Gazdaság

RÉSZVÉNYCSERE – Korai lenne még a tőzsde?

admin
admin

1996. 04. 17. 00:00

Jó hír volt a kárpótlási jegytulajdonosoknak, hogy hosszabb szünet után ismét részvénycsere-akcióra került sor, és ezúttal az áramszolgáltatók részvényeit lehetett kárpótlási jegyért megkapni. Azok közül is elsőként a Démászét…

– Bár még pontosan nem tudjuk, hogy hány új részvényese van cégünknek, hiszen most zárult le a szétosztás ( április 5-én, a szerző), az máris tény, hogy a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. rendkívül sikeres privatizáción esett át – foglalta össze véleményét Nábráczky Péter, a Démász gazdasági igazgatója. Majd máris szolgál egy kis történelmi áttekintéssel – a közelmúltból. Ezek szerint a Démász a privatizáció előtti időszakban 50 százalékig a Magyar Villamos Művek tulajdonában volt, 48 százalékot birtokolt az ÁPV Rt., míg a fennmaradó rész, vagyis mindössze 2 százalék 41 olyan önkormányzat tulajdoni részét képezte, egy 1991-es törvény alapján, amelynek területén az áramszolgáltató vállalatnak ingatlana vagy valamilyen létesítménye volt.

De ez a tulajdonosi kör alaposan átformálódott…

– A dolgok mai állása szerint a legnagyobb részvényhányaddal az EDF (Electricité de France) rendelkezik – kezükben összpontosul 48 százalék. Az önkormányzatok (s immár a területünkön működő mind a 265 önkormányzatról van szó) 14 százalék részvényhez jutottak, 30 százalék az ÁPV Rt. tulajdona, s 8 százaléknyi részvényért futott be 35 ezer igénylés. Ez utóbbit említve hadd mondjam el, érdekes dolgot vettünk észre. A több tízezer részvényes közül mindössze 12 ezer járult ahhoz hozzá, hogy neve bekerüljön a részvénykönyvbe, pedig csak az vehet részt a közgyűlésen és juthat osztalékhoz, aki bejegyezteti magát.

Ön szerint van különösebb oka ennek a titkolózásnak?

– Megítélésem szerint leginkább a figyelmetlenség játszott közre, de az elképzelhető, hogy a csak rövid távra, s nagyobb összegért vásárlók talán az adóhatóság előli bújócska miatt választották ezt a megoldást. Persze az is egy variáció a sok lehetséges válasz közül, hogy a részvénytulajdonos attól fél, hogy közvetlen környezetéből vesz valaki tudomást olyan tranzakcióról, akit nagyon nem szeretne bevonni titkaiba. S nem utolsósorban azt sem hagyhatjuk számításon kívül, hogy a szakértő vásárlók pontosan tudják, hogy 1998-ig osztalékra úgysem számíthatnak.

Elmondása szerint a privatizáció sikeresen alakult a cég számára. Hallva az osztalékról elhangzottakat, nem kerülhető meg a kérdés: s mennyire volt jó bolt ez a részvényeseknek?

– Nézze, aki kárpótlási jegyét váltotta át Démász-részvényre, az rendkívül jól járt. Mert számoljunk csak: a kárpótlási jegyet olyan viszonyok között számították be 174 százalékon, amikor a szabadpiacon 18-20 százalékon lehetett csak eladni. Vagyis közel tízszeres értékhez jutott egy adott pillanatban a befektető. S már most hallottam olyat, hogy 36 százalékos áron vásárolnának Démász-részvényt. Vagyis röpke hetek alatt megduplázódott a befektetés. De természetesen senkinek sem ajánlanám az eladást, hiszen néhány éven belül sokszorosát kaphatja a most beígért vételárnak.

Azt mondta: néhány év múlva. De a részvényeseket, netán a vásárolni szándékozókat az érdekelné leginkább, hogy milyenek most a Démász anyagi kondíciói?

– Sajnos, az eddigi áremelések ellenére is csak azt tudjuk elérni, hogy nullszaldós évet zárjunk 1996-ban. Mert hiába jutottunk pluszbevételekhez, ezek nagyobb hányadát tovább kellett küldenünk az erőművekhez, s természetesen a mi költségeink is növekedtek. De a cégünk rendelkezik olyan alapokkal, hogy jövőre már nyereségbe forduljon tevékenységünk, így ’98 tavaszán, az esedékes közgyűlésen már érdemes lesz osztalék reményében részt venni. Idei közgyűlésünkre – amelyet egyébként május 29-én tartunk – sajnos nem hívogathatunk senkit osztalékkal kecsegtetve.

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy a Démász mikor méreti meg magát a tőzsdén. Gondoltak-e arra, hogy bevezetik cégüket?

– Erről a tulajdonosi kör dönt majd. Jelenleg nincs tudomásom arról, hogy a közeljövő tervei között ez szerepelne. De ha az én véleményemre kíváncsi, hát azt tanácsolnám tulajdonosainknak, hogy amíg nem vagyunk nyereségesek, nem tudunk osztalékot fizetni, addig nincs is értelme a tőzsdei szereplésnek, hiszen részvényeink garantáltan csak névérték alatt foroghatnának.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.