Gazdaság

BÁT-KÖZGYŰLÉS ELŐTT – Hozza a formáját

admin
admin

1996. 05. 15. 00:00

Mindenekelőtt a pénzügyi termékeknek köszönhetően számolhat be sikeres évzárásról a Budapesti Árutőzsde vezetősége a társaság jövő heti éves közgyűlésén. Bár az “igazi” áruk közül a hús szekciója még mindig pang, s csupán a gabonapiac mutatja az élénkülés jeleit, a cél nem változott: néhány éven belül a közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó árutőzsdéjévé válni, elsősorban a régóta dédelgetett közép-európai olajkontraktus bevezetésére vonatkozó tervek megvalósításával.

A május 22-én évi rendes közgyűlését tartó Budapesti Árutőzsde (BÁT) hivatalosan csupán 1994 őszén, az Árutőzsdéről szóló 1994. évi 39. törvény megjelenését követően alakult meg. Elődjének, az Árutőzsde Kft.-nek köszönhetően azonban akkorra már ötéves tapasztalat állt mögötte. Nemzetközi kapcsolatai átnyúltak az Atlanti-óceánon, partnerei közé tartozott a világ két legnagyobb árutőzsdéje, a CBOT és a CME. Olyannyira, hogy e két chicagói óriás vezetői néhány évvel ezelőtt éppen Budapesten szerveztek “történelmi jelentőségű” találkozót.

A budapesti kistestvér termékei között a hús- és a gabonafélék mellett hamarosan megjelentek a legfontosabb devizák. Alkalmasint ez utóbbiak sikerét jelzi, hogy az 1993-ban elindított pénzügyi szekció a következő évben már a BÁT legnagyobb forgalmú piacának bizonyult, jelenlegi adásvételi adatai pedig messze meghaladják az újabban szintén az élénkülés jeleit mutató gabonaszekcióét, a még mindig csak vegetáló hússzekcióról nem is beszélve.

A nemzetközi árutőzsdék világát ismerők számára ez persze nem jelent különösebb meglepetést, hiszen a határidős árupiacokon forgalmazott tíz legkeresettebb cikk sorában a hagyományos áruk közül ma egyedül az olaj szerepel. A többi kilenc viszont kivétel nélkül pénzügyi termék: kamat- vagy devizakontraktus.

Az utóbbiak, a devizatermékek az igazi sztárjai a magyar árutőzsdének is. E piac 1993 tavaszán indult, a márkával és a dollárral, majd a sorozatos – és akkor még kiszámíthatatlan – forint-leértékelésekkel kapcsolatos spekulációk miatt viszonylag gyorsan megerősödött. A következő bevezetett deviza a jen volt, tavaly ősszel pedig az ecu következett. Idén februárban jött a líra és a font, május közepén pedig, ha minden jól megy, már a svájci frank is gazdát cserélhet.

Az új bevezetések szinte kivétel nélkül sikeresnek bizonyultak (bár a font egyelőre gyengélkedik, mindössze negyedéves kereskedési múltjára tekintettel azonban ez még semmit nem jelent). A BÁT-on nagy népszerűségnek örvendő “kosár-eladás” esetében a befektetők a keresztárfolyam-változások kockázatait küszöbölik ki a Magyar Nemzeti Bank valutakosarával azonos arányú ecu- és dollár-ügyletekkel. A valutakosárban nem szereplő devizák – a jen vagy a líra – azért vonzóak, mert a kamatparitás elve alapján meghatározott határidős árfolyamok eltérnek a leértékelési várakozásokból számíthatótól.

Az árutőzsdei ügyletekben a tőzsdén kívüli kihelyezéseik kockázatát a BÁT-on lefedező kereskedelmi bankok játsszák a vezető szerepét. Keresztesi Szergej, a BÁT tanácsának elnöke szerint a bankok forrásgazdálkodásában ma már olyan jelentős szerepet játszik a BÁT, hogy azt a pénzügyi kormányzat is figyelembe veszi a költségvetés finanszírozásának megtervezésekor.

Az egy évvel ezelőtti közgyűlés olyan rövid távú stratégiai terv kidolgozásával bízta meg a tőzsdetanácsot, melynek legfontosabb célja – az elnök szerint – a BÁT regionális jelentőségének növelése. A forintalapú – vagyis tényleges devizaforgalommal nem járó, hanem csupán az árfolyam-különbözetek forintbeli kiegyenlítését jelentő – devizakontraktusokat külföldiek nem használhatják. Regionális szerepre nem is ezek segítségével kíván szert tenni a BÁT, hanem egy régóta dédelgetett terv megvalósításával, ami nem más, mint egy közép-európai olajkontraktus kialakítása.

Az olaj, mint már szó volt róla, a nemzetközi piacokon egyike a legkeresettebb árutőzsdei termékeknek. A világ két legnagyobb olajtőzsdéje a New York-i és a londoni. Európában a londoni piacnak, pontosabban az ott alkalmazott “brent” kontraktusnak van meghatározó szerepe, ami azonban nem a volt szovjet területekről származó, hanem az északi-tengeri kőolaj forgalmazására épül. A kettő minősége eltér egymástól, és különbözik a szállítás módja is.

Budapest – vélik többen is – (százhalombattai teljesítési ponttal például) ideális helye lehetne egy, a térségben használt orosz olajra épülő közép-európai olajtőzsdének. A délszláv háború véget ért, az Adria-vezeték pedig alkalmas lenne az alternatív beszerzési lehetőségek biztosítására is. A legfontosabb piaci szereplők nélkül azonban a tervet nem lehet megvalósítani, a Mol pedig egyelőre nem sok érdeklődést mutat iránta. Keresztesi Szergej szerint rontja a megvalósítási esélyeket, hogy mára a térség valamennyi országában a korábbi monopolhelyzetű olajcégek pozíciói erősödtek meg, nekik pedig nem feltétlenül érdekük egy nyílt, mindenki számára hozzáférhető piac létrehozása.

Nem csak az olajpiac létrehozására koncentrálnak azonban mostanában a BÁT-on, hanem két tőzsdei kontraktust is kidolgoztak például a gabonaexport-engedélyezési kvóták nyilvános forgalmazására. Bevezetésükre viszont – mivel a tőzsdén kívül már megkezdődött az engedélyek kereskedése – az idén már valószínűleg nem kerül sor. Ugyanez a helyzet a régóta bevezetni tervezett eurobúza-kontraktussal is: a magyar szabványnál gyengébb minőségű, ugyanakkor részfizetési lehetőséget is magában foglaló kontraktus ügyében a tőzsdetagoknak nem sikerült még megegyezésre jutniuk egymással, így várhatóan ez is csak jövőre jelenhet már meg a tőzsdei termékek között.

Eurobúza ide, olajtőzsde oda, az árutőzsde tagjainak minden okuk megvan az elégedettségre. A BÁT tavalyi adózott eredménye meghaladja a 117 millió forintot, az 1994-ben még 210 millió forinton nyilvántartott saját vagyon pedig az év végére elérte a 366 milliót. A tőzsdének fizetett jutalékok ugyanakkor csökkentek, ami a befektetők kedvezőbb jövedelmi pozíciója miatt növeli a határidős piac versenyképességét is.

Keresztesi Szergej szerint egy átlagos magyar cégnek a magas banki jutalékok miatt érdemesebb a BÁT-on bonyolítania devizaügyleteit, mintsem a bankközi piacot választania. A tőzsde forgalma a legnagyobb cégek igényeinek kielégítését is lehetővé teszi – állítja az elnök -, amit az is mutat, hogy az ÁPV Rt. tavalyi (igaz, utóbb visszavont) százmillió dolláros megbízásának teljesítésére öt árutőzsdei cég is jelentkezett.

A szakirodalom szerint az árutőzsdék ötödik életévükben ugrásszerűen kezdenek el növekedni. A BÁT, úgy tűnik, tartja magát a tankönyvi logikához.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.