Gazdaság

BEVALLÁS ELŐTT – Pénzkímélő praktikák

Néhány jó tanács, praktikus ötlet még a legkiválóbb gazdasági vezetőknek is mindig jól jön. A társasági adóbevallás idején néhány fontos tudnivalóra, törvényszegéssel nem járó “praktikára” hívja fel a figyelmet alábbi írásában a neves adótanácsadó.

Az éves beszámolót letétbe kell helyezni. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet módosító 1995. évi LXII. törvény 15. paragrafusa szerint a letétbe helyezendő éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát a cégbíróságon kívül az Igazságügyi Minisztériumnál is letétbe kell helyezni. Az Igazságügyi Minisztériumban a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (1371 Budapest, Pf. 482.) fogadja a letétbe helyezendő éves beszámolókat vagy egyszerűsített mérlegeket.

Fontos tudni azt is, hogy kiknek kötelező mérlegkonszolidációt végrehajtani. A számviteli törvény mérlegkonszolidációra vonatkozó átmeneti rendelkezése utoljára az 1995. évre érvényes. E szerint az 1995-ös évről csak akkor kell konszolidált éves beszámolót készíteni, ha az alábbi három mutató közül kettő meghaladja a következő határértékeket:

– a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,

– az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,

– a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

1995-ben a társasági adó kulcsát 18 százalékra mérsékelték, azonban bevezették a 23 százalékos kiegészítő adó intézményét. Az adókedvezmények igénybevehetőségi szabályait is e szerint korrigálták.

A pozitív adóalap 18 százalékának, vagyis a számított adó mértékéig vehet igénybe adókedvezményt az az adóalany, amely a külföldi részvételű gazdasági társaságokat megillető 100 százalékos adókedvezményben vagy a kiemelt vállalkozások 100 százalékos adókedvezményében részesült a kormány egyedi döntése alapján.

Ezek a vállalkozások tehát a 18 százalékos kulccsal számított társasági adójukat az adókedvezményük miatt lenullázhatják, azonban a 23 százalékos kiegészítő adót a jogszabályi feltételek fennállása esetén nekik is meg kell fizetniük. (Az Alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntése miatt ez a szabály rövidesen változni fog. – a szerk.)

Az összes többi adókedvezmény – az off-shore cégeket kivéve, mert rájuk egyéb szabályok érvényesek – együttesen is legfeljebb csak a 18 százalékos kulccsal számított társasági adó 70 százalékáig vehető igénybe.

Ilyen adókedvezmény például a külföldi részvételű gazdasági társaságok – korábbi – 60 százalékos adókedvezménye. Azonban a 18 százalékos számított adónak nem a 60 százaléka, hanem legfeljebb a 20 százaléka vehető figyelembe adókedvezményként azoknál az adózóknál, akik korábban 60 százalékos mértékű kedvezményre szereztek jogosultságot.

A struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezményt szintén legfeljebb csak a 18 százalékos kulccsal számított társasági adó 70 százalékáig lehet igénybe venni. Ez a szabály érvényes a kiemelt térségben székhellyel vagy bejelentett telephellyel rendelkező adóalanyok ott üzembe helyezett gépeinek 6 százalékos mértékű adókedvezményére is.

Az off-shore cégek helyzete speciális, mert ők a 85 százalékos adókedvezményüket a számított és a kiegészítő adó együttes összegéből érvényesíthetik.

Vannak olyan adókedvezmények is, amelyeket az 1995. évre vonatkozó társasági adótörvény nem említ, de hatályban vannak még. Így például a szövetkezetek kárpótlási utalványok miatti adókedvezménye. Ennek az a lényege, hogy a szövetkezetek 1994-ben a kárpótlási utalványokért eladott termőföld tényleges árának megfelelő összegű adókedvezményt vehettek igénybe, ha a kárpótlási utalványokat ingyen átadták a területi kárrendezési hivataloknak.

Amennyiben az 1994. évi számított társasági adó nem fedezte a kedvezményt, az a következő 5 év (benne az 1995. év is!) adójából is visszatartható. 1995-től azonban csak akkor van mód erre az adólevonásra, ha az utalványokat 1994. december 31-ig átadta a szövetkezet a területi kárrendezési hivatalnak. (Erre a kedvezményre nem vonatkozik a 70 százalékos korlát!)

Nagyvállalkozások adókedvezményt kaphattak 1994-ben a kormány egyedi engedélye alapján, legfeljebb 10 évre. Az első 5 évben az adó 100 százalékát, a másik 5 évben az adó 60 százalékát nem kell megfizetni. Az adókedvezményt azok kaphatták, akiknél az alapítói vagyon legalább 500 millió forint, a vállalt beruházás értéke legalább 200 millió forint, aminek az eredményeként

– az éves árbevétel több mint fele környezetbarát termékek előállításából származik

– vagy olyan termék értékesítéséből, amit korszerű technológiával és/vagy tudományos kutatás felhasználásával hoznak létre és/vagy

– az export árbevételt növeli vagy új munkahelyet teremt.

Amennyiben egy kft.-ből egy vagy több tag kiválik, a törzstőkerészen kívül kivitt vagyonrészeket (gépek, anyagok, pénzeszközök stb.) célszerű osztalékként felfogni és leadózni. (Ezek ugyanis a bevitt vagyon hozadékai.) E szerint a cég 23 százalékos kiegészítő adót fizet a kivitt vagyonrészek után, a magánszemélyt pedig 10 százalékos mértékű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli.

A kapcsolt vállalkozáshoz fűződő esetleges hátrányos jogkövetkezmények úgy védhetők ki, hogy az egyébként kapcsolt vállalkozásnak számító két cég közé egy harmadik (stróman) céget iktatunk be, mert a társasági adótörvény szerint csak szerződéses kapcsolatban lévő cégek között lehet kapcsolt vállalkozás.

A reprezentációs költségeket csökkenteni lehet, ha az üzleti partnereket és (a cég dolgozóit) árumintákkal és reklámtárgyakkal látjuk el, nem pedig a reprezentációs költségek terhére finanszírozott ajándékokkal. A reklámcélú kifizetések ugyanis korlátozás nélkül elszámolhatók költségként, illetve ráfordításként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik