Gazdaság

A KÜLKERESKEDELEM LIBERALIZÁLÁSÁNAK FOLYAMATA A RÉGIÓ EGYES ORSZÁGAIBAN

admin
admin

1996. 03. 27. 00:00

ALBÁNIA

1992 óta gyakorlatilag semmiféle mennyiségi megszorítást nem alkalmaz az importot, és csak nagyon keveset az exportot illetően. 1995 májusában a parlament elfogadta a legújabb vámtörvényt, amely három új vámtarifát léptetett életbe: 7 százalékot a nyersanyagokra, gépekre és felszerelésekre, amely cikkek azelőtt vámmentesek voltak; 25 százalékot a legtöbb fogyasztási cikkre; és 40 százalékot a luxuscikkekre.

BELARUSSZIA

1994 májusában Belarusszia nagyjából az oroszországival azonos módon egységesítette export- és importrendszerét, ennek eredményeképpen átlagban 15-20 százalékos vámokat állapítottak meg. 1995 januárjában az Oroszországból származó import vámját egy államközi egyezmény alapján megszüntették, ezt később Kazahsztánra is kiterjesztettek. Az exportvámokat és a nem tarifális szigorításokat 1995-ben eltörölték. Az önkényes árfolyamon történő előírt kötelező valutabeváltást 1995-ben megszüntették, de a devizaszabályok továbbra is akadályozzák a külkereskedelmet.

BULGÁRIA

1991-ben az importot jelentősen liberalizálták. Ugyanebben az évben elfogadtak egy egyszerűsített importvám táblázatot 5-től 40 százalékig terjedő vámtarifákkal, csekély mentességgel és viszonylag alacsony vámtarifaszórással. Egyetlen hivatalos importkvóta maradt meg csupán (a fagylalté). Az exportadókat és az export mennyiségi megszorításait a belföldi árak ellenőrzésének kiegészítéseképpen használják. 1994 közepén jelentősen megnövelték a gabonára és a napraforgóolajra kirótt exportadókat. A WTO-hoz történő csatlakozásra tett erőfeszítések azonban 1995-ben intenzívvé váltak, így fokozatos liberalizálódásra nyílik kilátás az Európai Unióval kötött társulási megállapodás keretein belül.

CSEHORSZÁG

1991-ben lényegében teljesen liberalizálták az import és export mennyiségi ellenőrzését. A Cseh Köztársaság nagyon liberális kereskedelmi rendszert alakított ki, az átlagos importvám 5 százalék, és semmiféle komolyabb adminisztrációs korlát nem áll a külkereskedelem előtt. 1995. február 1-jén a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióval kötött társulási megállapodás átmeneti változatát véglegesítették. 1994 decemberében a Cseh Köztársaság a WTO tagjává vált. Júniusban a kormány úgy döntött, hogy eltörli az ECU-ben könyvelt elszámolási számlát, amelyen keresztül 1993 elejétől kezdve bonyolította a Szlovák Köztársasággal való kereskedelmét.

ÉSZTORSZÁG

Gyakorlatilag minden, a külkereskedelemre vonatkozó megszorítást eltöröltek. Importvám csak a szőrmeárut (16 százalék), illetve a tengeri és közúti járműveket (10 százalék) sújtja. Az export ellenőrzését és az exportvámokat teljesen eltörölték, kivéve a kulturális értéket megtestesítő cikkekre vonatkozókat, ideértve a műtárgyakat és régiségeket. 1993-ban egyezményt kötöttek Oroszországgal a “legnagyobb kedvezmény elvének” érvényesítéséről, ennek ratifikációja azonban nem történt meg. 1994 közepétől kezdve Oroszország megkétszerezte az Észtországból érkező import vámtarifáját. 1995 júniusában aláírták a társulási megállapodást az Európai Unióval. E fejlemények feltehetőleg tovább siettetik majd azt a folyamatot, hogy Észtország Oroszország helyett inkább a Nyugat felé exportál majd.

KAZAHSZTÁN

1995 első felében jelentős kereskedelmi liberalizáció ment végbe, az exportkvóták eltörlését és a legtöbb import- és exportengedélyezés megszüntetését követően. Megszűnt az import- és exportvámok fizetése alóli mentesség. 1995 januárjában együttműködési egyezményt írtak alá az Európai Unióval, amelynek értelmében Kazahsztánnak lehetősége nyílik arra, hogy szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat létesítsen az elkövetkezendő tíz évben, és amely a “legnagyobb kedvezmény elve”-egyezményt is tartalmazza a kereskedelemre vonatkozóan. 1995 elején Kazahsztán kereskedelmi egyezményt írt alá Oroszországgal, amely nulla vámtarifát szab meg a két ország áruforgalmára.

KIRGÍZIA

1994 elején a kereskedelmi rendszert jelentősen liberalizálták. A meglévő import- és exportengedélyezési egyezményeket megszüntették, az exportadót pedig 1994 májusában 50 százalékról 9 százalékra csökkentették, 1995 májusában pedig tovább csökkentették 2 százalékra (a bőr- és szőrmeárukra vonatkozóan). A selyemgubóra átmeneti exportadót róttak ki 1995-ben. 1995 végére valamennyi exportadó eltörlésére kötelezettséget vállaltak. Az 1994 elején Kazahszánnal és Üzbegisztánnal kötött közös vámunió vámmentes importot tesz lehetővé ezen országok között. 1994 végén a differenciált vámrendszert felváltotta a valamennyi nem FÁK-országból importált árura kirótt, egységesen 10 százalékos vám.

LENGYELORSZÁG

1990-ben a kereskedelem legtöbb tarifális és nem tarifális akadályát felfüggesztették vagy jelentősen csökkentették, valamint megszűnt a külkereskedelem állami monopóliuma. 1991 közepén a vámtarifák az 1989-es 18,3 százalékról átlagosan 5,5 százalékra csökkentek. Az import- és exportengedélyezés csak korlátozott számú termékre maradt meg (cigaretták, tejtermékek, földgáz, petróleum és égetett szeszek). A kereskedelmi mérlegben mutatkozó súlyos romlást követően 1991 végén visszaállították a felfüggesztett importvámokat. Az átlagvámtarifa 1992-ben 18,4 százalékra nőtt, 1993-ban pedig 6 százalékos pótlékot róttak ki. 1992-ben és 1993-ban multilaterális kereskedelmi egyezmények jöttek létre az Európai Unióval, az EFTA-val és a CEFTA-val. 1995 januárjában az iparcikkekre kirótt átlagtarifát 9,3 százalékra csökkentették, az importvámpótlékot pedig 5 százalékra mérsékelték. 1995 májusában a mezőgazdasági importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat a GATT Uruguay-i fordulójának megfelelő vámtarifák váltották fel. 1995-ben Lengyelország a WTO tagja lett.

LETTORSZÁG

A többi balti államhoz hasonlóan a kereskedelmi rendszer itt továbbra is nagyon liberális. Az exportra, illetve importra kirótt mennyiségi korlátozásokat, csakúgy mint az exportvámokat, gyakorlatilag megszüntették. Az importvámok általában nagyon szerények (érték szerint 1 százalék a nyersanyagokra és alkatrészekre, a kész termékekre pedig a “legnagyobb kedvezmény elve” szerinti 15 százalék), kivéve a mezőgazdasági szektort, amelyet továbbra is a több mint 50 százalékos, termékenkénti vámtarifa véd. Lettország igen sikeresnek bizonyult abban, hogy exportját átirányítsa a nyugati piacra, ami 1995-ben a volt Szovjetunión kívülre szállított összes exportnak várhatóan eléri az 54 százalékát, szemben az 1993-as 46 százalékkal, illetve szemben az 1989-et megelőző majdnem teljes szovjet függőséggel. Az 1995 júniusában az Európai Unióval kötött társulási megállapodás, illetve az a tény, hogy idén várhatóan bekapcsolódik a WTO-ba, feltehetően még inkább segíti majd Lettországot abban, hogy beilleszkedjen a világgazdaságba.

LITVÁNIA

A külkereskedelem mentesült a nem tarifális korlátozásoktól. Az importvámok általában mérsékeltek. 1994 közepétől kezdve tovább csökkentették az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó importvámokat. Elhalasztották a néhány fennmaradt exportkorlátozás eltörlését. 1995 júniusában társulási megállapodást kötöttek az Európai Unióval.

MACEDÓNIA

Az összes importkategóriába tartozó árucikk mindössze 2 százalékát érintik mennyiségi importkorlátozások (többek között a vegyi árukat, az acél- és néhány élelmiszerterméket). 1994-ben átlagosan 9,5 százalékos vámtarifákat róttak ki.

MAGYARORSZÁG

A szabadkereskedelmet fokozatosan vezették be. 1989-ben az engedélyezési követelményeket és kvótákat az importáruk 40 százalékára eltörölték (az 1988-ban megállapított értékek alapján). Ezt az arányt 1990-ben 65 százalékra, 1991-ben 90 százalékra emelték, 1994-ben pedig az arány megállt 92 százalékon. Bizonyos fogyasztási cikkek importját az úgynevezett “globálkvóta” szabályozza, amely mintegy 20 termékcsoportra vonatkozik, külön-külön plafonnal. Egyes ipari, illetve “érzékeny” terméket (például a textilárukat és a mezőgazdasági árucikkeket) alapvetően továbbra is az importvámok védik. E vámtarifák közül némelyeket az Európai Unióval folytatott kereskedelem céljából vezetik be, Magyarország társulási megállapodásának megfelelően. Magyarország 1994 decemberében lett tagja a WTO-nak. 1995. március 20-án Magyarország minden egyes árucikkre 8 százalékos importpótlékot rótt ki, az elsődleges energiahordozókat és a beruházásokhoz szállított gépeket kivéve. A vámpótlékot 1997 első felétől kezdve szüntetik meg. Az új GATT-egyezmény értelmében Magyarország 1995 januárjában eltörölte a mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat. Az erre való felkészülés értelmében Magyarország 1994 novemberében 37 százalékra emelte az átlagos mezőgazdasági importvámot (az előző évben ez körülbelül 20 százalék volt).

MOLDÁVIA

A kereskedelem állami monopóliumát 1992-ben eltörölték. 1993 áprilisában az általánosított exportengedélyezési rendszert egy bizonyos korlátozó listával helyettesítették, amely főként a biztonsági, a kulturális és az orvosi termékekre vonatkozik. 1994 végére az exportkvótákat eltörölték, kivéve a gabonára és a gabonatermékekre vonatkozókat. Ugyanakkor leegyszerűsítették az engedélyezési eljárást. Az importrendszer lényegében korlátozás nélküli, noha a vámtarifák átlagszintje az átmeneti gazdaságú országok mércéjével mérve továbbra is magasnak mondható. 1994. november 28-án az Európai Unió és Moldávia kormánya partnerségi és együttműködési egyezményt írt alá. 1995. január 1-jén Moldávia legmagasabb vámtarifáját – csekély számú luxuscikket kivéve – 50 százalékra csökkentette. 1995 decemberére a kormány 20 százalékra kívánta csökkenteni a legmagasabb vámtarifát.

OROSZORSZÁG

1992-ben az import alapvetően mentesült az adminisztratív ellenőrzés alól. 1993-ban megszüntették az importtámogatás rendszerét. Az exportrendszert alapvetően liberalizálták 1994 első felében, minthogy az exportkvóta és az engedélyezési rendszer hatóköre erősen leszűkült, és az exportadókat is nagy mértékben csökkentették. Az exportkvóta-rendszert 1995 elején törölték el teljesen, amikor megszüntették az energiatermékekre vonatkozó kvótákat. Az exportadókat 1995 végére kívánják teljesen eltörölni. 1992-ben és 1993-ban rendkívül alacsonyak voltak az importvámok. Az 1994 júliusában és 1995 júniusában történt nagymértékű emelések révén az átlagos súlyozott vámtarifa- szint 12,7 százalékra emelkedett. Az egyéni vámtarifákra azonban 30 százalékos csúcsértéket rónak ki. A kormány a WTO szabályainak betartása érdekében elkötelezte magát arra, hogy a jövőben fokozatosan csökkenti az importvédelem mértékét. A FÁK-on belüli kereskedelmet továbbra is többféle adminisztratív korlát nehezíti. Oroszország egyezményt írt alá Belarussziával és Kazahsztánnal, melynek értelmében vámunióra lépnek.

ROMÁNIA

A legtöbb exportra és importra vonatkozó engedélyezési előírást 1992 májusában megszüntették, így a mennyiségi korlátozások már csak néhány, a közegészségüggyel vagy a közbiztonsággal kapcsolatos termékre vonatkoztak. Nincs exportvám, az importot pedig viszonylag liberálisan kezelik. Romániának az Európai Unióval kötött társulási megállapodása 1995. február 1-jén lépett hatályba. 1993 májusától kezdve érvényben volt egy átmeneti változat. Az egyezmény legfontosabb pontja annak rögzítése, hogy az 1993 májusától számított 10 éves periódus alatt Románia és az Európai Unió között az iparcikkekre szabadkereskedelem vonatkozik. Az egyezmény ezen része teljeskörűen működött az átmeneti változat idején is. Decemberben Románia tagja lett a WTO-nak.

SZLOVÁKIA

Az import és export mennyiségi ellenőrzését majdnem teljesen liberalizálták 1991-ben. Az átlagos importvám 6 százalék. 1994 márciusában 10 százalékos importvámpótlékot róttak ki a fogyasztási termékekre. Exportengedélyeket általában csak bizonyos természetes energiaforrásokra vonatkozóan követelnek meg. A kormány jelezte, hogy 1996 elején várhatóan csökkenti az importvámpótlékot, amennyiben a fizetési mérleg egyenlege kielégítőnek bizonyul. 1995. február 1-jén a Szlovák Köztársaság Európai Unióval kötött társulási megállapodását véglegesítették. A Szlovák Köztársaság 1994-ben vált a WTO tagjává.

SZLOVÉNIA

1994 végére az import 98 százaléka mentesült a mennyiségi korlátozások alól. A kormány támogatja a további liberalizációt és az összes nem tarifális akadály megszüntetését. Szlovénia 1994 szeptemberében lett teljes jogú tagja a GATT-nak. 1995 júniusában meghatározták az ország számára az Európai Unió társult tagságának feltételeit. 1996-tól kezdve Szlovénia a CEFTA tagja lett.

UKRAJNA

1994 végéig állami szerződések és barteregyezmények rendszere uralta az exportot és az importot. Míg gyakorlatilag valamennyi exportot engedélyezési intézkedések szabályozták, az import jelentős része lényegében mentes maradt a tarifális és nem tarifális korlátozásoktól. 1994 októberében a kvóták és engedélyezési korlátozások eltörlése az export liberalizációját segítette elő. A gabonára csak 1995. július 1-jén szüntették meg korlátozásokat, ezt azonban augusztus 17-én vissza is állították.

Az exportkvóták csak azokra az árucikkekre vonatkoznak, amelyekre a nemzetközi egyezmények értelmében érvényesek az önkéntes exportkorlátozások (VER). Az export előregisztrációt még mindig megkövetelik azon árucikkek esetében, amelyekre érvényesek a VER-egyezmények, illetve a külföldi dömpingellenes intézkedések – ez utóbbi számára irányadó árakat állapít meg a kormány, hogy elkerülje az efféle intézkedéseket. Az állami felvásárlás jentősen csökken, és piaci árak mellett történik; helyét az éppen működni kezdő mezőgazdasági terméktőzsdék veszik át. Az importvámok 10 és 20 százalék között mozognak, az importot nem köti mennyiségi korlátozás. Az ország 1995 júniusában átmeneti kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Unióval, amely az első lépés a partnerségi és együttműködési egyezmény létrehozásának irányába.

ÜZBEGISZTÁN

A mérsékelt reform éveit követően a külkereskedelem liberalizációja valójában 1994-ben kezdődött el. 1995 közepéig valamennyi import árucikkre felfüggesztették a vámtarifákat, és az volt a terv, hogy 1995 második felében egységesen alacsony vámtarifákat vezetnek majd be. 1995 elejére 70-ről 11-re csökkent azon termékkategóriák száma, amelyekre exportkvóták és exportengedélyezési rendszerek vonatkoztak. A listán azonban többek közt a pamut és a gáz is szerepel, márpedig ezek a cikkek teszik ki az ország (aranyat nem tartalmazó) exportjának több mint a felét. 1994-ben eltörölték a külföldi valuták átváltására vonatkozó 15 százalékos adót, a piaci árfolyamon történő beváltási kötelezettség 30 százalékra emelkedett. 1994-ben 65 termékcsoportra vonatkozott az 5 százaléktól 50 százalékig terjedő exportadó, de ezeknek mind hatóköre, mind nagysága csökkent 1995-ben. A külkereskedelem oroszlánrésze azonban máig a számos állami külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyolódik, a vállalkozások pedig csak korlátozott mértékben juthatnak kemény valutához importáruk vásárlására.

Forrás: EBRD Jelentés az átmenetről, 1995.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.