Gazdaság

A BÉT KÖZGYŰLÉSE – Önmozgásban

Az előzetes találgatásokkal szemben Járai Zsigmondot, a Magyar Hitel Bank vezérigazgatóját választotta a Tőzsdetanács elnökévé a Budapesti Értéktőzsde közgyűlése.

A múlt pénteken, Balatonfüreden megtartott rendes évi közgyűlésen három évre választották meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tisztségviselőit a brókercégek képviselői. Száz János, a Tőzsdetanács eddigi elnöke jó előre jelezte, hogy ezúttal nem kíván benevezni a vetélkedésbe. Az elnöki posztra két hivatalos jelölés érkezett: Bokros Lajos, korábbi tőzsde- és bankelnök, majd pénzügyminiszter; illetve Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója személyében. Az utóbbinál meglepetésnek számított, hogy elfogadta a jelölést, hiszen a korábbi jelzések ennek ellenkezőjére utaltak. Arra pedig még kevesebben számítottak, hogy az elnöki tisztet 1990 és 1995 között betöltő Bokros Lajos vesztesként kerül majd ki kettejük küzdelméből.

Igaz, ez csak a választás negyedik fordulójában következett be, amikor a volt pénzügyminiszter nagyvonalúan visszalépett előtte néhány szavazattal vezető riválisa javára (a tisztségviselők megválasztásához ugyanis kétharmados többség szükségeltetik).

A hírek szerint amíg Bokrost elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb, illetve kereskedelmi bankok tulajdonában lévő brókercégek támogatták, addig Járai inkább a kisebb társaságok számára tűnt elfogadhatónak. A jelöltek röviden ismertethették elképzeléseiket: a hírek szerint Bokros gyakorlatilag nem élt a lehetőséggel, Járai ellenben felvázolta programját, amely egy stratégiaformáló, a különböző fórumokon lobbyzó, a tőzsde működésével kapcsolatos operatív kérdésekbe csupán minimális beleszólást igénylő vezetési modell meghonosításán alapul. A banki tisztségét feladni nem kívánó MHB-vezér valamennyi napi ügyet a Tőzsdetitkárság feladatkörébe kíván utalni, ami segíthet elkerülni az esetleges hatásköri vitákat. Az viszont az MHB első emberének kizárólagos felelőssége lesz, hogy privatizáció előtt álló bankjának érdekképviseletét újdonsült szerepével összeegyeztesse.

Simor András, a Creditanstalt ügyvezető igazgatója szerint a Bokros kontra Járai kérdést végül a két jelölt egyike mellett sem elkötelezett cégek képviselői döntötték el, akik ez alkalommal egy kevésbé karizmatikus elnöki modellre adták a voksukat, amelyben a Tanács élén álló személy inkább elnököl, mint irányít. Véleménye szerint azonban ez távolról sem veszélyezteti a BÉT jövőjét, mivel a tőzsde mára “önjáró” szervezetté vált, amelynek alapvetően saját önmozgása szab irányt. A Tőzsdetanácsba választott szakemberek egyébként is garantálják a vezetés kellő aktivitását – véli az ügyvezető igazgató.

Közéjük tartozik Lotfi Farbod, az idén messze a legnagyobb tőzsdei forgalmat produkáló értékpapír-kereskedő cég, az ING Értékpapír Rt. első embere, aki – bár a legtőkeerősebb tőzsdei körökhöz tartozik – híre szerint a “kicsik” érdekeire is ügyel. Az elszámolóház élén álló – és szintén a Creditanstaltnál dolgozó – Lantos Csaba nélkül ma már nehezen képzelhető el Tőzsdetanács. Az értékpapírpiacon kulcsszerepet játszó MNB-t Czirják Sándor visszalépését követően Bodnár Zoltán képviseli a BÉT vezetésében – az ő bekerülése sem meglepetés.

A Dunainvest Tőzsdeügynökséget vezető – és az előző ciklusban a BÉT Felügyelő Bizottságában elnöklő – Debreczeni Kálmán több forduló utáni megválasztását elsősorban a kisebb brókercégek támogatták. “Járai Zsigmond programja elég meggyőző volt ahhoz, hogy ma optimistán várjam a folytatást” – mondja. Véleménye szerint a Tőzsdetanács legfontosabb feladata a korábbi vezetés által lefektetett stratégia részleteinek kidolgozása lesz. A bankok részleges visszatérésével és a háromszekciós (vállalati, állampapír és származékos részből álló) tőzsde működésével kapcsolatban még számos kérdés merül fel: egyebek mellett foglalkozni kell a jövőben a tőzsdei állampapír-kereskedelem megszervezésének és az egységes klíringtagság megbontásának az ügyével.

A közgyűlés határozott a brókercégek befizetési kötelezettségeinek emeléséről is: az éves tagsági díj 400 ezer forintra, az egyszeri szolgáltatási díj – az előterjesztésben szereplő kétmillióval szemben – egymillió forintra emelkedik. A tőzsdetagság (az egy brókercégre jutó tulajdonrész) értékét harmincmillió forintban határozta meg a közgyűlés.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik