Gazdaság

Következtetések és fejlesztési javaslatok

admin
admin

1996. 05. 15. 00:00

1. A PHARE-segély marginális szerepet játszik az ország külső forrásigény-szükségletének kielégítésében: a rendszerváltás óta odaítélt PHARE-segélyek ugyanis a Magyarországnak felajánlott bi- és multilaterális segélyeknek mindössze 4,3 százalékát tették ki.

2. A beáramlott PHARE-segélyek jelentős éves fluktuációt mutatnak, ráadásul összegük az idő előrehaladtával és a recipiensek számának növekedésével csökken. Kihasználtságuk mintegy 2/3-os, jellemzőjük a rövid lejárat, a projektekhez való kötöttség, valamint a technikai segítségnyújtás dominan-ciája.

3. A PHARE-segélyeken belül az agrárgazdaság 13,6 százalékos részarányt képviselt az 1990 és 1994 közötti időszakban, s 15,3 százalékosat fog képviselni az 1995 és 1999 közötti időszakban. A részarány-növekedés azonban nem azt jelenti, hogy az EU növekvő jelentőséget tulajdonít a magyar agrárgazdaság támogatásának, hanem azt, hogy a Magyarország rendelkezésére bocsátott összes PHARE-segély csökkenésénél kevésbé meredeken esik az agrárszektorra fordítható.

4. Az agrársegélyezés legfőbb célterületei azok voltak, illetve maradtak, amelyek nemcsak a donor, de az EU érdekeit is szolgálják, vagyis a növény és állategészségügy, a földhivatali nyilvántartás, az agrárfinanszírozás, a szerkezeti átalakulás és legújabban az agrárharmonizáció.

5. A segélyezés módja – nevezetesen a technikai segélyezés dominanciája és eszközszállításnál az EU-beli, illetve EU-eredetű cégek jelentős szerepe – ugyancsak a donor érdekeit szolgálta, és jelentős erőforrás-visszaáramlást eredményezett.

6. Habár az 1995 és 1999 közötti időszakban némileg változni fog a PHARE-segélyezés rendszere (középtávú segélyezés, decentralizált segélyadminisztráció, társfinanszírozási lehetőség), a segélyezés filozófiája, célja és módszere aligha fog gyökeresen megváltozni. Mind a segély összegét, mind a segélyezés célterületeit és azok elérésének módját – a látszólagos egyeztetések ellenére is – alapvetően a donor érdekei fogják meghatározni.

7. Következésképpen a recipiensek manőverezési lehetősége igen korlátozott. Sem a segélyek nagyságát, sem a nyújtott segélyek feltételeit nem tudják érdemben befolyásolni. Ugyanakkor meg kell próbálni a korábbi időszaknál aktívabb segélystratégiát folytatni: a beáramló segélyeket a recipiensek által prioritásnak tartott területek felé terelni, a segélyek kihasználásának mértékét növelni, a segélyezés bürokráciáját és adminisztrációját mérsékelni, a magyar részvétel (beszállítás, szakértés) arányát emelni, a technikai segélynyújtás, szakértőküldés, tanácsadás részarányát csökkenteni, illetve technikai segítségnyújtás esetén a magyar szakértők alkalmazását, a külföldiek hazaiakkal való kiváltását szorgalmazni, a külföldi és a hazai szakértők legalább “egyenlő elbánását” megvalósítani (de még az is elképzelhető, hogy külföldi szakértőt csak abban az esetben lehessen alkalmazni, ha hasonló képzettségű magyar nem áll rendelkezésre), a közvetlen projekt- és beruházás-finanszírozás részarányát növelni, és a segély-vissza-áramlás mértékét csökkenteni.

8. Szükséges lenne, hogy átfogó képpel rendelkezzünk az eddig befolyt segélyekről, azok tényleges felhasználásáról és objektív képünk legyünk a segélyek hatásáról. Az eddig készült hatáselemzéseket külföldi szakértőcégek ugyancsak külföldi szakértők, illetve nemzetközi szervezetek (OECD, Világbank, EU) tanulmányaira támaszkodva végezték a PHARE megbízásából.

9. Ahhoz, hogy Magyarország aktívabb segélystratégiát tudjon folytatni, mindenekelőtt koherens gazdaságstratégiával kell rendelkeznie. Ebből kell ugyanis kiderülni, hogy a magyar gazdaságvezetés milyen szerepet szán a külföldi segélyeknek, mely területek fejlesztését tartja prioritásnak, s mely területeken és milyen feltételek mellett ítéli kedvezőnek, kívánatosnak a külföldi segély beáramlását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.