Gazdaság

MEGYEI BONTÁSÚ GDP – Számszerűsített aránytalanságok

admin
admin

1996. 05. 01. 00:00

A Magyarország területi egyenlőtlenségeiről kialakult közvélekedést igazolta vissza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) üdvös próbálkozása, amellyel a bruttó hazai termék (GDP) megyénkénti megoszlására igyekezett becsléseket adni.

Amegyénkénti GDP-alakulás-ról múlt héten nyilvánosságra hozott KSH-statisztika hangsúlyozottan közelítő értékeket tartalmaz, ám a fejlettségi különbségek nagyságrendjét, a régiók közti arányokat ezek is jól érzékeltetik.

A GDP a vizsgált 1994-es évben Magyarországon 4364,8 milliárd forintra rúgott – ez egy főre vetítve 425 ezer forintnak felel meg. (Kiegészítésül: a KSH előzetes számításai szerint tavaly a bruttó hazai termék folyó áron számítva elérte az 5500 milliárd forintot.) A hivatal szakemberei, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, a megyékre jutó GDP összegét az adott térségekben működő gazdasági egységek által előállított (ágazatok, illetve szektorok szerint differenciált) bruttó hozzáadott értékek összegeként határozták meg (az abszolút számokat és a megyék egy főre jutó GDP alapján számított sorrendjét lásd a mellékelt térképen). Egy efféle kalkuláció természetesen számos módszertani problémát vet fel; s itt nem csak a gyakorta kétes megbízhatóságú adatforrásokra kell gondolni, hanem például arra is, hogy a nagyvárosok, amelyek nagyszámú ingázót vonzanak, agglomerációjuknál általában magasabb GDP-t tudnak felmutatni, ami ugyancsak torzíthatja az arányokat. Mindez persze aligha kérdőjelezi meg a tényt, hogy az egy főre jutó GDP nálunk Budapesten a legmagasabb: a szóban forgó KSH-becslésben szereplő 767 ezer forintos szám 70 százalékkal magasabb, mint a második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyéé, ahol 449 ezer forintot regisztráltak. Ezen utóbbin kívül egyébként egyedül Vas megye (447 ezer forint) haladja meg az országos egy főre jutó átlagot. (A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg mindössze 252 ezer forintos egy főre jutó GDP-vel rendelkezik.)

Alighanem korrektebb képet kapunk azonban a megyéket illetően, ha pozíciójukat a főváros nélkül, csupán a 19 mikrorégió átlagának százalékában szemléljük. Eszerint mindkét előbbi élenjáró megye 130 százalékos teljesítményt mutat, de további hét társuk is átlagos vagy afeletti mutatóval bír (lásd a térképet). A “középszinttől” Békés (100 százalék), Baranya és Hajdú-Bihar (egyaránt 103 százalék) tér el a legkevésbé, míg Fejér (119 százalék), Csongrád, Tolna és Zala (117-117 százalék) a jobb helyzetűek közé sorolható. A leszakadók köre ugyancsak viszonylag egyértelműen kirajzolódik: Szabolcs-Szatmár-Bereg (73 százalék), Nógrád (77 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (86 százalék) és Heves (88 százalék) a megyei átlag kilenc tizedét sem éri el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.