A hazai irodabútor-vásárlás évente 4-4,5 milliárd forint értékűre tehető, becsülhetően fele-fele arányban kerülnek a vevőkhöz importból, illetve hazai gyártásból eredő bútorok.
Tíz évvel ezelőtt egy külföldi szakértő azt jövendölte, hogy az évszázad végére az összes foglalkoztatottak kétharmada irodában vagy irodaszerű munkahelyen dolgozik majd. A fejlett országok közelednek is ehhez az arányhoz. Az iroda fogalma egyébként mostanság épp változóban, úgyis mondhatnánk mozgásban van. A hagyományos funkciók egyre kevésbé kötődnek ahhoz az egy íróasztalhoz, ahhoz az egy szobához, amit munkahelyünknek, irodánknak mondhatunk. A mobilitás az üzleti életben követelmény lett, így hát az iroda egykor helyhez kötött felszerelésének egyes darabjait lakója gyakorta magával hurcolja, igaz ez a telefonra, a táskaszámítógépre, a CD-n tárolt iratanyagra egyaránt. Ugyanakkor érzékelhető az ezzel ellentétes folyamat is: egyre kevesebbszer kell elhagyni a munkahelyünket, a kommunikációs eszközök olyan fejletté váltak (elektronikus levelezés, adat- és képátviteli rendszerek, videokonferencia, munkacsoport-szoftverek stb.), hogy elektronikus úton a világ különböző részein dolgozókból is jól együttműködő team szervezhető.
Hatással az üzletmenetre
Ma már a hazai vállalkozások is egyre több gondot fordítanak az irodák berendezésére és felszerelésére. Nemcsak funkcionális szempontból, hanem esztétikailag, ergonómiailag is. Hiszen az üzletmenet, lévén, hogy emberek csinálják, nemcsak gazdasági paramétereken múlik. Egy korszerű irodai munkahely megteremtése nem kevés pénzbe kerül. A jó minőségű irodabútor elég drága, csak egyetlen személynek elegendő székre, asztalra, fiókokra, polcokra százezreket költhetünk. Ehhez jön még a négyzetméterek bérleti vagy fenntartási díja. Nem csoda, ha e terület szaklapjaiban gyakran szerepelnek költségszámítások arról, hogy racionális felépítésű, modulrendszerű, variálható bútorokkal hogyan takaríthatók meg értékes négyzetméterek, éspedig nem a kényelem rovására. A team-elvű, egyterű iroda megfelelő bútorokkal, tárolóeszközökkel, térelválasztókkal berendezve a térmegtakarítás mellett kommunikációs előnyöket is ad, amely hozzájárul a hatékonyabb munkavégzéshez.
Változik az irattárolás
A tavalyi hazai irodabútor-vásárlások értéke – hivatalos adatok híján szakértői becslésekre támaszkodva – 4-4,5 milliárd forintra tehető. Ennek mintegy fele hazai gyártósorokon készített bútorokból származik – a két legnagyobb gyártó a székesfehérvári Garzon és a soproni Falco – , másik fele importból, leginkább a bútorgyártó nagyhatalomnak számító Németországból és Olaszországból. A szakértők szerint a hazai irodabútor-piacon némiképp más a kereslet összetétele, mint a lakossági bútoroknál. A nagyon olcsó, nagyon gyenge minőségű áruért nem tolonganak, legtöbben a közepes árkategóriájú termékek közül választanak – a hazai gyártású irodabútorok többsége ide sorolható – , de viszonylag sokan keresik az elegáns, különleges műszaki megoldású berendezéseket is, borsos áruk ellenére. Azon vállalkozások számára, amelyek nem luxus-színvonalon, ám mégis praktikusan és harmonikusan szeretnék berendezni irodáikat, vásárlási tanácsként leginkább azt ajánlják, hogy a bútorcsaládok valamelyike közül válasszanak, így biztos a rendszer egyes elemei közötti illeszkedés, egyszerű a későbbi bővítés, illetve a gyakori költözködéskor az átrendezés.
A számítástechnikai és telekommunikációs eszközök elterjedése miatt új funkcióknak is meg kell felelniük a bútoroknak. Egy íróasztaltól például ma már elemi elvárás, hogy legyen kábelcsatornája, amelyben a zsinórok sokasága vezethető és eltüntethető. Mások lettek az irattárolás, iratkezelés, archiválás körülményei is, a mikrofilmek, mágneslemezek, CD-k más tárolási közeget igényelnek, mint a papírok. A számítógéppel dolgozók még inkább igénylik az egyéni alkatuknak, szokásaiknak megfelelő egészséges irodai környezet megteremtését, a legtöbb probléma talán a képernyős berendezések rossz elhelyezéséből, rossz megvilágítási és fűtési/légkondicionálási megoldásokból adódik.
Divatról divatra
Az irodabútor-divat egyébként éppúgy változik, ha nem is évszakonként, mint az öltözködés divatja. Szakkiállításokon mindig láthatók a modern, esetenként merész megoldások, szakértő szemnek felismerhető az egyéni motívumokat alkalmazó neves tervezők keze nyoma, a formatervezők alkotásaikhoz nemegyszer a dolgozó ember lelkéről szóló filozófiát is rendelnek, s igazuk is van. A környezetet kímélő anyagok alkalmazása, a természetes anyagok újra-felfedezése szintén megfigyelhető folyamatok, amelyek azonban ma még csak ritkán jellemzőek a nagy sorozatban készített bútorokra.
