Gazdaság

A végletek hete

MAGYARORSZÁG EMINENS DIÁK a piacgazdaság nemzetközi tanodájában. Ez derül ki a bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet napokban publikált tanulmányából. A minősítés alapja az a tény, miszerint az utóbbi öt évben több működőtőke érkezett hazánkba, mint a régió szintén átalakulófélben lévő államaiba összesen.

A SZOCIÁLIS FESZÜLTSÉGEKEN KÍVÁNT ENYHÍTENI a maga eszközeivel a budapesti önkormányzat, amikor 700 millió forintos kompenzációs keretet alakított a háztartási energia árának emelése után. Budapest egyedül áll ezzel a példával; igaz, azt is egyedül mondhatja el magáról az országban, hogy milliárdos tételű privatizációs döntéseket hozhat a vagyonáról.

A MAGYAR POLGÁR NEM DOLLÁRBAN TAKARÍT MEG. A január 1-jétől hatályos devizatörvény hatásaként könyvelhetjük el, hogy februárban 2,78 milliárd forintnak megfelelő devizával nőtt a lakossági bankszámlák értéke. Egy évvel ezelőtt ötször ekkora ütemben növekedtek a lakossági deviza-megtakarítások.

BUDAPESTEN NEM ÁLLAMOSÍTJÁK A TB-T, mint ahogyan a francia és a bolgár állam eljárt a saját társadalombiztosítási önkormányzataival szemben. A parlamenti tb-vitában a visszavonult Bokros miniszter nélkül a koalíciós képviselők a korábbinál ritkábban emlegetik a tb-reformot. Eközben a nyugdíjbiztosítási önkormányzat vezetője a héten üzent a kormánynak: nem támogatja a nyugdíjreformot, ellenben kész az újabb alkura a kormánnyal. Időközben az Állami Számvevőszék büntető feljelentést tett az egészségbiztosítási tb-alap gazdálkodásáért felelős személyek, köztük az ágazat önkormányzati vezetője, Sándor László ellen, mert az alap szabálytalanul fizetett ki egy befuccsolt üzletben 150 millió forintot.

NEM ÁLL LE A PRIVATIZÁCIÓ. Az ÁPV Rt. bejelentése szerint még ebben az évben túl kívánnak adni néhány nevezetes ipari nagycég többségi tulajdonrészén. Az akció részleteiről még nem számoltak be. Az előkészítés alapján vélelmezhető, hogy nem a bevétel maximálása lesz az elsődleges szempont, hanem a technológia megújítása és a versenyképesség fokozása.

VERSENYKÉPESNEK ÍTÉLTÉK A BORSODCHEMET a befektetők – legalábbis erről árulkodik a tény, hogy a cég részvényeit egy nap alatt szétkapkodták. A nyilvános kibocsátás sikere annál is inkább értékes, mert a kis- és az intézményi befektetők egy, a borsodi nehézipari válságrégióban működő céget minősítettek kedvezően az érdeklődésükkel.

TERÜLETFEJLESZTÉSI BERUHÁZÁSOKAT jelzett előre a munkaügyi miniszter. Kiss Péter a Menedzserek Országos Szövetségének gazdaságpolitikai vitáján említette, hogy a kormány középtávra szóló infrastruktúra-fejlesztési tervet készít. A terv megvalósításának forrásai között a miniszter a privatizációs bevételekből származó költségvetési megtakarításokat is említette.

NINCS SEGÍTSÉG A BAJBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK, nem számíthatnak korlátlan központi garanciára – hangzott el kormánypárti oldalról az országgyűlés hét eleji vitájában. A törvényhozási többség nem hajlik arra, hogy a korábbi fejlesztési programjainak törlesztésébe belerokkanó helyhatóságokat az államkassza egyedileg kisegítse.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik