Gazdaság

ANTIINFLÁCIÓS LÉPÉSEK – Leszorító hatás

A kormány április 18-ai ülésén döntött egy sor olyan intézkedésről, amelyek az árszínvonal-emelkedés kordában tartását célozzák. A havi adatok ismeretében a kabinet negyedévente visszatér a lehetséges antiinflációs intézkedésekre. Összeállításunkban az egyik “kiszemelt” intézmény, a Versenyhivatal lehetőségei felől érdeklődtünk, illetve független szakértők véleményét tudakoltuk a legutóbbi központi elhatározásokról.

A kormány antiinflációs gazdaságpolitikájának első lépéseiként megfogalmazott intézkedések között (összefoglalónkat lásd külön) a Versenyhivatal szerepének erősítése is helyet kapott. A hivatalban egyelőre még nem tudják, mi változhat ennek nyomán a munkájukban. Információink szerint várhatóan a parlament előtt lévő új versenytörvényhez nyújtanak majd be olyan módosító indítványt, amivel az intézmény újabb lehetőségeket kapna a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépésben. Ennek a módosításnak a végleges változata azonban még nem ismeretes, így a versenyfelügyelet vezetői nem nyilatkoznak.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatakor egyébként elvben már ma is megvan az a lehetősége a Versenyhivatalnak, hogy indokolatlanul magas áremelés esetén szankcionálja a piacon erőfölényben lévő vállalkozást. Ilyen tárgyú eljárásra azonban alig akad példa a felügyelet eddigi történetében. A kormány az árak kézbentartására megtehetné azt is, hogy egyes termékkörökre ismét bevezeti az ár-emelés előzetes bejelentési kötelezettségét. Ez azonban igen változékony állami magatartásra utalna, hiszen éppen az év elejétől szüntette meg ezt a kötelezettséget az érintett két utolsó termékre: a margarinra és az étolajra.

Az, hogy a decemberben mért infláció 20 százalék lesz, illetve az alá kerül, valószínűleg helytálló vélekedés – nyilatkozta lapunknak Oblath Gábor, a Kopint-Datorg szakértője. Az éves infláció azonban – a kutatóműhely prognózisának megfelelően – továbbra is 22-24 százalék körül várható. A most bejelentett intézkedéssorozat mindenesetre arra utal, hogy a kabinet minden alkalmat megpróbál megragadni az áremelkedések visszaszorítására, s ezzel a várakozásokat csökkenti. Oblath Gábor szerint kedvező fejlemény, hogy változtattak a stíluson: immár nem arról beszélnek, hogy nőttek a nominális bérek, hanem sokkal inkább arról, hogy mit cselekszik a kormány. Az energiaárak kordában tartása elengedhetetlen.

A “csomag” inkább hosszú távon fejtheti ki hatását, eredményei a jövő esztendőben mutatkoznak majd – véli Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatója. Ő sem látja úgy, hogy az általuk készített jelentésben az idei évre 24-25 százalékosra taksált inflációs prognózist a legutóbbi döntések fényében módosítani kellene. (Ebbe természetesen az is beleférhet, hogy az infláció decemberi mértéke – amint azt a pénzügyminiszter szeretné – 20 százalékos lesz.)

A Pénzügykutató Rt. kutatója, Petschnig Mária Zita a fentihez hasonló szintű, 24-25 százalék körüli éves inflációra számít. Szerinte az elhatározott intézkedéssorozat általános vonása, hogy a végeredményt kívánja befolyásolni, s nem azt az összetett folyamatot, ami az inflációt okozza. Például nem mutatkozik meg semmilyen szándék arra nézve, hogy keresleti oldalról korlátokat szabjon, nem kapnak ösztönzést a megtakarítások. Sőt, ezzel ellentétes tendenciák figyelhetők meg. Szerinte ez az esztendő is azt mutatja, hogy a kormány nem tud ellenállni a különböző csoportok nyomásának – az államháztartás reformja késik. Márpedig az inflációs várakozásokat csupán egy hiteles kormánypolitika képes lehűteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik