kaptunk magáról a TQM-ről is. Mivel én a projekt finanszírozásáért voltam felelős, szakmai kérdésekkel nem foglalkoztam, de hála a szakmában járatos kollégáim és a külföldi tanácsadók lelkesedésének, szakmai elkötelezettségének, a minőségügy engem is megfertőzött – tekintett vissza jelentkezésének körülményeire a Matáv egy másik szakembere, Boncsarovszky István, aki a beszerzés-szabályozási osztályt vezeti.
Az oktatók célja többek között az is volt, hogy olyan teljesen újnak számító irányítási rendszerekkel is megismertessék a hallgatóságot, amelyek valójában napjainkban épülnek ki a fejlett gazdaságokban. Olyanokkal például, mint a globalizálódó piaci kihívásoknak való megfelelés lehetővé tévő új integrált vezetési rendszerek, vagy a minőségbiztosítási rendszerek legújabb kitörési pontjai, amelyek átfogóan kezelik a minőség, a környezetvédelem, az egészség és a biztonság kérdéseit is. A képzés olyannyira ráirányította a figyelmet ezekre az újdonságokra, hogy volt aki (például Boncsarovszky István is) e témakörből írta záródolgozatát. Mert hát végül is ebben a szakmában alighanem ezek lesznek a közeljövő slágertémái.
