Gazdaság

SZJA-BEVALLÁS ’95 – Egyéni megoldások

admin
admin

1996. 05. 29. 00:00

A főállásban dolgozók 419 ezer forintos jövedelmével szemben az egyéni vállalkozók átlagosan 147 ezer forintot vallottak be 1995-ben. A nyereséges vállalkozások költségszintje immár 91,5 százalékra rúg – derül ki az szja-bevallások négyötödének feldolgozása után.

Május közepére az APEH elkészítette a február, illetve március közepéig benyújtott személyi jövedelemadó-bevallások első gyors “statisztikáját”. A magánszemélyek által beadott 2 millió 271 ezer adóbevallásnak eddig a négyötödét dolgozta fel a hivatal, amely így még csaknem 310 ezer bevallással “adós” – ezek közt vannak az APEH által vitatott adókedvezményt igénylők is. Az eddig feldolgozott bevallásokhoz tartozó adóalanyi kör tavaly 745 milliárd forint jövedelmet vallott be, amelynek 199 milliárd forint volt az adóvonzata, ám (az elszámolt adókedvezmények miatt) valójában csak mintegy 160 milliárd forint adót fizettek az államkasszába – ennek alapján az adóterhelés tavaly 26 százalékos volt. A személyi jövedelemadó-rendszerben adózók átlagosan 404 ezer forint jövedelmet vallottak be. A bevallott jövedelmek közel háromnegyede – mint szokásos – főállású munkaviszonyból származott. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek aránya tavaly kissé csökkent. Ezen belül tovább mérséklődött a borravalóból és a hálapénzből szerzett – és be is vallott – jövedelem, sőt az efféle pénzeket bevallók száma is kevesebb, mint egy évvel korábban volt.

Az idén oly sokat szidott 48 százalékos adókulcs, ha tavaly is létezett volna, nem érintett volna milliós tömegeket. Az adóbevallást benyújtók több mint negyede ugyanis igen alacsony – 150 ezer forint alatti – éves jövedelmet mutatott ki; 550 ezer forint feletti jövedelemről a bevallást készítők ötöde számolt el. Tovább boncolgatva a statisztikát, kiderül, hogy 1-2 millió forint közé 104 ezer adóalany jövedelme esett, 2-4 millió forint közötti jövedelmet 24 ezren, 4 millió fölöttit pedig csupán 6 ezren mutattak ki.

Az adóalap-csökkentési lehetőségek, amelyeket a törvényi szabályozás az adóalanyok számára 1994-ben tett lehetővé, tavaly adókedvezménnyé alakultak. A feldolgozott bevallásokban az adózók 41 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek. Az elmúlt évben érvényesített jövedelemcsökkentés adózási hatásait is figyelembe véve az igénybe vett adókedvezmény 28 százalékkal nőtt. Az APEH által vitatott adókedvezményre jogosító konstrukciók révén közel 40 ezer adóalany 3,3 milliárd forintot kíván visszaigényelni. Az adóhivatal ezeket az adóalanyokat folyamatosan ellenőrzi, és – mivel ezen konstrukciók jogi megítélése nem változott az APEH-ban – megtagadja a visszaigényelt összeg kifizetését. Emiatt már félezer fellebbezés érkezett a hivatalhoz.

A főállásban átlagosan bevallott 419 ezer forintos jövedelemmel szemben 1995-ben az egyéni vállalkozók átlagosan 147 ezer forint forint jövedelmet mutattak ki. (A vállalkozók közül azok, akik az átalányadózást választották, a pénzügyi kormányzat várakozásainál több adót fizettek be; erről részletesen írunk e számunk 29. oldalán.) A tételes költségelszámolást választó vállalkozók egy főre jutó bevétele az inflációt némileg meghaladóan nőtt, s átlagosan 2,3 millió forintra rúgott. Azonban a költségek is jelentősen emelkedtek: a nyereséges vállalkozásoknál 91,5 százalékra nőtt a költségszint. A veszteséges vállalkozások esetén a költségek 17 százalékkal haladják meg a bevételeket, ami még így is kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt. A költségelszámolást választó egyéni vállalkozók átlagjövedelme 1994-hez képest visszaesést mutat, mivel a veszteségek növekedtek, a nyereségek pedig csökkentek. Átlag alatti jövedelmet mutattak ki a szellemi foglalkozású (67 ezer forint/év), az ipari és építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozók (35 ezer/év) és a kereskedők (128,9 ezer/év).

A veszteség-elhatárolás évek óta neuralgikus pontja az adózásnak. Tavaly a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók 13 százaléka – több mint 45 ezer fő – határolt el átlagosan 248 ezer forint deficitet. Ezen veszteségek fele az ezredfordulóig, másik fele viszont még azt követően is elszámolható. Vagyis a vállalkozók esetében a következő években is jelentős adóalap-csökkentő tételekre számíthat az adóhatóság.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.