Gazdaság

AZ IZRAELI GAZDASÁG – Minicsomag érkezik?

admin
admin

1996. 04. 03. 00:00

A választások közeledtével Izraelt a terrorizmus, a lét és nemlét problémái foglalkoztatják. A háttérben azonban komoly gazdasági-költségvetési gondok is meghúzódnak.

Simon Perez izraeli miniszterelnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fogadjon el egy gazdasági minicsomagtervet. A jegybank – a pénzügyminisztérium ellenkezésével szemben – folytatja kampányát a jövő évi költségvetés kiadásainak csökkentéséért – írja a Financial Times.

A jegybank arra figyelmeztet, hogy ha az 1996-os költségvetés kiadási oldalát nem mérséklik legalább 2 milliárd sékellel (642 millió dollár), akkor kevés remény marad a szigorú monetáris politika enyhítésére, amelynek következtében az elmúlt 12 hónap során a kamatlábak felszöktek és stabilan erős a sékel. A költségvetési kiadások lefaragása lejjebb vinné a kamatlábakat, és Izrael sávos árfolyamrendszerében magától leértékelődne a sékel.

Az elmúlt hetekben Perez több ízben tárgyalt Avraham Sochat pénzügyminiszterrel és Jacob Frenkel jegybanki kormányzóval, hogy megpróbálja áthidalni a bank és a kincstár között feszülő ellentéteket.

Perez, aki 1984-86 között miniszterelnökként már jelentős csökkentéseket hajtott végre, még nem kötelezte el kormányát a minicsomagterv mellett, de közgazdászkörök véleménye szerint a jegybank álláspontja felé hajlik, jóllehet a kiadásmérséklés a választás évében tovább csökkentheti a kormány politikai és érzelmi okokból már most is megtépázott támogatottságát. “A gazdaság némileg túlfűtött, és hűtésre van szükség – mondta Perez. – A szigorú politika végül is elnyeri az emberek támogatását, hiszen senki sem szereti, ha félrevezetik.”

Frenkel, a jegybank kormányzója már hónapok óta sürgeti a kiadások csökkentését, hiszen a gazdaság túlfűtöttségének jelei tartósnak bizonyultak: a folyó fizetési mérleg duzzadó hiánya és a költségvetési hiány jóval túl fogja lépni az előre jelzett arányt, a GDP 2,75 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya 1995-ben – még nem végleges adatok szerint – legalább 4 milliárd dollár a tavalyi 2,5 milliárddal szemben, és az 1996-os költségvetési hiány pedig a bevételek elmaradása miatt az előrejelzések szerint elérheti a GDP 4 százalékát is.

A jegybank már egy éve csak saját monetáris eszköztárát tudja használni a tavalyi 14,5 százalékos rekordinfláció elleni harcban. A küzdelem jórészt sikeres, hiszen az árak növekedését sikerült 8,5 százalékra leszorítani. A szigorú monetáris politika csak kevéssé érintette a gazdaságnövekedést: ennek a mértékét 1996-ra 6,8 százalékra prognosztizálják, míg az előző négy évben átlagosan 6 százalékos volt a növekedési ütem. Bár vannak jelei annak, hogy az utóbbi időben mérséklődtek az inflációs várakozások, a jegybank álláspontja szerint a folyó fizetési mérleg és a költségvetés deficitjének növekedése sürgős cselekvést igényel, mert növelni kell az állami szektor megtakarításait, és vissza kell fogni a keresleti nyomást.

A pénzügyminisztérium ezzel szemben harcosan ellenzi a kiadások csökkentését, s gyakran bírálja a jegybank szigorú monetáris politikáját. A termelők és az exportőrök a minisztériumot támogatják, de egyelőre eredménytelenül.

A minicsomagterv hírére a pénzügyi piacokon felszöktek a részvényárfolyamok, komoly kereslet mutatkozott a dollár iránt, s ezzel gyengült a sékel. Közgazdászok úgy vélik, hogy a kormány megvárja a költségvetés parlamenti elfogadását, mielőtt rászánná magát a költségcsökkentésre, amely elsősorban az utóbbi három évben felduzzasztott oktatási és a befektetés-ösztönzési kiadásokat fogja érinteni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.