Gazdaság

SZÖVETKEZETSZILÁRDÍTÓ TÁMOGATÁSOK – Egyedül nem megy

admin
admin

1996. 02. 28. 00:00

Az agrárkormányzat rég látott kedvezményekkel igyekszik kiköszörülni a “farmerpolitikával”, a tsz-szabdaló kárpótlással, vagyonmegosztással okozott csorbát. A szövetkezetek az elmúlt években olyan hátrányba kerültek az (agrár)gazdasági társaságokkal szemben, hogy a válságrégiókban szociális katasztrófa fenyeget. A kormány szövetkezetbarát stabilizációs “programot” hirdetett a külső üzletrészek visszavásárlására, az integrációra. Ezzel azonban kivonja a pénzt a termelésből.

Megjelenése pillanatától sok támadás érte az agrártámogatásokhoz kapcsolódó szövetkezeti stabilizációt. Az élelmiszer-feldolgozók kifogásolják, hogy a tavalyi 45-47 milliárd forintról 26 milliárd forintra csökkentett exporttámogatási keret különbözetét nem pumpálják vissza az agrártermelésbe. Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke is amellett érvelt, hogy más formában segítsék piacra azt a magyar árut, amelyet a WTO is elfogad. Az exporttámogatás mérséklését csak úgy fogadhatja el az agrártársadalom, ha a piacra jutás esélye nem csökken, nem lesz eladhatatlan a termék. Ezt szolgálták volna a termelői támogatások, amelyekkel az előállítási költségeket csökkentik, azonban ezek a pénzek nem jutottak vissza a termelésbe.

A szövetkezeti stabilizációs keret: az üzletrészvásárlás, a szövetkezeti integrációs vagy a földalapú támogatás, akárcsak a reorganizáció, közvetlenül nem segíti az értékesítést. Kivonja a termelésből az egyébként is szerény forrásokat, ami a megcélzott termelőnek is rossz. Az élelmiszer-iparosok szerint ezért ez a támogatási rendszer hibás: szűk szövetkezeti lobbyérdekeket szolgál, ami ellen az élelmiszer-feldolgozók és a termelők is közösen lépnek fel. (A költségvetés a kedvezőtlen adottságú földön gazdálkodók megsegítésére, földalapú támogatásra 8 milliárd forintot, a mezőgazdasági biztosításra egymilliárd forintot különített el az idei agrárkasszában. A reorganizációt hétmilliárd forintos, a térségfejlesztést kétmilliárd, az integrációt 1,5 milliárd, a szövetkezeti üzletrészek visszavásárlását pedig egymilliárd forintos keret segíti.)

“A külső üzletrész felvásárlásának támogatása kényszerlépés, hogy a szövetkezetek gazdálkodása stabilizálódjon, a szövetkezetek ne legyenek a külső tulajdonosoknak kiszolgáltatva” – állítja Zsohár András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kabinetirodájának vezetője. A szabadversenyes időszakban ugyanis a magyar agrárgazdaságban is megjelentek a “hiénák”, a spekulánsok, akik felvásárolják a külső szövetkezeti üzletrészeket. Ezzel nemcsak egyes eszközöket, vagyonrészeket, hanem akár egész szövetkezeteket is megszerezhetnek. Nagy a kínálat. A tulajdonosok egy része szívesen megszabadulna az üzletrésztől, mert az árfolyam reménytelenül alacsony. A befektetők tehát nyugat-európai mércével bagóért juthatnak hozzá olyan vagyonokhoz, amelyek a várható uniós csatlakozással a jelenleginek több tízszeresére értékelődnek majd fel.

Pénzkidobás

A gazdaságoknak mégis nagy áldozat a visszavásárlás, mert elvonja a pénzt a termeléstől. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a támogatás ellenére úgy ítéli, hogy a visszavásárlás nem más, mint pénzkidobás. Cserébe ugyanis nem kap értéket a szövetkezet, csak hosszabb távon stabilizálja a gazdálkodását. Ez a támogatás inkább jelképes, nagyobb szövetkezetnél is legfeljebb néhány százezer forint. Olykor a támogatás igényléséhez szükséges pályázat, az elkerülhetetlen alapszabály-módosítás költségét is alig fedezi. Ráadásul ugyanannyit kell saját forrásból kifizetni, mint amekkora a támogatás. Ez belekényszeríti a szövetkezetet vagyona csökkentésébe.

“A szövetkezeti integrációt segítő támogatás is csak deklaráció értékű. Farizeus módon készített szabály” – véli Horváth Gábor, aki szerint azt eleve úgy alakították ki, hogy ne lehessen igénybe venni. Változtatni kell azon, hogy csak új épület építésére járjon, hiszen ez a javak elpocsékolását jelenti. Minden faluban sok olyan műtrágyatároló, méregraktár, gabonaszárító van a szövetkezetek, a gazdálkodók tulajdonában, amelyeket át lehetne alakítani integrációs célra. Ez sokkal olcsóbb lenne, mint az építés. Kevés pénzt, mindössze 1,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra, miközben papíron kétezer szövetkezet létezik. Csekély összeg jut egy-egy szövetkezetre, amiből építkezni nem lehetne.

Az ellenzéki vélemények szerint az Európai Unió gyakorlatával ellentétes a téeszeket konzerváló döntés, amelyet a harmonizáció úgyis elsöpör majd. A magángazdaságok mellett lándzsát törő ex-államtitkár, Raskó György nemcsak az egyoldalú szövetkezeti támogatásokat, hanem a szövetkezei törvény módosítása kapcsán vitatott oszthatatlan földtulajdont is bírálta. A kabinetfőnök szerint nem igaz, hogy az oszthatatlan szövetkezeti földtulajdon ellentétes lenne az Európai Unió gyakorlatával. A holland polderek is osztatlan szövetkezeti területek.

Téesznosztalgia

Az unió milliárdokat költ a birtokszerkezet elodázhatatlan átalakítására, egyesítve a farmerbirtokokat. A brüsszeli mezőgazdasági bizottság Horváth Gábor szerint ajánlja is a kelet-európai országoknak, hogy engedélyezzék a jogi személyeknek és a külföldieknek a földtulajdonlást.

Sokszor ugyanis gátja a gazdálkodásnak, hogy a résztulajdonosok sokasága miatt a magyar mezőgazdasági szövetkezetek hitelezhetetlenek, mert az oszthatatlan tulajdon nem jelent fedezetet. A szövetkezetek átalakulása, éppen e szükségszerűségből gyökerezve, megkezdődött, de a sajátosságok miatt lassúbb, mint amit a gazdaság törvényszerűségei indokol-nának. A tagoknak kell eldönteniük, hogy szövetkezetként vagy gazdasági társaságként tervezik a jövőt. A szabályok korábban kedveztek például a részvénytársaságoknak. Ki tudtak bújni a kárpótlás végrehajtása alól, és nem veszítették el a földjeiket, ezért sok állami gazdaság és több termelőszövetkezet alakult részvénytársasággá. Az átalakulás kapuja ma is nyitva áll, és ha a szabályozókkal a külső beavatkozás veszélye növekszik, akkor a szövetkezetek a nagyobb védelmet adó gazdálkodási formát választják, és tömeges átalakulás várható Horváth Gábor szerint is. Az állam ezt akarja elkerülni intézkedéseivel. Azonban nem csak a forma, hanem az ehhez kapcsolódó gazdálkodás átalakulása is drága, emiatt a szövetkezetek csak fokozatosan tudják kiváltani a szolgáltatással a mezőgazdasági alaptevékenységet. Tevékenységükben ezért becsülhetően 10-50 százalékban továbbra is a termelés a meghatározó. Többségüknek csak ez jutott, mert kimaradtak az állami feldolgozóüzemek privatizációjából. Nem tudták ugyanis felhasználni kárpótlási jegyeiket, a pénzügyi feltételek alakításával kizárták őket a vásárlásból.

Oszd meg és uralkodj!

Most egyoldalú szövetkezetbarát lépéseket hozott a kormány. Hatására hátrányosabb helyzetbe kerülnek az egyéni és a családi gazdaságok, amelyek már meghatározóak az agrárgazdaságban. Tavaly az őszi kalászos vetésterület közel negyven százalékát ők adták. Jakab István, a mintegy 800 gazdakörben 40-45 ezer termelőt tömörítő Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke attól tart: a szövetkezeti osztatlan földtulajdon intézményének visszaállításával ismét kialakulhat a nagybirtokrendszer. Idő és némi törvénymódosítás kérdése, hogy ezek a leendő óriásbirtokok külföldi tulajdonba kerüljenek. A mezőgazdasági szövetkezetek harmada máris csődközelbe került, sokuk túl fog adni a javain. A szövetkezeti átalakulással éppen azért fosztották meg a tsz-eket az osztatlan földtől, hogy nyugat-európai példára szolgáltató, feldolgozó közösséggé alakuljanak. Ám inkább földet bérelnek, és termelnek, nehézkesen nyitnak más irányba.

Hoppon maradt farmerek

A gazdaköri vezető kifogásolja, hogy az integrációs támogatás is nagyon is célzott. Nem általában a termeltetőket, hanem csak a szövetkezeteket szolgálja. A gazdák által létrehozott “nyugati típusú” szövetkezetek minimális vagyoni betéttel jönnek létre, ebből nem futja beruházásra.

Jakab István az integráció gondolatát jónak tartja – ha ezzel a magángazdákat nem kényszerítik arra, hogy a termeléshez szükséges anyagok és eszközök beszerzését, a termény értékesítését kizárólag a szövetkezeteken keresztül bonyolítsák le. Ha a régi szövetkezetek integrálnák a magángazdaságokat, az elsősorban azzal járna, hogy a jövedelem náluk jelentkezne. Örvendi László hajdúsági agrárvállalkozó sem érti, miért csak a szövetkezet kaphat integrációs segítséget. Két, növénytermesztést szervező hajdúszoboszlói cég példáját hozza fel. Beruházásához egyik sem kap integrációs támogatást.

Kérdés persze, hogy nem tekinthető-e a szövetkezeteknek tett gesztus – különösen forrásszűke idején – ugyanolyan kivételezésnek, mint amit az Antall-, majd a Boross-kormány a farmerekkel tett. Az FM kabinetfőnöke szerint mindez csak a mérleget billenti egyensúlyba. A korábbi hátrányok egy részét szünteti meg, a működőképesség legalapvetőbb feltételeit adja vissza a szövetkezeteknek. Nincs versenyelőny, ez csak rossz beállítás – állítja Horváth Gábor is. A kistermelők egymillió forintos szja-kedvezményét megvédte a MOSZ, pedig ez egyáltalán nem versenysemleges, de a tagjain keresztül a szövetkezetnek is segítség.

Azt már az élet dönti el, hogy az agrárgazdaság a szövetkezeti stabilizációval vagy a valódi termelői támogatással járt volna jobban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.