Gazdaság

VIZSGÁLAT A BUDAPEST BANKRÓL – Mégis törvénysértés

admin
admin

1996. 03. 13. 00:00

Vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vagy a Budapest Bank (BB) sértette meg a számviteli törvényt az emlékezetes 12 milliárd forintos tőkejuttatás elkönyvelésekor. Kétségesnek tűnik a Pénzügyminisztérium 1994 végi eljárása is. A parlamenti különbizottság a jövő héten hozza nyilvánosságra jelentését.

Az országgyűlés által választott eseti bizottság négy hónapja vizsgálja az állam által a Budapest Banknak 1994 végén juttatott 12 milliárd forintos tőkeinjekció körülményeit. Emlékezetes, hogy a bank tavaly májusi közgyűlésén derült fény az öt hónappal korábbi titkos kormánydöntésre: az állam az említett összeggel – állampapírok formájában – feltölti a BB tőketartalékát, hogy az kedvezőbb mutatókkal vágjon neki a privatizációs tárgyalásoknak. A juttatás feltétele volt, hogy 1995 végén vissza kell fizetni az államnak a tételt, ha sikertelennek bizonyulnak a privatizációs tárgyalások. Az EBRD és a General Electric Capital végül is a határidő lejárta előtt adásvételi szerződést kötött a BB Rt. eladó részvénypakettjére, így a bank az üzletkötés után visszautalta az államnak a 12 milliárdot.

A tőkejuttatás nyilvánosságra kerülését politikai botrány kísérte, s a törvényhozás jobbnak látta tisztázni, hogyan zajlott le az akció. Az e célból alakult különbizottság a jövő heti teljes parlamenti ülés előtt ismerteti jelentését. A rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg a számviteli törvény hatálya alá tartozó esetben találhattak kivetni valót a honatyák. Menet közben derült ki, hogy a BB-nél már 1994 decemberében elkönyvelték az államtól érkezett 12 milliárdot, míg az ÁPV Rt. 1994. évi mérlegében ilyen tétel nem szerepel. Időközben kiszivárgott információ szerint a vagyonkezelő állami holding 1995 februárjára vitte át a szóban forgó tételt. Az állam érdekkörébe tartozó két részvénytársaság közül az egyik nem a valódi tőkemozgás időpontjára könyvelt. Valószínűtlen, hogy a vizsgálóbizottság szó nélkül megy el az éven átlépő könyvelési megoldáson.

A vizsgálatban tisztázódhat, hogy pontosan milyen tartalmú megállapodások születtek a Pénzügyminisztérium (PM)-ÁPV Rt.-BB Rt. háromszögben. Kormányzati forrás szerint a bank és a PM rögtön a kormánydöntés után megállapodott a tőketartalék feltöltéséről, azonban menet közben kiderült, hogy a pénzügyi tárca saját maga eljárva nem jogosult ilyen tőkeművelet lebonyolítására. Ezután lépett be az ÁPV Rt., s kötötte meg a szerződést az állam nevében eljárva. Nincs hitelt érdemlő információ arról, hogy mi történt a PM és a BB Rt. között korábban létrejött megállapodással. Előfordulhat, hogy az elvileg még ma is érvényes a két fél között?

A parlamenti vizsgálódást hátráltatta, hogy az ügyről szóló minisztériumi iratokat a PM-ben állítólag nem iktatták. Szakértői meglátás szerint a parlamenti képviselők nem lehettek biztosak abban, hogy minden, az esetre vonatkozó fontos dokumentum a kezükbe került. Mindazonáltal nincs arra utaló jel, hogy a vizsgálatban részt vevő képviselők okiratok eltűnésére vagy azok utólagos módosítására gyanakodnának. Az ügykezelési hibáról szóló feltételezés beigazolódása annyiban érdekes, amennyiben aggályos, hogy a PM-ben baki fordulhatott elő egy ilyen fontos ügyben.

Az országgyűlés teljes ülése várhatóan határozatot hoz az ad hoc bizottság jelentéséről. A jelek szerint annyi megállapítás szerepelhet e határozatban, hogy az állam cégei megsértették a számviteli törvény szabályait, miközben önmagából a tőkejuttatási akcióból senkinek sem származott kára. Nincs előzetes információ arról, hogy politikusok felelősség megállapítását kezdeményeznék a számviteli törvénysértés miatt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.