Valóságos ötletbörzét tartott a múlt héten a pénzügyi és a népjóléti tárca. Naponta rukkoltak elő újabb és újabb javaslatokkal, hogy a társadalombiztosítási alapok ez évre prognosztizált 54 milliárdos hiányát legalább17,8 milliárd forintra csökkentsék. Ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy az IMF aláírja hazánkkal a megállapodást. Az utolsó verzió szerint kötvénykibocsátással vágnák át a gordiuszi csomót.
Március 12-éig el kell fogadnia a parlamentnek a két társadalombiztosítási alap ez évi költségvetését, mivel ugyanazon hónap 15-én a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsi ülése tárgyal a hazánkkal kötendő készenléti hitelről. Az aláírt szerződés viszont jó pont ahhoz, hogy Magyarország tagja legyen a legfejlettebb országokat tömörítő OECD-nek. Vagyis nem babra megy a játék.
Az már az elmúlt évben, a gazdasági stabilizációs törvénycsomag tervezett intézkedéseinek sorozatos bukása során kiderült: a kormányzat mozgástere rendkívül szűk, már az összes szóba jöhető megoldással próbálkozott. Most teljesen újszerű ötletekre volt szükség. Ezektől végül a vasárnapi ülésén elállt a kormányzat, azonban érdekes lehet, hogy milyen eredeti javaslatok fogalmazódtak meg tűzoltás címén.
A Pénzügyminisztérium egyik javaslata szerint szélesítették volna a járulékalapot. A honorárium, a tiszteletdíj és az étkezési hozzájárulás eddig járulékmentes volt. Az alkotmánybírósági próbát úgy állta volna ki a javaslat, hogy ezzel egyidejűleg az egyéni járulékplafon felső határát is felemelték volna a jelenleg havi 75 ezer forintról. A tb úgy ment volna bele az elképzelése, ha az egyéni járulékplafont legalább 90-95 ezer forintra emelik. A pénzügyi kormányzat a két összeg közötti mértéket még elfogadhatónak tartotta volna.
Másik megoldásként az jött szóba, hogy növeljék az egészségkárosító, élvezeti cikkek fogyasztási adóját vagy a kedvezményes áfa-kulcsot. A PM számításai szerint a javaslat csak akkor lenne alkalmas a tb mintegy 40 milliárdos többlethiányának eltüntetésére, ha a kedvezményes áfa-kulcsot 3 százalékkal vagy a fogyasztási adót az élvezeti cikkek esetében legalább 100 százalékkal emelnék. Tudni való: jelenleg a cigaretta fogyasztói árának közel 70 százaléka, a szeszes italokénak pedig 72-73 százaléka az adó.
Szintén a PM javaslata volt az is, hogy a kormány már idén júliustól vezesse be azokat a rendszerértékű változtatásokat, amelyeket egyébként csak a jövő évtől tervezett az egészségügyi rendszer átalakításában. A hosszú távú módosítás alapja az lett volna, hogy nemcsak a tb-törvényben, de az alkotmányban is lefektetik: a társadalombiztosítás ezentúl biztosítási elven működik, vagyis szét kell választani a szolgáltatásokat és a befizetéseket. A tb-járulék fizetésének mértéke a társadalmi szolidaritás elvét követve jövedelemarányos lenne, az igénybevétel pedig a szükségletek szerinti. A javaslat szerint megszűnt volna az egészségbiztosítási járulék, és helyette egy olyan adót vezettek volna be, amelyet szintén a munkavállalók állnának, de valamennyi személyes jellegű kifizetésre. Ezzel a megoldással automatikusan szélesítették volna a járulékalapot, és az alkotmányossági aggályok is kikerülhetők lettek volna – legalábbis így vélekedett a PM. A számítások szerint az új adó a jövedelmek 15-20 százalékát érintette volna, minimális összege havi 2 ezer, a maximuma pedig 15 ezer forint lett volna. Az intézkedéssel az osztalék és a honorárium az egészségbiztosítási adókötelezettség hatálya alá került volna. Ez utóbbi javaslat mellett kötelezte el magát a leginkább a Pénzügyminisztérium, Bokros Lajost is beleértve.
Már a gazdasági kabinet múlt heti két ülésen is kiderült: a tárcák semmiképpen nem támogatják egymás javaslatát. Az MSZP-ből kiszivárgó vélemények még egyértelműbben mutatták: kétséges, hogy a parlamenti szavazáson bármelyik javaslat is átmehet. Meglehet, az egészségbiztosító adó nem kellő támogatottsága volt az, amiért Bokros végül úgy döntött, távozik.
A vasárnapi kormányülésen a miniszterek végül is nem adták voksukat egyik javaslatra sem. Úgy vélekedtek: az intézkedések sem a szakmai, sem az alkotmányossági, sem a politikai próbát nem állták volna ki. A kormány azonban utasította a privatizációs, a pénzügyi, a népjóléti és a munkaügyi tárcákat, hogy hétfőn délelőtt összegezzék a javaslataikat.
Nem véletlen, hogy a privatizációs minisztert bevonták az ötletgyártók közé: az állami vállalatok összességében óvatos becslések szerint is legalább 10 milliárd forint járulékkal tartoznak a tb-nek. Szabó György népjóléti miniszter szerint ebből 5 milliárd forintot idén be lehetne hozni. 3-4 milliárdos többletbevétel érhető el abból is, ha a tb-járulék alapját jelentő minimálbér nem a tárgyévet megelőző év utolsó, hanem a tárgyév első napján érvényes összeg.
A kormányközi egyeztetés nyomán az MSZP-frakció végül azt a javaslatot támogatta, ami a 36 milliárdos hiánycsökkentésből 23-at egy kötvénykibocsátással oldana meg. Ennek lényege, hogy az állam a kötvény fejében átvállalna hasonló nagyságrendű járulékhiány behajtását. Az adósságok beszedése nyomán aztán visszavásárolná a nem forgatható értékpapírját. Ezen felül négymilliárdnyi járulékhátralékot fizetnének be az állami cégek, áttérnének az ismertetett új járulékalap-számításra és a nyugdíjkiadásokat is kurtítanák négymilliárddal. A javaslatok azt mutatják, hogy a kormány főként pótlólagos állami forrásokhoz akar nyúlni, és csak később növelné a lakossági terheket. A frakciódöntés nyomán most már a módosító indítványokon a sor. Meg persze az IMF-en, amelynek még el kell hinnie ezt a költségvetési bűvésztrükköt.
