Gazdaság

A HASZNÁLTAUTÓ-PIAC ÉS AZ ÁFA – Parkolópályán

A HASZNÁLTAUTÓ-PIAC ÉS AZ ÁFA -  Parkolópályán

A tavalyi csapásokat: a vámpótlékot és a forint-leértékelést követő drasztikus forgalomcsökkenés után a szakemberek azt hitték, nem jöhet több rossz. Tévedtek, a költségvetés újabb bőrt próbál lehúzni a gépkocsi-forgalmazásról. Azok után a használt személyautók után, amelyek értékét beszámítják az új kocsi árába, a kereskedő az idén nem igényelheti vissza az áfát. Bár az intézkedés a Dacia és a Lada reexportja ellen irányult, mellékhatásként több márkakereskedőt is csődközelbe juttathat. Szerintük a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték.

Február végén a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az Alkotmánybírósághoz fordult használtautó áfa-ügyben. A Magyar Autóklub és az Autójavítók Egyesülése is csatlakozott a beadványhoz. Valamennyien azt várják a bíróságtól, hogy – ha nem is visszamenőlegesen, de legalább határozatának kihirdetéstől – hatályon kívül helyezi a törvény vitatott passzusát.

Már az idei esztendő első hónapjában – enyhén szólva – döcögött az autóértékesítés. A kereskedők nem értik, miért várt az MGE február végéig az óvással. Győző Gábor ügyvezető elnök szerint azért, mert a Pénzügyminisztérium meg sem kérdezte az egyesületet, így az csak a januári kihirdetés után értesülhetett a lépésről. Az elnöknek nincsenek illúziói. Legalább fél év, amíg az Alkotmánybíróság határozatot hoz, és ha jogosnak is találja a kifogást, valószínűleg nem módosítják év közben az adótörvényt (pedig erre az szja-előleg levonása kapcsán van friss példa). Reményteli ígéret az is, amit a tárca illetékese tett, hogy ez a lépés nem végleges, és az eredeti állapotot “valamikor” visszaállítják.

Félreértés, hogy a Pénzügyminisztérium azt ígérte volna, újra lehet majd áfa-levonási joggal élni a használt személygépkocsik magánszemélyektől történő, továbbértékesítési célú felvásárlásánál – jelentette ki a Figyelőnek Lázár Erzsébet, a Pénzügyminisztérium megbízott főosztályvezetője. – Legfeljebb olyan ígéretet tehettünk, hogy tervbe vettük: felül fogjuk vizsgálni az áfa-törvénynek a használt termékek kereskedelmi jellegű felvásárlására vonatkozó szabályait. Jövőre (előreláthatólag 1997. január 1-jétől) olyan új konstrukciót kívánunk kialakítani, amelyben az adóhalmozódás nem adólevonással, hanem más módon kerülhető el. Ha az adózási szabályokban ilyen változás történhet, valóban megfontolható, hogy az új szabályozás alól ne legyen kivétel a személygépkocsi – állapítja meg az illetékes.

Arra viszont nem lát lehetőséget, hogy változatlan szisztéma esetén a személygépkocsira ismét lehessen alkalmazni a használtcikk-kereskedelem áfa-szabályait, mert az újratermelné a visszaéléseket.

A törvénymódosítással szinte egy időben megszületett megoldás: a bizományosi szerződés. Ám a régi és az új ügyfelet nehéz összehozni. Ráadásul az új autót vásárlónak a teljes vételárat ki kell fizetnie, és legfeljebb ígéretet kaphat arra, hogy régi kocsiját majd valamikor eladják. Jobban jár, ha közvetlenül a használtautó-piacra megy az ügyfél, és ott adja el a kocsit – áfa nélkül.

Az autópiacokon azonban bizalmatlanság fogadja az eladót, hiszen ki tudja, nem lopott kocsit akar-e elsózni. Nála is rosszabb helyzetbe kerül a használt autót vásárló, mert semmilyen garanciát sem kap, legfeljebb egy játéknyomdával készített “állapotlapot”. Pedig egy használt jármű továbbértékesítésénél tavaly még tálcán kínálta a márkakereskedő a kocsi hivatalos kórképét.

Nehéz lenne megmondani, hány vásárló nem jött be a változtatás miatt az autókereskedőkhöz. A forgalmazók szerint ennek mindannyian isszuk a levét, mert a sok elmaradt üzlet miatt a költségvetési bevételek is csökkennek. Ráadásul az intézkedés lassan értelmét veszti: a romániai, ukrajnai korlátozó intézkedések miatt egyre kevesebb kocsi áramlik vissza Keletre. (Ez persze csak szakmai becslés. Hivatalos kimutatás, összesítés hiányában ugyanis az érintettek vérmérséklettől függően évi kétezer autótól hétezerig taksálják a reexportot.)

Az első ijedség után a használtautó-kereskedelem valamelyest helyrerázódott. Nem a kereskedők jártak rosszabbul, hanem a vevők, hiszen nem kapnak garanciát a vásárolt autóra. Ebből azonban több áfa-bevétele nem lesz a költségvetésnek – állítja Pintér Imre, a győri székhelyű Autójavítók és Autókereskedők Országos Szövetsége (Ajaksz) ügyvezetője. A használtautó-piac ugyanis 25 százalékos áremelkedést szerinte már nem visel el. Az olykor “szürke” használtautó-forgalmazást az Ajaksz is szerette volna visszaterelni az ellenőrizhető csatornákba, ez az intézkedés azonban, amely a használt autót nem használtnak minősítette, éppen ellenkező hatást ért el. Az autókereskedők, félve az újabb csapásoktól, már egyre kevésbé vallják be a forgalmukat. Olyan terheket raktak az autókereskedelemre, hogy ez a lépés akár az utolsó csepp is lehet a pohárban. A csődveszélyt jelzi, hogy sok márkakereskedő hitelből ruházott be, kölcsöneit pedig most nem tudja törleszteni.

Az Ajaksz ezért országgyűlési képviselőket akar megnyerni az ügynek, hogy egyéni indítvánnyal, illetve lobbyzással mielőbb változtassanak a helyzeten. Pintér Imre ugyanis nem bízik abban, hogy az Alkotmánybíróságon keresztül az autóstársadalom gyors sikert érhet el. Pedig a sietség életmentő lehet, hiszen a mintegy kétezer-egyszáz tagot számláló szervezetben a háromszáz márkakereskedő nehéz helyzetbe került. Bár az érintettek találtak kiskapukat, de például azok a kereskedők, akik biztosítóktól vásárolt sérült autókat értékesítenek, a javítás után nem választhatják a bizományosi megoldást. Ez az üzlet tehát megszűnt, mert az áfával növelt értékű kocsi eladhatatlan.

Az Ajaksznak többféle javaslata is van. A legegyszerűbb lenne, ha az adózásról szóló törvény általános forgalmi adóról szóló fejezetébe bevennék: csak akkor nem igényelhető vissza az áfa, ha exportra viszik a gépkocsit. Számukra azonban az is elfogadható megoldás lenne, ha a beszámítási ár és a továbbadott ár közötti különbség után számítanák az áfát, hiszen azt a gépkocsi után az első tulajdonos már befizette.

Bár szinte valamennyi márka kereskedőit sújtja a változtatás, mégis az “olcsóbb” kocsik forgalmazói kerülnek nagyobb veszélybe. E vásárlókörnél ugyanis minden fillér számít. Januárban a kis kocsikból 25, az alsó középkategóriájú autókból 30 százalékkal kevesebb talált gazdára, mint egy évvel ezelőtt. Összesen mintegy ezerötszáz autóval kisebb a forgalom, mint tavaly januárban. Eszerint akár kétmilliárd forintra is tehető az intézkedés miatt elmaradt bevétel. A Pénzügyminisztérium illetékesei úgy számoltak, hogy a közvetítők megközelítőleg egymilliárd forintnyi jogtalan áfá-t igényelnek vissza. A kereskedők – ha nem is teljesen – részben az áfa-módosításnak tulajdonítják a forgalomcsökkenést. A márkakereskedőknél ráadásul tetemes használtautó-készlet halmozódott fel, mert a változásokat megneszelve sok vásárló előrehozta a “beruházást”.

A Hungarolada márkakereskedői hálózatában – saját döntésétől függően – sok kereskedő beszámítja a használt személygépkocsit az új eladásánál. Ezért a generálimportőrt és partnereit érzékenyen érinti az áfa-visszaigénylés változása – mondja Horányi Ervin ügyvezető vezérigazgató. Az új Ladák értékesítése már januárban érezhetően csökkent. Meghatározóan azért, mert a kereskedők nem tudták – az eddigi gyakorlat szerint – “megvenni” az új kocsit vásárlótól a használt járművét. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Lada-márkakereskedők, akik a tavalyi kormányintézkedések hatására egyébként is egyre kisebb forgalommal számolnak, egy éven belül kritikus helyzetbe kerülhetnek. (Míg 1994-ben 17 494 eladott autóval az egyik legkeresettebb volt az orosz márka, tavaly már csak 8010 gépkocsi volt a forgalom.) Az importőr és a márkakereskedők szerint a Pénzügyminisztérium által is javasolt, úgynevezett bizományosi szerződéses konstrukció nem kielégítő megoldás.

Tény – s a Hungarolada vezetőinek is tudomásuk van róla -, hogy az elmúlt években a személygépkocsi-exportnál nagy, ha nem a legjelentősebb volt a használt Ladák kivitele. Az importőr döntése nyomán azonban az elmúlt évig kizárólag magyar forgalmi rendszámmal árusíthatták a kereskedők a Ladákat.

Nincs mit tenni, csak az Alkotmánybíróságban bízhatom – mondja Dankai András, a Delta Popp Kft. ügyvezető igazgatója. Becslései szerint négyszer annyi használt autó cserél gazdát, mint új. Sokkal fontosabb lenne, hogy ezek kereskedelme legális keretek között bonyolódjon, és a vevők élhessenek a kedvezményes fizetési konstrukciókkal: a részletfizetéssel, a hozott autó beszámításával.

Bár fehér hollónak számít, de nem minden részletfizetési konstrukciót alkalmazó használtautó-kereskedőt sújt a megváltoztatott áfa-szabály. Azon ritka cégek, amelyek közvetlenül pénzintézethez kapcsolódva áruvásárlási hitelt közvetítenek a vevőnek, nem mind rendültek meg az intézkedéstől. Mészáros Károly, a Fáma Autó ügyvezetője szerint társaságukat azért nem érinti a változás, mert vásárlóikat az egyik takarékszövetkezethez küldik, ahol személyi, áruvásárlási hitelt vesz fel az ügyfél. Ennek ellenére is hátrányosnak ítéli a konstrukciót, mert ezáltal a kereskedők nem válnak valóságos kereskedővé: továbbra is közvetítői, bizományosi szerepre kényszerülnek.

Sportnyelven szólva az új intézkedés hatására a gépkocsi-kereskedők az idén is vesztésre – milliárdokban mérve 2:1-re – állnak a kormánnyal szemben. Az intézkedéssel eredetileg megcélzott reexport csillaga pedig a FÁK-országok vámemelése, “luxusadója” miatt már amúgy is éppen leáldozóban van.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik