Gazdaság

EGYÉVES A BOKROS-CSOMAG – Kilencvenhatos fordulaton

admin
admin

1996. 03. 13. 00:00

A kivételesen nehéz 1995-ös év után az idén remény van arra, hogy folytatódik a stabilizáció, s megteremtődnek a tavalyihoz képest gyorsabb ütemű növekedés feltételei – véli Surányi György, a jegybank elnöke.

A mögöttünk lévő esztendő kulcskérdése: vajon a tavaly márciusi program által kikényszerített áldozatok értelmesek voltak-e, s képesek-e megalapozni a gazdaság későbbi fejlődését, növekedését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első embere az 1995-ben megindult folyamatokat egyértelműen kedvezően ítéli meg. Szerinte ugyanis – a remélhetőleg hosszú távra szóló változások elindításával – sikerülhet a gazdaságot a kiegyensúlyozott, fenntartható, gyors és egyre gyorsuló növekedési pályára állítani, amely végső soron a lakosság életszínvonalának érzékelhető javulásában fejeződhet ki.

Ez utóbbira szükség is lesz, hiszen – mint azt Surányi György is elismerte – a társadalom számára rendkívüli megpróbáltatásokat okoztak a stabilizációs intézkedések. Sovány vigasz, hogy a márciusi fordulat elmaradásával ma lényegesen rosszabb lenne a helyzet, hiszen az elmúlt évben az infláció kivételével valamennyi fontosabb makrogazdasági mutató tekintetében sikerült előrelépni. Az országgyűlés által 1994 utolsó napjaiban megszavazotthoz képest a Bokros-csomag hatására a költségvetés hiánya a felére csökkent, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig – a szkeptikus kutatói nyilatkozatokkal ellentétben – nem haladta meg a 3 milliárd dollárt, sőt, ha csak 20 millióval is, még az MNB által prognosztizált 2,5 milliárd dollártól is elmaradt. (Ez csaknem 1,5 milliárd dolláros javulást jelent 1994-hez képest.)

Az előző pénzügyi kormányzat még azzal vágott neki az elmúlt évnek, hogy növekedés helyett a gazdaság 1-2 százalékkal csökken majd, a márciusi program pénzügyi megszorító intézkedései hatására a bruttó hazai termék (GDP) már 2 százalékkal gyarapodott. Az eredeti elképzelésekkel szemben (lásd erről bővebben írásunkat a 38-39. oldalon) mégsem fogták vissza radikálisan a vállalkozók finanszírozását, így a stabilizáció terheit az államháztartásnak és a lakosságnak kellett elviselnie.

A magyar sikersztori mégsem válhatott teljessé: az infláció jóval felülmúlta a várakozásokat. Az elmúlt év elején a kormány még 20-23 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolt, a márciusi program hatására azonban decemberben 28,3 százalékkal haladta meg a pénzromlás az egy évvel korábbi azonos időszak szintjét. Az árindex elszaladásában mindenekelőtt az energiadíjak háromlépcsős emelésének első, tavaly szeptemberi grádicsa a ludas. Ha erre az elkerülhetetlen drágításra már idejében, vagyis még 1994-ben akár a leköszönő Boross-, akár a belépő Horn-kormány sort kerít, akkor most – jegybanki becslések szerint – 3 százalékkal alacsonyabb inflációról vitázhatnának. Bár ebből a szempontból az idei év is meglehetősen vészjóslón indult, Surányi György nem tartja veszélyesnek a januári 4,4 százalékos pénzromlást. Szerinte a februári, 2,1-2,2 százalékosra becsült havi árindex már elviselhető, s az év hátralévő részében fokozatos csökkenés várható. Így nem kell feladni – a kormányzati elképzelésekkel szembeni alapvető bizalmi mutatónak tekintett – csúszó-leértékelési rendszert, sőt kedvező esetben a jegybank még a havi 1,2 százalékos devalválási mérték második félévi enyhítését is megfontolja majd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.