Gazdaság

Pénzügyminiszteri kalendárium

Rabár Ferenc Kupa Mihály Szabó Iván Békesi László Bokros Lajos
Miniszterségének időtartama 1990. május -1990. december 1990. december – 1993. február 1993. február – 1994. június 1994. július – 1995. február 1995. március – 1996. február
Életkora kinevezésekor 61 év 49 év 59 év 52 év 41 év
Szakmai háttere Közgazdász Közgazdász Mérnök-közgazdász közgazdász közgazdász
Vezetői és államigazgatási tapasztalatai Programvezető egy luxenburgi nemzetközi kutatóintézetben Az Országos Tervhivatal megbízott főosztályvezetője Pénzügyminisztériumi főosztályvezető Az Adóreform Titkárság vezetője A Költségvetési Reformbizottság vezetője Építőipari kisszövetkezeti elnök Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke Ipari és kereskedelmi miniszter A Fővárosi Tanács közgazdasági elnökhelyettese Az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára A Németh-kormány pénzügyminiszter-helyettese, majd pénzügyminisztere Az MNB ügyvezető igazgatója A Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója
Angol nyelvű tárgyalási képessége Nemzetközi tanácsadói tapasztalatai alapján önállóan tárgyal Önállóan tárgyal ugyan, de lehetőleg tolmáccsal dolgozik Csak tolmáccsal tárgyal Csak tolmáccsal tárgyal Önállóan tárgyal, a pénzügyi szaknyelv ismeretében lekörözi a tolmácsokat
Politikai háttere Független szakemberként kerül be az Antall-kormányba, ahol az a feladata, hogy pótolja a gazdasági program hiányát. A kormánykoalíció szellemével élesen szemben álló, liberális gazdaságpolitikát képvisel. Taktikai okokból nem vállalja ugyan nyíltan, de a sokkterápia híve. Bár az Antall-kormányba független szakértőként kerül be, a baloldallal szembeni politikai ellenszenvét nem rejti véka alá. Szellemisége a konzervatív kormánykoalícióban túlságosan liberális. MDF-támogatással szerez parlamenti mandátumot. Támogatottsága hullámzó: pozíciója mindig akkor erősödik, amikor romlanak a gazdasági jelzőszámok. Az MDF alapító tagja, majd vezető testületeiben tag. Elsők között határolódik el a Csurka-dolgozattól, ám nem ért egyet azzal, hogy Debreczeni József azt náci alapvetésnek minősíti. Antall József utódlásakor potenciális miniszterelnök-jelölt. Boross Péter miniszterelnöksége idején pozíciója látványosan gyöngül. Az MSZP parlamenti képviselője 1990 óta. Az 1994-es választási program gazdaságpolitikai részének kidolgozója. Nevéhez kötődik a szocialista-liberális kormánykoalíciót megalapozó gazdasági program. A kormányalakítási tárgyalásokon neve potenciális miniszterelnökként is szóba kerül. Horn Gyulával rossz a személyes kapcsolata. Az MSZP színeiben 2 hónapig tagja az 1990-es Országgyűlésnek. Amikor a Tőzsdetanács elnökének választják, lemond. A Horn-kormányba szimpatizáns szakértőként kerül be, helyzete azonban az MSZP bázisának és képviselőinek nagy részét meglepetésként érő stabilizációs csomag után sokáig labilis. A miniszterelnök személyesen és az SZDSZ többször is fellép védelmében.
Programja Gyors és lényegében egyidejű, teljes ár-, bér-, import- és árfolyam-liberalizálás; A fizetőképesség fenntartása; Monetáris restrikció az infláció kordában tartása érdekében ; Szigorú költségvetési politika; A vagyonadó bevezetése A piacgazdaság intézményrendszerének kiépítése; A gazdaság liberalizálása; Az egyensúlyi helyzet stabilizálása (különös tekintettel a külső egyensúlyra és az infláció leszorítására); Az egészséges növekedés feltételeinek megteremtése A széles hazai tulajdonosi réteg megteremtése; A hangsúlyt nem az egyensúly megteremtésére és az infláció leszorítására, hanem a növekedés serkentésére helyezi Az egyensúly romlásának megakadályozása; Megállapodásos bérszabályozás arról, hogy a bérnövekedés 4-5 százalékkal maradjon el a fogyasztói árindextől; A versenyképesség javítása a beruházási költségek és az amortizáció elszámolási szabályainak módosítása, a kamat- és a minimáladó eltörlése, az átalányadó visszaállítása révén Exportvezérelt növekedés, ipari szerkezetváltás A gazdasági növekedés fenntartása mellett drasztikus egyensúlyjavítás: Az infláció keretek között tartása; A forint előre meghirdetett csúszó leértékelése; Vámpótlék; Szabad vállalati devizaszámlák; Bérpolitika: A nettó bérkiáramlás növekedésének megakadályozása az állami vállalatoknál és a költségvetési intézményeknél; Közvetlen megtakarítások a költségvetésben
Ami a nevéhez fűződik A későbbi kormányprogramok alapját képező hároméves gazdasági stratégia A Rabár-féle hároméves gazdasági stratégia finomított változata: a Kupa-program A restrikció teljes feladása, “sodródó” gazdaságpolitika. A társasági adót 36 százalékra csökkenti, bevezeti a bevételarányos minimumadót. Végrehajtja a társadalombiztosítás profiltisztítását. Támogatja a második bankkonszolidációs hullámot. A Békesi-program. A korábbi kormány által elfogadott költségvetést azonnal módosítja, lemondatja a világkiállítást. A társasági adót 18%-ra mérsékli, a kiosztott nyereséget további 23%-os kiegészítő adóval terheli. 12 pontja (“Bokros-csomag”) A március 12-i stabilizációs kormánycsomag A terven felül beérkezett privatizációs bevételeknek az államadósság törlesztésére fordítása
Fő ellenlábasa A Matolcsy György-féle gazdaságpolitikai titkárság A Szabó Tamás-féle GAM-program, de Kádár Béla sem támogatja maradéktalanul Minthogy nincs konzisztens programja, igazi ellenlábasa sem akad Pártja szakszervezeti szárnya, illetve személyesen a miniszterelnök, aki nincs meggyőződve a megszorító gazdaságpolitika szükségességéről Nagy Sándor gazdaságélénkítő politikai elképzeléshalmaza és a tb-önkormányzatok
Távozásának közvetlen oka A többi gazdasági miniszterétől nyíltan eltérő elképzelései miatt még októberben megírja lemondólevelét, amit azonban Antall József nem fogad el. A taxisblokád idején mandátum nélkül ír alá megállapodást, amit a kormányfő ugyan tudomásul vesz, egyben azonban elfogadja pénzügyminisztere lemondását. A miniszterelnök önálló politikai kezdeményezései miatt felmenti pénzügyminiszteri tisztségéből és más tárcát ajánl fel neki, amit ő nem fogad el. Pártja választási veresége. Minthogy programja megvalósításához nem élvezi a kormányfő bizalmát és támogatását, lemond. Horn Gyulát nyíltan is alkalmatlannak nevezi a miniszterelnöki tisztségre. A társadalombiztosítási alapok önkormányzatiságát korlátozó, a finanszírozásuk ellenőrzéséről szóló elképzeléseit a kormány nem támogatja, ezért lemond.
Fő erénye Szakmai hozzáértése és következetessége Népszerűen képes képviselni a nevével fémjelzett reform-programot és a (folyamatosan lazuló) megszorító pénzügypolitikát A pragmatizmus, a türelem és a kompromisszumkészség. Integratív személyiség. Rádöbbenti pártját az államháztartás kritikus helyzetére. Tántoríthatatlanul igyekszik a nevéhez fűződő stabilizációs intézkedéscsomagot kivitelezni.
Fő hibája Politikailag naiv, kizárólag szakmai érvekkel operál. Nem kér csúcsminiszterséget. Tűri, hogy programját felpuhítsák. Elfogadja a világkiállítást és a kárpótlást, noha ezekkel nem ért egyet. Egyre inkább a politika térfelére téved, végül kompromittálja magát a TV vezetői ellen kezdeményezett politikai indíttatású fegyelmi eljárásban. A makrogazdasági összefüggések hiányos ismerete. Elsődlegesen politikus, a gazdasági érdekeket feláldozza a pártpolitika érdekeinek oltárán. Nem igazi csapatjátékos. Külföldön drámai képet fest a magyar gazdaság helyzetéről. Erőszakos, nem eléggé számol a politikai összefüggésekkel, kizárólag szakmai érvekkel operál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik