Gazdaság

JEGYBANKELNÖKI MÉRLEG – Szép szolidan

admin
admin

1996. 05. 29. 00:00

Az év első négy hónapjának adatai megfelelnek a jegybank várakozásainak – jelentette ki elmúlt heti sajtótájékoztatóján Surányi György elnök, hozzátéve: sem ujjongásra, sem pánikra nincs ok.

Az első negyedévi folyó fizetési mérlegben az 1989 óta rendre kedvezőtlen évkezdet ezúttal – az előző esztendő azonos időszakához képest – közel 600 millió dolláros javulást hozott. Hogy az így beálló 880 millió dolláros hiány is súrolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által prognosztizált sáv felső határát, az mindenekelőtt a rendkívül hideg téli hónapok miatt megugrott energiaszámlák rovására írható. Az export és az import ugyanis igazolták a várakozásokat: becslések szerint az áprilisi folyó fizetési mérleg az előző havinál lényegesen kedvezőbb képet mutat.

Az is biztató, hogy a külső hiányt teljes egészében finanszírozta a nem adósságtípusú (azaz nem hitel formájában beáramló) külföldi tőke. Mellesleg, miközben a külföldi tőkebefektetések gyorsultak, az ország külső adósságállománya az elmúlt év végéhez képest lényegében nem változott: márciusában az MNB és a kormányzati szektor nettó értelemben valamivel több mint 10 milliárd dollárral volt adós, míg a kereskedelmi bankok és a vállalkozók a tulajdonosi hitelekkel együtt 5,8 milliárddal, azok nélkül pedig 4,9 milliárd dollárral tartoztak.

Miközben az államháztartáson belül az állami költségvetés hiánya a tervezett szintet érte el, a társadalombiztosítási deficit messze meghaladta az előirányzatokat. Ha viszont a kormány megteszi a május 9-i ülésén elhatározott lépéseket – biztatott Surányi György -, akkor tartható a Nemzetközi Valutaalappal márciusban kötött 23 hónapos készenlétihitel-megállapodás egyik sarokszáma, az államháztartás 4 százalékos GDP-arányos hiánya.

A monetáris politikában folytatódik a tavaly elkezdődött irányzat. Nincs és nem lesz újabb jegybanki megszorítás, ami az általános kamatszint csökkenésében is tükröződik. Az MNB a negatív lejtésű hozamgörbét részesíti előnyben, ami tehát rövid távon magasabb kamatokat jelent. A jegybank elnöke viszont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy aki ma fekteti be a pénzét egy évre, az a csökkenő infláció miatt várhatóan 5-6 százalékos pozitív reálkamatot tehet majd zsebre. Mindazonáltal az MNB “keze” meg van kötve: csak olyan szintig mérsékelheti irányadó kamatait, amely a megtakarítóknak jelentékeny pozitív reálkamatot hoz, ugyanakkor rövid távon elégséges (de nem túl magas) ahhoz, hogy vonzóvá tegye a spekulatív tőkék beáramlását. Fontos feltétel, hogy a forint árfolyama stabilan a vételi és az eladási árfolyamok közötti 4,5 százalékos sáv alján maradjon, ennek érdekében a jegybank – az elnök tájékoztatása szerint – hetente rendszeresen vásárol devizát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.