Gazdaság

ÁLLAMADÓSSÁGI ÁLLAMKÖTVÉNYEK – Lenullázás

admin
admin

1996. 05. 29. 00:00

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idén megkezdte az úgynevezett államadóssági államkötvények zártkörű kibocsátását, aminek második lépcsőjeként múlt pénteken 315,9 milliárd forint értékű állampapír került a jegybankhoz. Az akcióval a nem kamatozó – “nullás” – államadósság újabb tételét cserélték kamatozó papírokra.

A központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok hiányát kezelő Államadósság Kezelő Központ – amint az a Közgazdász Vándorgyűlés egyik előadásából is kiderült – mára minőségileg új helyzetbe került. Az államadósság finanszírozása a néhány évvel ezelőtti helyzettel ellentétben ma már szinte kizárólag piaci körülmények között, a befektetők számára elfogadható kamatszint mellett történik. A korábbi finanszírozási rendszer egyik utolsó rekvizitumaként számon tartott, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) felgyülemlett “nullás” – vagyis nem kamatozó – államadósság kamatozó papírokra cserélése is folyamatban van. A korábbiakban ugyanis a költségvetés nem ellentételezte a jegybanknak a külső adósságállomány forintértékének a leértékelések miatti növekedését. (Figyelő, 1996/10. és 16. szám.) Az ÁKK – törvényi kötelezettségeinek megfelelően – az idén megkezdte az úgynevezett államadóssági államkötvények az MNB-nek szánt, zártkörű kibocsátását, aminek második lépcsőjeként múlt pénteken 315,9 milliárd forint értékű állampapír került a jegybankhoz (az első körben a központ 112,1 milliárdot adott át az MNB-nek).

Amint azt Ács Zsuzsától, a Pénzügyminisztériumhoz tartozó ÁKK vezetőjétől megtudtuk, a négy sorozatban kibocsátott kötvények fele tíz-, fele harmincéves lejáratú, az évente fizetett kamat szintjét pedig a három, illetve hat hónapos kincstárjegy-aukciókon ki-alakult átlaghozamokból, speciális módon határozzák meg.

Mivel a forint leértékelése még jó ideig napirenden marad, hasonló kötelezettség a következő években is terheli a központot. Ennek mérséklése érdekében azonban az államadósság-kezelő szervezet ma már a nyílt kibocsátású államkötvényekből, illetve a hat és a tizenkét hónapos diszkont kincstárjegyekből is folyamatosan átad öt-öt százalékot a jegybanknak.

A központi költségvetés bruttó tartozása az 1990-es 1384 milliárd forintról tavalyra 4908 milliárdra nőtt; a hat évvel ezelőtti összeg a GDP 66,3 százalékának felelt meg, a tavalyi adósságmennyiség pedig az összes hazai termék 89,4 százalékára rúgott. Ráadásul a piaci kamatlábak alkalmazása miatt egyre növekszik az államadósság finanszírozásának kamatköltsége. Ez kényszerhelyzetet teremt: a költségvetés készítőinek nincs más választásuk, mint folyamatosan emelkedő pozitív elsődleges egyenleggel – a bevételek és a ki-adások kamatkiadások nélkül számított különbözetével – dolgozni. (Tavaly a büdzsé elsődleges egyenlege 181 milliárd forintos többletet mutatott.)

Az viszont feltétlenül jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti helyzettel szemben az MNB ma nem vásárol nyílt kibocsátású állampapírokat az elsődleges piacon. A költségvetés finanszírozásának tavaly év eleji nehézségei idején ugyanis a kibocsátott papírok 85-90 százalékát a jegybank vásárolta meg. Mára a kedvező makrogazdasági folyamatok hatására visszatért a befektetők bizalma, az MNB pedig immár a kereskedelmi bankok által teremtett bő piaci likviditás lekötésével van elfoglalva.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.