Gazdaság

A MAGYAR KAPCSOLAT – Viszonzatlan viszonyok

admin
admin

1996. 05. 15. 00:00

A holland királynőt elkísérő üzletemberek nagy száma is utal a két állam közötti növekvő gazdasági kapcsolatokra. Ez még akkor is igaz, ha Magyarország súlya és hatása a holland külkereskedelemben ma még elhanyagolható mértékű.

Magyarország számára Hollandia a 7-10. legfontosabb külkereskedelmi partner. A statisztikák szerint Magyarország kivitelének 2,9 százaléka a tulipánosoknál landol. Ugyanakkor az export 3,8 százalékának közvetítésében érintettek a németalföldi kereskedők. Míg a teljes magyar import 3,1 százaléka származik Hollandiából, addig a szerződő partnerség ezt az arányt a behozatal 3,4 százalékára tornássza fel.

Bár kétségtelenül sok a hasonlóság a két ország között, úgy mint a gazdaság nyitottsága, a külpiaci kapcsolatokban való érdekeltség, Magyarország súlya és hatása a holland külkereskedelemben elhanyagolható mértékű. Az elmúlt évi 175 milliárd dollár összértékű holland importban a 374 millió dolláros magyar export mindössze 0,26 százalékos. Hasonló mondható el a 198 milliárd dollár értékű holland exportnak Magyarországra irányuló mindössze 0,3 százalékos, 484 millió dolláros tételéről is.

A magyar kivitelben negyven százaléknál nagyobb arányt tesznek ki az anyagok és a félkész termékek (ezen belül is a Székesfehérvári Könnyűfémmű tulajdonosa, az amerikai-holland Alcoa szerepe a meghatározó), 30 százalékos a fogyasztási cikkek, 23 százalékos a mezőgazdasági termékek részesedése. A holland fogyasztó tehát csak elvétve találkozhat “láthatóan” magyar termékkel és ez az ismeretlenség – állítják a hágai magyar kereskedelmi kirendeltségen – őszintén szólva nem segíti elő új termékek bevezetését, az ország gazdasági potenciáljának érzékeltetését az ottani közvéleménnyel.

A behozatal ugyancsak negyven százaléka anyagokból és félkész termékekből, 26 százaléka fogyasztási cikkekből, 20 százaléka gépekből és berendezésekből áll, míg 13 százalékot tesznek ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek.

A Magyarországon működő holland tőkeérdekeltségek közvetlen szerepét az export-importban a hágai kereskedelmi kirendeltség munkatársai csak megbecsülni tudják. Véleményük szerint e vállalatok a teljes forgalom legalább negyven százalékát mondhatják magukénak. A kétoldalú forgalomban 1995-ben a húsz legnagyobb exportőr között kilenc holland tőkeérdekeltség volt. Emellett a kölcsönös forgalomban igen jelentős, 17 százalékos a textilipari bérmunka aránya. Ugyanakkor szemmel láthatóan fejlődnek a gépipari beszállítói kapcsolatok is.

Hollandia hagyományosan az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner a magyar termékek harmadik piaci értékesítésében. Holland kereskedők közvetítésével sikerült nagy mennyiségű étkezési búzát, illetve alumíniumterméket eladni harmadik piacra 1995-ben.

A Magyarországon már gyökeret vert holland cégek forgalmuk jelentős részét már most is anyavállalatukkal bonyolítják le, ez az együttműködés minden bizonnyal a magyar export mellett az import növekedését is elősegíti. A nagyobb társaságok kedvező tapasztalatai nyomán erősödik a holland kis- és középvállalkozások Magyarország iránti érdeklődése, amely további területeken is kooperációhoz vezethet.

A Holland Nemzeti Bank adatai szerint 1991-95 között mintegy 1,2 milliárd gulden (mintegy 750-800 millió dollár) értékű holland tőkét fektettek be Magyarországon, ahol jelenleg közel négyszáz holland érdekeltség működik. A befektetett összeget, illetve a Magyarországon foglalkoztatottak számát tekintve a hollandiai nagy, illetve hollandiai központú multinacionális cégek szerepe a meghatározó, a termelő, a pénzügyi és a szolgáltató ágazatban egyaránt (lásd összesítésünket). Ezek a cégek többsége 1992-93-ban jelent meg Magyarországon. A nagyok mellett számos vegyes vállalat, holland tőkeérdekeltség működik, elsősorban a kereskedelemben, illetve a szolgáltatási szektorban.

Az elmúlt évben nem jelent meg újabb multinacionális holland vállalat Magyarországon. A már jelenlévők viszont jelentősen bővítették termelő kapacitásaikat, s egymást követték a korszerűsítések is, sok esetben zöldmezős beruházások formájában. Az 1995-ben érkezett holland tőke értéke mintegy 200 millió dollárt tett ki. Míg 1993-ban még Magyarország állt az első helyen a térségbeli holland befektetők rangsorában, addig az elmúlt két évben Csehország és Lengyelország is előrébb rukkolt. (A magyarországi beruházási kedv visszaesésének több oka van, erről lásd külön írásunkat.)

A holland intézményi befektetők eddig jobbára elkerülték a magyar tőkepiacot. A Budapesti Értéktőzsdén tevékenykedő Donau Fonds, a Delta Lloyds Bank érdekeltsége e tekintetben úttörő szerepet vállalt magára. Folyamatosan erősödik az ABN-AMRO Bank, valamint az ING Bank magyarországi brókercégeinek tevékenysége, továbbá együttműködés van előkészületben a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank és a legnagyobb holland nyugdíjbiztosító, a milliárdos alapokat kezelő ABP között.

A hágai kereskedelmi kirendeltség munkatársai figyelemre méltónak tartják, hogy a holland érdeklődés – a gazdasági élet objektivitásait figyelembe véve – a mások által viszonylag elhanyagoltabb, kevésbé fejlett keleti, északi és déli országrészek iránt is jelentkezik. Mindebben fontos szerepet játszanak a két ország térségei, a regionális kamarák, egyéb oszakmai szervezetek között létrejött és egyre fejlődő kapcsolatok. Alkalmasint a holland tőke sokoldalú és jelentős részvétele a magyar gazdaságban, egyértelmű jele annak, hogy a holland cégek tartós ittlétre rendezkedtek be, azaz a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére alapvetően bíznak a magyar gazdaság jövőjében – állapítják meg a kirendeltségen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.