Gazdaság

IMF-HITELMEGÁLLAPODÁS – Teljes készenlét

admin
admin

1996. 03. 20. 00:00

Áment mondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága a magyar készenlétihitel-megállapodásra, és ezzel 1997 végéig a Horn-kormány gazdaságpolitikájára is.

A megállapodás gyakorlatilag 23 hónapra szól, az abban foglalt hitel összege a készenléti hiteleknél szokásos módon Magyarország IMF-kvótájának 35 százaléka, azaz 264,18 millió SDR (közel 387 millió dollár). A Valutaalap ügyvezető igazgatóságának március 15-én egyhangúan meghozott döntésével a megállapodás életbe is lépett, a hitel első részletét tehát akár le is lehetne hívni. Erre azonban – mint azt a kormány már többször is megerősítette – egyelőre nem kerül sor.

A február legelején elküldött szándéklevélben vázolt program szerint a fogyasztói áremelkedés ebben az évben 20 százalék körül alakul, 1997 utolsó negyedévében viszont már csupán egyszámjegyű lesz. A bruttó hazai termék (GDP) bővülése 1996-ban szinten marad, jövőre azonban már a három százalékot is elérheti. Eközben a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 2,4 milliárd dollárról az idén 2, jövőre másfél milliárd dollárra zsugorodik. A GDP-hez viszonyítva az államháztartási kiadások 5, a bevételek 1,5 százalékkal csökkennek 1996-ban. A kiadások mérséklésére 1997-ben további legalább két százalék erejéig van szükség, a költségvetés kiigazítása emellett az adósságszolgálati terhek egyszázalékos mérséklését és az adókulcsok lejjebb szállítását is fontossá teszi. Így az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3 százalékára csökkenhet.

A készenlétihitel-megállapodás létrejöttével egyúttal teljesült a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való magyar csatlakozás utolsó feltétele, amely közvetett ugyan, ám a felek többször is hangsúlyozták szükségességét. Pontosan ez az – mármint Magyarország OECD-tagfelvétele -, ami az IMF-megállapodást gyümölcsözővé teheti. Ennek nyomán válhatnak ugyanis kedvezőbbé a tőkepiacokon Magyarország esetleges hitelfelvételeinek feltételei.

Ugyanakkor intézményi változásokra is sor kerül – mondják a Pénzügyminisztériumban -, így azáltal, hogy az ország hivatalosan tagja lesz az OECD-nek, a bázeli irányelvek alapján automatikusan megváltozik kockázati besorolása, és kockázatmentesnek minősül. Azaz a hitelezőknek ezután hitelfelvétel esetén nem kell saját tőkerészt felmutatniuk, annak kötelező aránya a jelenlegi nyolc százalékról nullára csökken, így zsugorodik a forrásköltség, és a jegybank által külföldön felveendő kölcsönök kamatfelára 20-30 bázisponttal mérséklődhet.

Ugyanígy a befektetési kockázati besorolás is módosulhat: amenynyiben két hitelminősítő intézet is befektetésre ajánlja az országot, minden bizonnyal megnő az ez irányú kereslet, ami megint csak árcsökkentő hatású. Az persze, hogy a hitelminősítő intézetek rendszeres ország-besorolásaiktól eltérve, soron kívül módosítják-e Magyarország minősítését, egyelőre kérdéses.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.