Gazdaság

ÁLLAMI PÉNZALAPOK, REFORMOK UTÁN – Kevesebben kevesebbet

admin
admin

1996. 02. 21. 00:00

A költségvetéstől elkülönített állami pénzalapok számának és összegének szokásos hullámmozgása most alsó szakaszába ért. 1996-ra sok, a tárcák “dugipénzének” számító alapot besöpörtek a központi büdzsébe, és a kiosztandó összegeket is megkurtították. A tavalyi pályázóknak ma már gyakorta új feltételekkel kell szembenézniük, ha támogatáshoz akarnak jutni a beolvasztott vagy akár az önállóságukat megtartó alapokból.

Az illetékesek is elismerik, hogy az 1996-ban az agrártámogatásokra elkülönített mintegy 81 milliárd forint jóval kevesebb annál, amire az ágazatnak szüksége lenne. A felhasználható pénz azonban még ennél is jóval kevesebb. Több mint tízmilliárd forintnyi, tavalyról áthúzódó kifizetés ugyanis az idei kasszát apasztja. További szigorítás, hogy míg az 1995-ös költségvetés gavallérosan hétszázalékos kerettúllépést is lehetővé tett, az idén előirányzottnál egyetlen százalékkal sem költhet el többet az agrártárca. A kincstár létrejöttével pedig a támogatások rugalmas technikai lebonyolítására hivatott Földművelésügyi Alapok rendszere is megszűnt.

Keményedő keretek

A szakemberek a január végi statisztikai összesítőben olvashatják majd, hogy pontosan mennyivel költöttek több támogatást az exportőrök a tavaly nekilódult agrárkivitellel. A tervezett 2,4 milliárd dollár helyett 2,7 milliárd dollárra növekedett exporthoz felhasznált plusz hatmilliárd forintnyi szubvenció gazdaságosságát ugyan ellenzéki képviselők megkérdőjelezik, de ettől a túllépés ténye nem változik.

Az elhagyott istállók újbóli betelepítésére elkülönített 2,5 milliárd forintos támogatásra a keretet is messze meghaladó, várhatóan 5-6 milliárd forintnyi igény érkezett be. A szakzsargonban “állatreorgnak” elnevezett alaphoz decemberben több mint kétezer pályázat érkezett. A növénytermesztési támogatásokat is többen vették igénybe a tervezettnél.

Kevesebbet fizettek ki azonban a beruházások támogatására a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból, mert tavaly január helyett csak májusban jelent meg a pályázati felhívás. Idő híján így a kilencmilliárd forintos keretből csak hárommilliárd forintot költhettek el. Többet azért sem lehetett, mert az agrárexport megugrása miatt korlátozták a kifizetéseket, és a pénzmaradványt a kiviteli támogatásra fordították.

Ilyen előzmények után a kincstár megszületésével 1996-ban megszűnt az immár hároméves Földművelésügyi Alapok rendszere. Ezzel vége szakadt annak a gyakorlatnak, hogy a tárca a tényleges felhasználásig megforgatta az alapokat, gazdálkodhatott a forrásokkal, és a hozam valamelyest növelte a szűk kereteket. A kincstár megszületésével többé már nem “érhet” a pénzhez az alapokat felváltó költségvetési fejezeteket kezelő tárca. A normatív támogatásokat az APEH-től kérhetik az igénylők, a pályázatok elbírálása utáni kifizetésekről küldött utasításokat pedig a kincstár teljesíti. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) mindössze utalványozóvá válik. Idei újítás az is, hogy valamennyi agrártámogatás az FM önálló fejezeteként jelenik meg, míg korábban a pénzügyi és a földművelésügyi tárca vezetője közösen felelt a mezőgazdasági büdzsé felhasználásáért.

Ez a változás a gyakorlatban nem csak annyit jelent, hogy Lakos László miniszter személyesen számol majd be az év végén a pénzek elköltéséről. Az FM-nek megfelelő apparátust is ki kell alakítania az új támogatási, elszámolási szerkezet működtetésére, a pénz felhasználásának nyomon követésére, könyvelésére, a pályázatok ellenőrzésére, betartatására. (Eddig e feladatok nagy részét a Pénzügyminisztériumban végezték el.)

A kiosztás is pénzbe kerül

Azért is szükség van a bővítésre, mert a támogatás kifizetésének szabályai az előző évinél szigorúbbá váltak. A tárca egyetlen fillérrel sem lépheti túl az egymástól elkülönített, zárt rendszerben működő kereteket. Ha egy-egy támogatási fejezet számlája átmenetileg kiürül, az APEH akkor sem ad pénzt a szerencsétlen agrártermelőnek, cégnek, ha az annak automatikusan járna. A kincstár se fizet ilyen esetben, még ha az illető pályázatát az FM-ben el is fogadták. A vállalkozók gyorsan felismerték, hogy kevesebb a pénz a kelleténél, ezért az illetékesek már az első negyedévben rohamra számíthatnak. Nem alaptalan becslések szerint a keretek szűkössége miatt az exporttámogatási rendszer már májusban szétpukkanhat.

A kerettúllépés veszélye miatt tehát a tárcának villámgyors jelzőrendszert kell kiépítenie. Tekintve, hogy elvileg január elsejétől igényelhetők a meghirdetett támogatások, az érintettek máris jelentkez(het)nek például a beruházási vagy az exportszubvencióért. Közeleg a “vetési” támogatások igénylésének szezonja is. Arra is fel kell készülni, hogy elfogyhat az e célra adott támogatási keret. Ilyen esetben automatikusan le kell állítani a pályázatok befogadását, elbírálását. Vissza kel küldeni az igényléseket, ami többletmunkát, -munkaerőt, -költséget is jelent. Színesíti a képet, hogy az elmúlt három évben adott visszterhes támogatásokból egyre több pénz érkezik be, amelynek befogadását szintén meg kell oldani.

A tárca költségvetésében ezért egy 700 millió forintos keretet el is különítettek az “alapos reform” miatt megszaporodott kiadások fedezésére. Az automatikus termelési támogatási igények összesítéséhez, az ellenőrzés megkönnyítéséhez fontos regisztrációs lapok bevezetésére így sem maradt pénz. Így erről az idén le is kellett mondani. A csalások megelőzésére pedig nagy segítség lett volna, hiszen az APEH csak az ilyen, ellenjegyzett statisztikai lapok tulajdonosainak fizette volna ki a pénzt.

Kátyúban az útalap

A törvénykezés megtartotta a Közlekedési, Hírközlési és Víz-ügyi Minisztériumhoz tartozó út- és vízügyi alap önállóságát. A számok azt jelzik, hogy a tavaly előirányzott összeg nem változott az idei végleges tervhez képest, a kiadások szolid átrendezése azonban már a célok fontossági súlyának eltolódására utal. A szaktárca az alapnál 46,6 milliárd forintos bevétellel számol, ami a szükséges hitelfelvételekkel 53,4 milliárdra egészül ki. Ebből a folyó kiadásokra 48, a korábban felvett hitelek törlesztésére 3,7 milliárd jut. Az országos közúthálózat üzemeltetésére eredetileg 6,7 milliárdot szántak, ezt egymilliárddal megemelték. Ugyanígy egymilliárdot tettek a korábban 5,4 milliárdos út- és hídépítési előirányzatra. Ezzel egyidejűleg viszont 2,3 milliárddal megcsapolták a szükséges fenntartási munkákra elkülönített 13 milliárd forintos keretet, holott az optimális összeg mintegy 17,7 milliárd forint lenne. Az útalapból finanszírozzák az idén az M5-ös autópálya építését, az M3-as meglévő szakaszának felújítását, az új szakasz munkálatainak előkészítését. 1996-ban néhány kiemelt beruházást a költségvetés közvetlenül is támogat. Ilyen az M0-ás körgyűrű újabb szakaszának építése és az M2-es út továbbépítése. A kiemelt beruházásokra szánt költségvetési pénz mintegy 1,1 milliárd forintot jelent. Az útalap adósságszolgálata 14,7, az áfa-kiadás pedig 5,6 milliárd forint.

A vízügyi alap az idén 3,4 milliárd forinttal gazdálkodhat. A kiemelt városok, önkormányzatok vízközmű-hálózatának fejlesztéseihez több mint egymilliárd forinttal járul hozzá az alap. Néhány százmillió jut a víztársulati beruházások és a berendezésgyártó ipar támogatására is. A legtöbbet, 1,2 milliárd forintot a vízügyi állami alapfeladatok finanszírozására fordítják. Ennek fő tétele az árvízvédelem, a tavaly év végén súlyos károkat szenvedett gátak helyreállítása. A vízügyi szakemberek szerint azonban ez az összeg még a tűzoltásra is kevés, és csak remélni lehet, hogy az idén nem lesz az eddiginél nagyobb árhullám.

Elvesztette önállóságát, és a szaktárca költségvetési fejezetébe került a hírközlési alap, amelynek a költségvetésben lefektetett 2,9 milliárd forintos kerethez kell tartania magát. Az összeg a tavalyihoz képest alig változott. A nehézséget az okozza majd, hogy az eredetileg meghatározott tervhez kell majd ragaszkodni, mert többletforráshoz jutni aligha lehet. Ahogy tavaly, úgy az idén is körülbelül az összeg felét pályázatok alapján adják majd ki. A támogatandó célok között szerepel például az európai jog-harmonizációt szolgáló szabványosítási munkák gyorsítása, egyes ipari tevékenységek, így a távközlő berendezések gyártása, a multimédiához kapcsolódó jövőbeni igények kielégítése. Az alap másik feléből elsősorban a szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetek, mint például az Informatikai és Távközlési Bizottság vagy a Távközlési Érdekegyeztető Fórum munkáját segítik. A tervek szerint az idén még mintegy 500 millió forintot kap a Matáv Rt. a helyi koncessziós társaságoknak átadott vagyon leértékelése miatti veszteség pótlására. Szakértők véleménye szerint egyébként az 1992-ben létrehozott távközlési, majd hírközlésivé avanzsált alap sanyarú sorsát elsősorban annak köszönheti, hogy abból a létrehozás pillanatától kezdve napjainkig összesen 29 milliárd forintot vett ki a költségvetés. Az alapból mezőgazdasági céloktól kezdve szinte mindent támogattak már – a legkevesebb éppen a táv- és hírközlésre jutott.

Ki nem osztott bevétel

Az üzemanyagok és a csomagolóeszközök termékdíja adja a gerincét a Központi Környezetvédelmi Alap bevételeinek. A megközelítőleg 14,7 milliárd forintból azonban az idei költségvetés alapján négymilliárd forintra csak 1997-ben vállalható fizetési kötelezettség. Magyarán: valamivel több mint 10,5 milliárd forint a ténylegesen felhasználható pénz. Az egyszerűsített privatizáció keretében az alap gazdája, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az idén körülbelül egymilliárdos vagyon értékesítésére számít. A gumiabroncsok termékdíjából 900, a bányajáradékból pedig 840 millió forintot várnak. A jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok aránya ugyan csekélynek tűnik (az összes bevételek bő 4 százaléka), ám ezek érintik a legközvetlenebbül a gazdálkodókat. Az egyre progresszívebben növekvő bírságok beszedésétől 610 millió forintot remélnek az alap kezelői. A legtöbbet várhatóan a levegőtisztaságot veszélyeztetők és a szennyvizeket kezelés nélkül a környezetbe eresztők fizetnek majd. Jóllehet, az újságok hasábjain elsősorban a veszélyes hulladékok elhelyezésével és megsemmisítésével kapcsolatos visz-szásságok szerepelnek, az ebben vétkezőktől alig 40 millió forintot szednek be. A kiadások oldalán a környezet védelmét közvetlenül szolgáló fejlesztések jelentik a legnagyobb, csaknem 6,5 milliárdos tételt. A legtöbbet a környezetbarát csomagoló- és a korszerűbb üzemanyagok kifejlesztése, gyártása kapja.

Önállóságát vesztette a területfejlesztési alap, amely így a KTM költségvetési fejezetébe integrálódva 9,3 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ebből a legnagyobb összeget, négymilliárdot a költségvetési támogatás, ötmilliárdot pedig a tervezett privatizációs bevétel jelenti. A kiadási oldalon a társadalmi önszerveződésekre áldoznak a legtöbbet, 3,1 milliárd forintot. A parlamentben a képviselők még nem szavaztak az új területfejlesztési törvényről. Emiatt az alap szabályozása egyelőre nem tekinthető véglegesnek.

A gazdaságfejlesztési, kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési alapból gyúrt és ugyancsak önállóságát vesztett, gazdaságfejlesztési céltámogatásnak (GFC) átkeresztelt alapból a kijelölt gazda, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 7,8 milliárd forinttal sáfárkodhat. Ezen felül 1,6 milliárd forintot a turizmus, egymilliárdot a Vendégségben Magyarországon rendezvénysorozat, mintegy 3,3 milliárdot pedig a Központi Műszaki Fejlesztési Alap számára különítenek el. Összességében ez 13,7 milliárd forintot jelent, ami lényegesen kevesebb a korábban tervezettnél, vagyis a tavaly még önálló Gazdaságfejlesztési Alap 15 milliárdjánál.

A gazdaságra kevesebb jut

A pénzszűkét a tárca szakemberei a meghirdetendő pályázatok körének bővítésével igyekeztek ellensúlyozni. Újak a listán az exportban szereplő háttéripari beszállítók. Az ő támogatásuk mellett ezúttal jut pénz az ipari parkok, innovációs központok aktív szereplőinek felkarolására is. Az export-beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések támogatásában is lesznek változások. Az idén a telekhatáron túli infrastrukturális beruházásoknál vissza nem térítendő támogatásként a teljes beruházási érték 33 százalékáig, legfeljebb 200 millió forintig pályázható támogatás. Gépek és berendezések beszerzéséhez kamatmentes kölcsön vehető fel, a teljes beruházási összeg 30 százalékáig. A minőségbiztosítási tanúsítványok beszerzési költségeinek feléig lehet támogatást kérni. Ezen túl természetesen exportcélú fejlesztésekhez is lehet kamatmentes kölcsönökre pályázni.

Amint látszik, több egykor gazdag és könnyű forrásnak számító alap pénztárcája elapadt, illetve a kiosztandó összegekre a költségvetési szigor árnya vetül. Kérdés, nem indulnak-e újra szaporodásnak a költségvetéstől elkülönült tárcaalapok, hogy néhány év múlva, a hullámhegy tetején majd ismét reformálni lehessen őket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.