Gyakorlatilag nincs ma hiánycikk az építőanyag-kereskedelemben. Ám, hogy az iparág fejlődése merre tart, azt – csakúgy, mint az építési-szerelési munkáknál – elsősorban a megkezdett hazai infrastruktúra-fejlesztések határozzák meg.
Az építőanyagok iránti kereslet összességében várhatóan növekszik, ám ezen belül anyagféleségenként jelentősek a különbségek. Az út-, vasút- és az önkormányzati fejlesztések várhatóan növelik például a keresletet a kő- és kavicsbányászatban, a cement- és mésziparban, mely a jelenlegi termelési szint 50-60 százalékos emelkedését eredményezheti az évtized végére. Hasonló igénynövekedés valószínűsíthető 2000-ig a tégla- és cserépiparban, továbbá a burkolólap (csempe, padlóburkoló), szaniter áruk, valamint a nyílászárók területén. Ezt egyrészt a lakásépítés 1996-os mélypontról való várható kimozdulása, illetve az igen nagyszámú és leromlott lakásállomány felújítási és bővítési igénye vetíti előre. A vállalkozói szféra (elsősorban a kis- és középvállalkozások) kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari beruházásai (új építés, fenntartás, korszerűsítés) szintén növelik a keresletet az olcsóbb, de megfelelő minőségű tömeganyagok iránt.
Környezetkímélő pala
Ami pedig egyes fontosabb építési anyagok várható piacát illeti: a falazóanyag-gyártásban az égetett tégla részaránya valószínűleg a következő négy évben csökken. A termékösszetétel az igényesebb (nagy üregtérfogatú és speciális téglatermékek, homlokzati-, falburkoló téglák) termékek javára változik. Ennek mértéke azonban függ az egyéb szerkezeti anyagok (beton-, fa-, fém-, műanyag-, gipszipar termékei és ezek kombinációi) piaci térhódításától. Az azbesztcement-iparban a síkpalánál már megtörtént, a hullámpalánál várhatóan 1997-ig váltják ki az azbesztet a környezetre és az egészségre nem káros szálas anyagokkal. A magastetős építés jellemzővé válásával a tetőfedő anyagok termékösszetételében várható a betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb tetőfedő anyagok további térhódítása. A cementgyártásban nő a tiszta portland-cement aránya. A betonelem-gyártásban új profilként beindul a polimer betonok gyártása, részben épületgépészeti, szerkezeti anyagként, részben javítási célokra.
Mindent gipszből
A finomkerámia-iparban a kerámia burkolóanyagok és szaniter áruk, a háztartási edények választéka jelentősen bővül. Az üvegiparban már megtörtént a float üveggyártásra való teljes átállás. Az erőművi melléktermékként évente előállítható több mint 2 millió tonna gipsz építési célú alkalmazásával (álmennyezet, válaszfal stb.) pedig az építőanyag-ipar új alapanyagbázisa és termelési ága lehet a gipszipar.
Összességében az építőanyag-ipar termelése, igazodva az építőipar igényeihez, 1996-97-ben évi átlagban 4-6 százalékkal nőhet, majd ezt követően évi 6-9 százalékos átlagos növekedés prognosztizálható.
